Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-02-27 / 4. szám
2001/4. szám HELYTORTENET - MESTERSÉGEK 13 /'// /.V) / PETER HELYTORTROVATA Rumbach Sebestyén orvos Rumbach (Rombach) Mátyás orvos az 1700-as években Vcsztfáliából költözött be Magyarországra, katonai, majd bányaigazgatósági sebész volt Nagybányán. Fia, Rumbach Sebestyén, már Nagybányán született 1764-ben. Apja nyomdokaiba lépve, orvosnak tanult Budán, majd Bécsben, doktori címét a császári fővárosban szerezte. Huszonnégy éves korában, 1788-ban Pestre jött, és a Terézvárosban (akkor még nem volt külön a mai Erzsébetváros) telepedett le. Kinevezték Pest város tisztiorvosának, ingyen gyógyította a szegény betegeket, a pesti és budai katonai kórházakban sem kért tisztclctdíjat szolgálataiért. Pest városa 1800-ban elárverezte a Városliget melletti nagy homokos területet azzal a kikötéssel, hogy az új tulajdonosok kötelesek a sivár földeket megművelni. Rumbach doktor a mai Podmaniczky és Munkácsy utca sarki területén 8313 négyszögöl teije- delmü telket vásárolt és szőlőt kezdett telepíteni. Kútásás közben vasas forrásra bukkant, az orvos a víz gyógyhatását felismerte és elhatározta, hogy fürdőházat és szállodát építtet. Vendéglő tartási jogért folyamodott a városhoz 1806-ban, de a tanács megtagadta és betiltotta a megkezdett fürdőépités folytatását, azzal az indoklással, hogy az 1703. évi királyi kiváltságlevél szerint kizárólag Pest városát illeti meg a furdőtartási jog. Rumbach nem adta fel az elképzelését, a helytartó- tanácshoz fordult kérelmével, ahol az orvosnak engedélyezték, hogy az építkezést befejezze, ugyanakkor évi száz forint „taxát” állapítottak meg Pest város javára. A Rumbach-féle vasas gyógyfürdő kertektől övezett épület volt, húsz tisztasági fürdőhelyiséggel, szobákkal, vendéglővel rendelkezett. Vastartalmú kútja tíz öl mélyről nagymennyiségű, kissé sárgás színű vizet adott. Pest első gyógyfürdőjét, a város-fürdőt kevesen látogatták, mivel a még kiépítetlen terület a forgalomtól messze esett. Rumbach Sebestyén a később róla elnevezett utcában megvásárolta Pauer-átjáróházat az 1800-as évek elején, mely még 1827-ben is a birtokában volt. Az épület napjainkban már nem látható, lebontották. A tisztiorvos hétévi várakozás után munkásságáért magyar nemesi címet kapott. Nyolcvan éves korában, 1844-ban hunyt el Pesten. Az utcát, ahol több háza is volt, még életében, 1817-ben Rombach Gassenak, 1850-től Rombach utcának nevezték, és a Dob utcától a Király utcáig terjedt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1874-ben az utcanevet fenntartotta és 1899-ben a Wesselényi és Dob utcai szakaszra is kiterjesztette. Az utca elnevezését 1939-ben a téves „Rombach” helyett Rumbach Sebestyén utcára változtatták. Schneider József kártyafestö műhelye i tmvm A.»? * ’ n Nun»* Joais k wnnxto Mt mm -<f; II I KFS/1 J.l V M WiV\R K \m\ 1 * M> » A * TiU **?A»M» VU<NASH.Uí.mí A MtíVU m rt &&££>& MSíí/Hl OVI HD ATM ijjsi Mőm » tíiMm mim. im Ni. ¥í tví ív A f*A,Kí * • ; ¥f< 4 te fii i-i-ííi <■ m*M i Ví rsTN 4ÍL .'%■ %ivií? Az Alsóerdősor utca 55. szám alatti ház falán a fotónkon lévő tábla jelzi, hogy „e helyen állt Schneider József kártyafestő műhelye”, valamint tájékoztat arról, hogy itt készült a 1836-ban a „magyar kártya”, amely Teli Vilmos szabadságharcának felidézésével a játékos kedvű honpolgárok nemzeti öntudatát élesztgetve azóta is kézről-kézre jár. Az emléktáblát a magyar kártyások nevében a Pató Pál Párt és a Magyar Talon Alapítvány állíttatta a millecentenárium évében. Kérjük olvasóinkat, ha hasonló érdekes emléktáblákról, szobrokról, érdekes házakról vagy akár lépcsőházakról van tudomásuk, írják meg címünkre. 1052 Budapest, Váci utca 18. Matus Adrien „Mesterségek” sorozata A nőies megjelenést a belső kisugárzáson túlbefolyásolja az öltözködés is, a magas sarkú cipő, a lágy, karcsúsított szabású ruhadarabok és a sokak által kedvek kalap. Ez a kiegészítő viselőjének nőiességét hangsúlyozza, elegáns megjelenést kölcsönöz a lék és a melegebb hónapokban is. na Szakmunkásképzőben végzett, majd elismert, idős mestereknél, külföldi szakmai továbbképzéseken tökéletesítette tudását. Néhány évvel ezelőtt a Rumbach Sebestyén utca 10. szám alatt nyitotta meg Heigliné Kertész Judit régi kalapkészítő családból származik, nagymamájától és édesanyjától tanulta a kalapos mesterség alapjait. Érettségi után a Vámos Ilokalap- és sapka készítő üzletét, melyet egyéni megrendelők, valamint viszonteladók keresnek fel. A szakember szerint egy kalap vagy sapka kiválasztását számtalan próba előzi meg. Elsősorban viselőjének egyénisége a meghatározó. Színében a ruházathoz, fazonjában az arc, a fej formájához kell igazodnia. Az idei szezon sapkadivatja a barett jellegű, félrecsapott fejfedő, vékonyabb szövetből vagy bársonyból, ugyanakkor reneszánszát éli az idősebb korosztály körében kedvelt bársony vagy dzsörzé alapanyagú turbán. A kalapok többsége nyúlszőr vagy gyapjú (nemez) anyagból készül, melyet egy speciális alumínium fejen gőzöléssel formáznak, majd a kalap formájú stock- on (faformán) kapja meg végleges fazonját. Annak idején a nagy kézi erőt igénylő formázást, lehúzást férfiak, a kalapok varrását, díszítését a-fiők, a masamó- dok végezték. A száradást követő bélelés és fényezés után szalagokkal, szaténnal történik a kalap díszítése. Az idei sláger a 30-as évek kalapdivatja, a kicsit féloldalas, arcba húzott fazon. Kertész Judit kalapjai számos divat- bemutatón szerepeltek már, egyéni elképzeléseket is megvalósít vevői számára, szakmájának szeretete tükröződik az általa megálmodott és elkészített kalapokon és sapkákon. Tanácsa szerint kalapjainkat ne esernyőként használjuk, amennyiben mégis nedvesség éri kedvenc fejfedőnket, hagyjuk magától megszáradni, tároljuk kalaptartón papírral kitömve, soha ne mossuk ki őket, tisztítását bízzuk szakemberre. A kalapos