Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-12-21 / 24. szám

2001/24. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 11 PILINYI PÉTER HELYTÖRTÉNETI ROVATA A Royal Orfeum művészeti igazgatója Zerkovitz Béla Az építészeti pályára készült Zerkovitz Béla (1881-1948), már a műegyetem hallgató­jaként feltűnt népszerű kup­iéival. Mint építész nagy kar­rier előtt állt, Czigler Győző tanár asszisztense volt az új műegyetem építésénél, majd Czigler halála után Haus­mann Alajos műépítész mel­lé került és vele dolgozott a királyi vár átalakítási munká­latain. A zene világa vonzotta, felha­gyott az építésszel, sorra szerezte népszerű slágereit és operettjeit, ismertebb színpadi művei az Aranyeső, Katonadolog, Árvács­ka, Csókos asszony voltak. A szá­zad első évtizedeiben a nagy slá­ger születéséhez gondtalan élet, vidámság volt szükséges. A Royal Orfeumban Gyárfás és Baumann énekelték az új számo­kat és még aznap este sláger lett. A publikum azt énekelte, amikor kijött az orfeumból és a sarki ze- néskávéház cigányától már követelte, hogy azt húz­za, a kottákat pedig szétkapkodták, így népszerűsödtek a Zerkovitz dalok is. Egy újságíró megkérdezte 1930-ban tőle, ho­gyan születik a slá­ger? Zerkovitz Béla a következőképpen nyilatkozott:- A legtöbb dalomat ma­gam írtam, a szöveget és magam a zenét is. Az ember csak így tud tökéletesen alkotni. De őszintén mondhatom, hogy a slágernál mindig fontosabb a jó szöveg, mint a jó muzsika.- Hogy mi inspirálja az embert?- Hát legtöbbször az előrelátha­tó jövedelem!- És hol akkor a poézis? Kér­dezte tőle az újságíró.- Azokban a számok­ban, amelyekből nem lesz sláger!- Különben is a slá­gerírás nem más, mint előre megfon­tolt szándékkal el­követett merénylet a népszerűség eléré­sére. Rendszerint so­hasem lesz abból a leg­nagyobb sláger, ami a szí­vünkhöz legközelebb áll, bár az én lieblingjeimre nem panasz- kodhatom. Nekem kedvenc szer­zeményem a „Most, amikor min­den virág nyílik” és szép sikerem is volt vele. De legnagyobb sikere a „Hulló falevél”-nek volt. Nemrégiben vidéki ismerőseim jöttek Pestre és este betértünk egy zenés-kávéházba.- No te zeneszerző - mondta ke­délyes vidéki emberem -, most el- húzatom az én nótámat, aztán fö­lélj, mert te ilyet még úgysem hal­lottál!- És elhúzatta, hogy „Felmegyek az Úristenhez egy új szívet kérni”. Nem tudta, de vajon hányán tudják, hogy ezt a nótát én írtam és nem va­lami nótafán termett. A sikeres slágerszerző, a Royal Orfeum művészeti igazgatója hat­vanhét éves korában hunyt el Bu­dapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték nyugalomra. Keleti Károly és Fodor Oszkár 1908-ban a Royal Orfeumot az Erzsébet körúton építette fel, a második világháború idején Royal Revü Színház, 1945 után Fővárosi Vígszínház, majd végül napjainkban Madách Színház né­ven működik. Matus Adrien „Mesterségek* sorozata A nyomdász szített és kiadott angol nyelvű, külföldön megje­lenő nemzetközi Judo Új­ság is, de referenciáik kö­zé tartozik számtalan pla­kát, naptár, sok-sok kiad­vány és könyv tervezése és nyomdai munkája is. A Hemád utcai nyom­dász műhely érdekessége, hogy akárcsak Gutenberg idején bizonyos rendszer szerint elhelyezett szedő­szekrény fiókjában lapuló betűkből, kézzel alakítják a szavakat, sorokat. Per­sze ez csak az egyszerűbb munkákra igaz, természe­tesen a komoly, nagy nyomdai feladatokhoz igénybe veszik a legmo­dernebb technikát. Zászló Zsolt és Zászló Géza számára a nyomdász mesterség nem csupán ke­nyérkereseti forrás, sokkal inkább olyan kreatív idő­töltés amelyet nagy öröm­mel és szeretettel végez­nek. Ezt bizonyítja az is, hogy jó hangulatú műhely­ben a megrendelők mellett gyakorta megfordulnak a környékbeli iparosok is. Tudja honnan származik ez a kifeje­zés? Amikor még kénytelenek voltak a könyveket kézi munkával átmásolni, ál­talában a szerzeteseknek jutott ez a ne­mes feladat. Azonban akkoriban, villany- világítás nem lévén, gyertyával világítot­tak a másoló szerzetesek. Azért, hogy jobban lássanak a gyertyát a körmükre olvasztották, így a fény sokkal közelebb­ről érte a másolandó oldalakat. A kóde­xek másolása nagyon kimentő feladat volt, sokszor elbóbiskoltak munka köz­ben. Ha nem figyeltek kellőképpen, eset­leg elaludtak, akkor gyakran megesett, hogy amikor a gyertya utolsót lobbant, meg is égette a kódexmásoló szerzetest. Évezredekkel ezelőtt kőbe vésték, majd növény alapú tintába mártott lúdtollal pergamenre raj­zolták a jeleket és betűket. Sokszorosításukat nem, vagy csak megerőltető manuális munkával lehetett megoldani. A mainzi születésű Johannes Gutenberg a be­tűsokszorosítás, a szedési technika és a nyomtató­festék feltalálásával, vala­mint az egész szedési és nyomtatási folyamat cél­szerű magalkotásával megteremtette a modem mechanikus nyomtatási eljárás alapjait. Gutenberg találmánya az 1450-es évekre tehető, az eljárást - a modernebb formák mel­lett - ma is világszerte al­kalmazzák természetesen profi nyomdai gépek se­gítségével. Zászló Zsolt és fivére Zászló Géza 1991-ben alapították meg nyomdai vállalkozásukat, műhe­lyük a Hemád utca 25. szám alatt található. Mindketten nagy tudású, felkészült szakemberek, akik az erre a szakmai te­rületre is oly jellemző, ha­talmas piaci versenyben is megállják a helyüket. Évek óta a műhelyben ké­szítik például a Gazdasági Minisztérium levélpapír­jait, borítékjait, valamint különböző ünnepi üdvöz­lőkártyákat. Nagy volu­menű munkáik közé tarto­zik például az általuk ké­Körmprp ppptt íi mnnkü JL m. vf JL 1JL1. Vz 1. Ji Ji Jl %.*. JK a IV

Next

/
Oldalképek
Tartalom