Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-12-21 / 24. szám

J 2001/24. szám 9 Karácsony - többször Egy karácsony, két karácsony... Felmerül a kérdés: va­jon a keleti egyházak, (az ortodox, az örmény stb.) miért nem decem­ber 25-én ülik meg a ka­rácsonyt? Egyszerű a válasz. A keleti és a nyugati népeknél sokáig különbözött a naptár- rendszer. A XVI. száza­dig mindenütt a Julius Kellemes karácso­nyi ünnepeket és bol­dog új évet kívánunk Erzsébetváros lakói­nak. Az Együtt Erzsé­betvárosért Egyesü­let nevében: Garabits Károly elnök Caesar által bevezetett Julián-naptárt használ­ták, mely ugyan a csilla­gászati napévet vette alapul, de egy számítá­si pontatlanság miatt, évenként 0,0078 nappal eltért attól. Ez a látszó­lag kis eltérés a XVI. századra már 10 tíz na­pot tett ki. Ennek ellen- súlyozására XIII. Ger­gely pápa intézkedése alapján, 1582. október 4-e után október 10-e következett. A nyugati népek elfogadták ezt a reformot, míg a keletiek megmaradtak az eredeti elképzelés szerinti Juli­án naptárnál. Száza­dunkra ez az eltérés a két naptárrendszer kö­Regölés István napja december 26. E naphoz kötődik a re­gölés szokása, amelyet a kutatók a legarchaikusabb szokásnak, a téli napfordulóra utaló varázsszöveg­nek tartanak. A regölők sorra járták a házakat kö­csögdudával, csőrgősbottal és énekkel. Mikor az Vr Jézus világra született, először is mihozzánk hasonló gyerek lett, mint mennyei mester tanított sok jóra, most az ostyaszínbe testéi nekünk adja. Hozták a pásztorok sajtot, báránykákot, mi is ózonképpen hordjuk az ostyákot. Szálljon erre a házra Isten áldása. zött már 13 napra növe­kedett. Bár a mai keleti keresztények hétköz­napjaikban a nyugati naptárt használják, a ka­rácsony dátumát nem változtatták meg. Áldott, boldog kará­csonyi ünnepeket és bé­kés, sikerekben gazdag új esztendőt kíván Er­zsébetváros minden kedves polgárának a MIÉP Erzsébetvárosi Szervezete és ország­gyűlési képviselőjelölt­jei, Zsichla László és Element Tibor. A hagyomány szerint az első karácsonyfát Lu­ther Márton állította gyermekeinek. Állítólag egy havas decemberi éj­szakán hazafelé tartott, s útja egy erdőn vezetett keresztül. A fák közé be­világított a hold, varázs­latos, ezüst derengésbe vonva a tájat. Luther lel­két annyira megragadta a látvány, hogy hazaérve kivágott egy fenyőt a kertjéből, felállította a szobában, s az ágaira gyertyát erősített, aztán meggyújtotta őket, a holdfény sugarait csem­pészve a lakásba. Azt természetesen nem lehet tudni, hogy igaz e a történet. Az első ténysze- rinti adat, az első csilla­gokkal és gyertyákkal feldíszített karácsonyfa ábrázolás egy 1509-ben készült metszeten látható. (A kép alkotója idősebb Lucas Cranach.) Magya­rországon a karácsonyfa­állítás szokása a múlt szá­zad második felében vált szokássá. Jfc Erzsébetváros minden lakójának kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kíván a Szabad Demokraták Szövetsége Ú * * ' Erzsébetvárosi Szervezete és frakciója. Molnár István erzsébetvárosi képviselő, az SZDSZ kerületi elnöke Koromzay Annamária erzsébetvárosi képviselő, alpolgármester Gál György erzsébetvárosi képviselő, az SZDSZ frakcióvezetője Mióta állítunk karácsonyfát? j 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom