Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-02-27 / 4. szám

4 ÖNKORMÁNYZAT 2001/4. szám A SZÁNDÉK MEGVAN sportbizottság alakul? A Metró Klub rí.* • f r • •• rf múltja, es y0V0/£ TP* f f t f Ifjúsági- es Az önkormányzat képvi­selő-testületének bizott­ságai közül a művelődési bizottság a legnagyobb. Már hónapokkal ezelőtt felröppent a hír, esetleg meg lehetne bontani a bi­zottságot, hogy a sok té­ma közül a kevésbé frek­ventáltak is előtérbe ke­rülhessenek. Tavaly nyá­ron Devosa Gáborra! be­szélgettünk a témáról, most újra megkerestük a képviselőt: igaz-e a hír, alakul-e a kerületi ifjúsá­gi és sport-témák felka­rolására új bizottság?- Amikor a választás után, 1998. októberében egyez­tetettünk a lehetséges bi­zottsági felosztásról, akkor megállapodtunk abban, hogy a minisztériumi mű­ködéshez hasonlóan alakít­juk ki a bizottságokat, így nem keresztezik egymást a témák, a pályázatok, és át­tekinthetőbb a munka az önkormányzatok a főváros és a kormány között. Ez egyébként általában min­den önkormányzatnál így működik. A kerületi bizott­sági rendszer felépítésekor természetesen több olyan témakör kiesik, amely csak magasabb szinten jöhet szóba, így természetesen nincs szükség a kerületben például honvédelmi bizott­ságra.- Hogyan alakult ki a mű­velődési bizottság és hatás­köre?- Erzsébetvárosban is szó­ba került, hogy a bizottsá­gok megalapításakor mi­lyen témaköröket lehet egy bizottság munkájába bele­szorítani. Megállapodtunk abban, hogy - mivel sok bi­zottság van - ne legyen kü­lön művelődési és oktatási illetve ifjúságpolitikai- és sportbizottság, hanem le­gyen eggyé az egész. így, egybefoglalva a témákat kialakult egy 13 fos, tehát kifejezetten nagy létszámú bizottság, amelyen belül rengeteg feladatot vállal­tunk fel. Mára már nyil­vánvaló, hogy ugyanazt a munkát, amit egy öt fos bi­zottság relatív gyorsan elvégez­het, azt ez a 13 fos bizottság dupla annyi idő alatt tudja csak megtárgyalni. A nagy létszámnak és a nagyon tág bizottsági témák­nak köszönhetően a bizott­sági ülések lassúvá, hosz- szúvá és rugalmatlanná váltak.- Ezért lenne szükség az új bizottságra?- Négy témát, az oktatást, a művelődést és kultúrát, az ifjúságpolitikát és a sportot fogjuk össze a bizottsági munka során. A fenti té­mák közül érezhetően ke­vesebb energia jut az ifjú­ságpolitikai és a sportkér­dések megtárgyalására, mint a többi témára, ráadá­sul érezhető, hogy az okta­tási lobbi sokkal erősebb a többinél. Ezek a témák va­lóban nagyon fontosak, de teljesen elveszik az időt és a lehetőséget egyéb, de nem kevésbé fontos té­máktól. Ha valamilyen kü­lön témával kell foglalkoz­ni, akkor kénytelenek va­gyunk úgynevezett ad-hoc bizottságokat létrehozni, mivel a bizottságon belül már az egyéb kér­dések előkészíté­sére nincs ener­gia.- Mikorra várha­tó az ifjúsági és sportbizottság ,, megszületése ’'?- Mára már elég sokan érzik a mű­velődési bizottságon belül is, hogy nem jut energia az ifjúsági illetve a sporttal kapcsolatos területek teljes áttekintésére, illetve a lehe­tőségek kibontakoztatásá­ra. A témáról és a lehető­ségekről az MSZP frakci­ón belül már tárgyaltunk, jelenleg a koalíciós partne­rünkkel és az ellenzékkel folytatunk egyeztetéseket. Mindenképpen szeretném, ha az ifjúsági- és sportbi­zottság még a költségvetés elfogadása előtt megala­kulhatna, mivel utána már a költségvetés módosítását igényelné az eredeti bizott­ság szétbontása mivel az új bizottsághoz rendelt jogkörökhöz bizonyos működési költségfedezetet is kell biztosítania az ön- kormányzatnak. (Folytatás az 1. oldalról) A ma Metró klub néven közismert helyiségben mindig megtalálható volt valamilyen művelődési, kulturális tevékenység, de idővel jelentősen az ott végzett te­vékenységek kö­re bővült. Az utóbbi években találhattunk ott irodákat, közér­tet, de a botrá­nyairól elhíre- sült, a hírekből jól ismert utazási irodát is. Gergely Józsefet, a kerületfejlesztési bizott­ság elnökét kértük rövid összefoglalásra: hol tart ma a Metró Klub ügye.- Valamikor a 90-es évek második felében, az ön- kormányzat vissza akarta venni a helyiség bérleti jo­gát, azzal a céllal, hogy a továbbiakban önkormány­zati elképzelések alapján használja művelődési cél­ra. Ám ez idő tájt, egy saj­nálatos tévedésből adódó­an, a helyiség bérleti ügye­ivel foglalkozó ügyintéző ismételten kiadta a bérleti jogot. Ennek következmé­nyeként kezdődött el a hosszú évekig tartó peres­kedés az új bérlő és az ön- kormányzat között. Ta­valy, a bérlő utazási iroda tönkrement, és a bérleti jo­got visszaadta az önkor­mányzatnak. Erzsébetvá­rosban, a Károly körűt felőli ré­szen jelenleg nincs ilyen céllal fenntartott önkor­mányzati intéz­mény, ezért a ke­rületi vezetés mindenképpen azt szeretné, ha a helyiség haszno­sításával a továbbiakban bővülne a kerületi művelő­dési intézmények sora. Pil­lanatnyilag a művelődési bizottság dolgozik a lehe­tőségek, az érdekek és a célok egyeztetésén, ki­emelten foglalkozva a kér­désnek azon részével, amely azt fogalmazza meg, hogy hogyan lehet ezt a helyiséget a kerület művelődési intézményei közé, úgymond beágyazni, illetve, hogy a költségveté­si keretek közé, hogyan szorítható be a jövendőbe­li működtetés költségeinek terhe. (A témára következő lap­számunkban visszatérünk) Érvek és ellenérvek a kerületfejlesztés szakaszairól Erzsébetváros kerületfejlesztésé­nek megvalósult és megvalósí­tandó tervei és a témához kap­csolódó kérdések válaszlehetősé­ge számos érdeklődőt vonzott a február 19-én megrendezett La­kossági Fórumra. A fórum meghívott vendégeként: Hunvald György gazdasági alpol­gármester, Gergely József a kerület- fejlesztési bizottság elnöke, Schwar- ezuk Agnes főépítész, Hesz Ferenc- né az építésügyi és településüzemel­tetési iroda vezetője adott felvilágo­sítást a témában. Gergely József tájékoztatott arról, hogy a kerületfejlesztést nehezítő körülmények ellenére - Erzsébetvá­ros lakóépületeinek nagy része a XIX. század végén és a XX. század elején épült, és ebben az időben gyakorlatilag elnyerte jelenlegi zárt­sorú beépítését és összközművét is - jelenleg 200 lakás építése kezdődött meg, továbbá számos építkezés elő­készítés, engedélyeztetés alatt áll a kerületben. Ugyanakkor 80-100 emelet, illetve tetőtér-beépítési en­gedély került kiadásra. A kerületfej­lesztés témaköréhez tartozó zöldesí- tési program kapcsán ismertette a már megvalósult és a sorra kerülő terveket, tájékoztatott arról, hogy az önkormányzat zöldtelepítésre vo­natkozó előírásai adott esetben a be­fektetőket is kötelezik. Hunvald György, mint a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester el­mondta, hogy a kerületfejlesztés szorosan kapcsolódik a kerület költ­ségvetéséhez, valamint rámutatott arra, hogy a jelenlegi önkormányza­ti vezetés két éves időszaka alatt si­került elérni, hogy a működési bevé­telek fedezzék a kiadásokat és így a kerület fejlesztésére több anyagi tá­mogatást fordíthatnak. Mint mond­ta, jelentős eredménynek könyvel­hető el, az üres telkek értékesítésé­vel megindult fejlesztések lehetősé­ge. A vállalkozói koncepció szerint az önkormányzat - a képviselő-tes­tület által elfogadott rendeletmódo­sítás alapján - a külső befektetők számára adott adókedvezménnyel kívánja vonzóvá tenni a kerület egyik fontos bevételi forrásának számitó felújításokat, építkezéseket Erzsébetvárosban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom