Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-12-21 / 24. szám

XIV RENDELET 2001/24. szám funkcióváltás csak az egész épületre kiterjedő, tudományos és műszaki doku­mentáció, történeti kutatás alapján végezhető. Az illetékes építésügyi hatóság - az engedélyezési eljárás keretében - az egész épületre kiterjedő, tudományos és műszaki dokumentáció tartalmát szűkítheti, illetve annak kidolgozásától eltekinthet. (3) A területen bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, különös tekintettel a rálátásban érvényesülő épületekre, épületrészekre. (4) A védett épületek közterület felöli homlokzatain beavatkozás, áta­lakítás csak építészettörténeti kutatással igazolt eredeti állapot visszaállítása érdekében történhet. (13) A területen új épület elhelyezése, a meglévő épületek bővítése, vagy közterületről látható homlokzatának megváltoztatása esetén a szomszédos épületekhez való csatlakozás és illeszkedés konkrét követelményeit (színhar­mónia, építészeti tagoltság vonatkozásában) legalább a tömb érintett utcasza­kaszára vonatkozó homlokzatkialakítási és színezési látványtervet is magába foglaló elvi építési engedélyben kell meghatározni. (14) A területen az épületek részleges homlokzati felújítása nem, vagy csak - ha erről rendelkezik - a hatályos önkormányzati rendeletek ide vonatkozó előírásainak figyelembevételével lehetséges. (5) Védett épületek esetében a hátsó, udvari részek bonthatóságát, illetve annak mértékét az épületre vonatkozó tudományos dokumentáció alapján elvi építési engedélyben kell tisztázni. (6) A terület városképi jelentőségének, és helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, stb. megoldások nem alkalmazhatók. Ezért a a tetők, magastetők, tetőfelépítmények, a portál(ok) kialakítását, a homlokzatképzést, a homlokzat(ok) tagolását, konzol, közterület fölé nyúló épületrész (például: épületkiugrás, zárterkély, erkély, előtető, árkád, stb.) méretét, a cégér, cégtábla, felirat, stb., az alkalmazható anyagok, és az alkalmazható színek megválasztását és kialakítását az I. fokú építésügyi hatóság - az építési engedélyezési eljárás keretében - szükség esetén szakértő(k), illetve sza­khatóságok bevonásával meghatározhatja, vagy korlátozhatja. (7) A telekalakítások során a szabályozási terven összevonhatónak jelölt ingatlanokon létesülő építmények homlokzati kialakítása, tagolása igazod­jon az eredeti telekhatárokhoz. (8) Meglévő épület emeletráépítése, illetve tetőtérbeépítése esetén a homlokzaton és a magastetőn nyílást úgy kell kialakítani, hogy az illeszkedjen a környezet tradicionális megjelenéséhez. Kerülni kell a kialakult beépítéstől ide­gen tetőnyílások, tömegek, felépítmények alkalmazását. Elvi engedélyben meghatározható a tetőn elhelyezhető nyílászárók kialakítása. Ennek hiányában tetőablak a közterületek felől csak a meglévő tetőszerkezet síkjában alakítható ki. (9) Új épület építése esetén, illetve meglévő épület tetőcseréje esetén a magastetők fedési anyaga cserép vagy hasonló esztétikai értékű korszerű fedőanyag lehet. Nem alkalmazható hullámpala vagy más, a terület eredeti karak­terétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag. (10) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni. A homlokzaton is megjelenő két- vagy többszintes tetőtér-beépítés nem alkalmazható. (11) A szabályzatokban egyébként megengedett épületkiugrás mérete legfeljebb 90 cm lehet, vagy az ilyen megoldás alkalmazása tiltandó akkor, ha az épületek közötti légtérarányt kedvezőtlenül csökkenti, illetve ha az a kialakult utcaképtől idegen megoldás. (12) A területen a rálátásban érvényesülő homlokzatoknak a terület sziluettjéhez és a környezethez való illeszkedését biztosítani kell. 9§ ZÖLDFELÜLETEK ELŐÍRÁSAI (1) A meglévő felújítandó és a tervezett lapos tetős épületeken extenzív zöldtető létesítendő. (2) A szabályozási terven jelölt, védett fák megtartandók. (3) A terv által érintett közterületeken, ahol a járdaszélesség és a közművek elhelyezkedése lehetővé teszi, természetes gyökerű növényzet elhe­lyezéséről gondoskodni kell. (4) A belső udvarok építési övezet szerinti minimális zöldfelületi arányá­nak számításánál a tetőkertként - mélygarázs felett - kialakított felületek a) 20 cm feletti földfeltöltés esetén 20 %-kal, b) 50 cm feletti földfeltöltés esetén 50 %-kal, c) 1 m feletti földfeltöltés esetén 75 %-kal, d) 2 m feletti földfeltöltés esetén 100 %-kal beszámíthatók. Udvarokon legalább 1 db nagy lombkoronát növelő várostűrő fa ülte­tendő, kivétel az 50 m2-nél kisebb, illetve a meglévő, teljesen alápincézett udvart. (5) Meglévő fát kivágni csak rendkívül indokolt esetben, szakvélemény alapján lehet, pótlását előnevelt várostűrő egyedek ültetésével kell biztosítani a vonatkozó előírások szerint. 10.§ KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a Védett I. kategória határértékeit kell betartani. (2) Az új létesítmények hő- és légtechnikai berendezéseire az engedé­lyezés során a szakhatóságtól egyedi határértéket kell kérni. (3) Térszín alatti, nem gépesített járműtárolót gépészeti szellőzéssel kell ellátni, az elszívott levegőt a szakhatóság által előírt módon, kéményszinten szabad a légtérbe ereszteni. (4) Építés csak közművesített telken történhet. (5) A térszín alatti beépítések mentén a talajvíz felduzzadását megakadályozó szivárgót kell létesíteni. A gyűjtött vizet a közcsatornába kell vezetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom