Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-12-12 / 23. szám
2001/23. szám RENDELET VII hatásköröket a Képviselő-testület 1. fokon a polgármesterre ruházza, kivéve a rendelet 17. §, 19. §, illetőleg a 22. §, 25. § (2), (3), (5), (7), (8) bek., valamint a 26. § (1), (4) bekezdésében meghatározott eseteket. A felsorolt esetekben az I. fokú hatáskör az Önkormányzat Szociális Bizottságát illeti. c) háromszorosát az egyéb családnál, illetőleg egyedülállónál. 10.§ (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörök tekintetében a II. fokú hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja. (1) Az egy főre eső havi nettó jövedelem megállapításához össze kell vonni az együtt költöző család minden tagjának adózás utáni (nettó) jövedelmét. (3) A polgármester, a Szociális Bizottság és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntések, illetve előterjesztések előkészítését a Polgármesteri Hivatal végzi. (2) A családtagok havi nettó jövedelme: a kérelem benyújtását megelőző évi adóbevallás szerinti, adózás utáni (nettó) éves összjövedelmének 1/12-ed része. Értelmező rendelkezések (3) Az (1) és (2) pontban meghatározott jövedelmektől eltérő rászorultsági alapon odaítélhető támogatásról a Szociális Bizottság javaslata alapján a Képviselőtestület dönt. 7-§ A támogatás vagyoni feltételei A rendelet alkalmazásában a) családnak az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozókat kell tekinteni; 11.§ b) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, ideértve az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, a mostoha- és nevelő szülőt; (1) A támogatás feltétele, hogy a kérelmező illetve az együtt költöző család a kérelem elbírálásakor ne rendelkezzen olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke meghaladja a minden kori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét. c) lakásépítés: új tulajdonú lakás építése és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá való átalakítása; (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során vagyonként nem lehet figyelembe venni: a) a személyes használatú tárgyakat (ruhanemű, háztartási eszköz, lakásberendezés); d) a saját tulajdonú lakás bővítése: meglévő lakás beépített térfogatának vízszintes irányú növelése érdekében végzett építési munka, ha az lakószoba kialakítását vagy a lakószoba alapterületének a bővítését szolgálja); b) a családtag keresőképességéhez saját maga által szükségszerűen használt eszközöket, ingatlanokat (üzlet, műhely, iroda, raktár); c) a lakásépítési telek minimálisan szükséges hányadát, amelynek a beépítéséhez a támogatást kérik; e) a lakás átalakítása: meglévő lakás alaprajzi elrendezésének, külső formájának vagy egyes helyiségei használati módjának a megváltoztatása, ha az lakószoba kialakítását, illetve lakószoba alapterületének a bővítését szolgálja; d) azt a lakástulajdont, amelyet a támogatás segítségével kívánnak korszerűsíteni; e) azt a lakástulajdont, amelynek a tulajdonosa az elidegenítésre a kölcsönszerződésben kötelezettséget vállal; f) emeletráépítés: új tulajdonú lakás létesítése érdekében a meglévő épület homlokzatmagasítással járó függőleges irányú bővítése (kivéve galéria); f) a lakásbérleti jogot, amelynek megszüntetéséről a tulajdonos önkormányzattal - a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettség szerint - megállapodnak. g) tetőtér-beépítés: tetőtérben új tulajdonú lakás kialakítása, vagy meglévő bővítése; (3) A (2) bekezdés e) pontjában megjelölt lakástulajdont - a kölcsönszerződés megkötésétől számítva - építés esetén, két éven belül, lakásvásárlás esetén hat hónapon belül kell elidegeníteni. Ezek a határidők irányadók a (2) bekezdés f) ponh) korszerűsítés: saját tulajdonú lakásban fürdőszoba és/vagy WC kialakítása, illetve a korszerűtlen szén-, olaj- vagy villanyfűtés korszerű, gázfűtési móddal való felváltása a lakás komfortfokozatának növeléséhez; tjában megjelölt lakásbérleti jog megszüntetésére is. E kötelezettségek teljesítését a Polgármesteri Hivatalhoz be kell jelenteni. i) nettó jövedelem: a bruttó jövedelem személyi jövedelemadóval és a munkabérhez kapcsolódó közterhekkel csökkentett jövedelem. (4) Az (1) bekezdés alkalmazása során vagyonként kell figyelembe venni: a) a lakásépítési telek minimumon felüli építési telekhányadát; b) az üdülési funkciójú, belterületi és zártkerti ingatlant; c) a bérlet vagy más jogcímen használatra átadott termőföldeket, erdőt, ingatlanokat, lakásokat, helyiségeket, eszközöket; d) az üzletrészeket, részvényeket, értékpapírokat; II. FEJEZET A TÁMOGATÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI e) az elidegenítési tilalom alá nem eső nagy értékű gyűjteményeket. 8-§ (5) A (4) bekezdésben felsorolt vagyontárgyak értékéről a támogatást kérő családnak együttesen kell nyilatkozni. Ha a felsorolt vagyontárgyakkal a család nem rendelkezik, úgy nemleges nyilatkozatot kell tenni. Támogatás annak a kérelmezőnek nyújtható, aki a) megfelel a jövedelmi és vagyoni feltételeknek, b) nem esik a kizáró feltételek alá, c) az e rendeletben szabályozott mértékű lakásigény megoldásához kér támogatást; d) rendelkezik a rendeletben meghatározott saját megtakarítással. (6) Jármű esetén a kérelmező nyilatkozik annak az értékéről, típusáról, évjáratáról. A támogatást kizáró általános feltételek A támogatás jövedelmi feltételei 12.§ (1) Az egyéb feltételek fennállása esetén sem adható támogatás annak a 9§ kérelmezőnek, aki: Támogatás akkor adható, ha a kérelmező, illetve együtt költöző család tagjainak egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj: a) háromszorosát a három és ennél több gyermek eltartásáról gondoskodó családnál; b) két és félszeresét a két gyermek eltartásáról gondoskodó családnál; a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a tulajdonában álló, a lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakását bármilyen jogcímen elidegenítette; b) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül lakásbérleti jogát: * t - 1 1 < . < < -j 4 * • fi’
