Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-10-10 / 19. szám

10 KERÜLETI KÖZÉLET 2001/19. szám < Erzsébetvárosban él.. > Kesztyűs Ferenc grafikus-, és festőművész Nevejól ismert számos hazai, nemzetközi egyéni és cso­portos kiállítás kapcsán. Olaj- és tűzzománc-kerámia alkotásaival, grafikáival, karikatúráival több kontinen­sen, jó néhány alkalommal mutatkozott be és nem egy műgyűjtő, múzeum őrzi műveit Az olaszországi Anconai Nemzetközi Grafikai és Humor Biennálén háromszor tüntették ki ezüstéremmel Két társával - az egykori Épületkerámia-ipari Vállalat vegyészmérnöke­ivel - dolgozta ki a tűzzománc-kerámia festészet alapja­it mely az egyetemes képzőművészet új műfaja, az épí­tészetnek külső és belső murális díszítő eleme lett- A tűzzománc-kerámia egy maradandó anyag, úgy is fogalmazhatnék az örökkévalóság anyaga. Mínusz 40 illetve plusz 1200 C fok között károso­dás nélkül állja a hőmér­sékleti változás okozta megpróbáltatásokat, ami - különösen fagypont alatt - a mi égövünkben és észa­kabbra is a tárgyak tartós­ságának elemi feltétele. Emellett kopásálló és ma­gas törésszilárdsággal ren­delkezik, továbbá fontos tulajdonsága, hogy nem vesz fel nedvességet. Ezek a tulajdonságok teszik le­hetővé, hogy nagyméretű, úgynevezett murális kép készülhessen ebből az anyagból akár belső, akár külső felületre is, de készí­tek kis méretű táblaképe­ket, valamint sírkőre port­rét illetve csendéletet is.- Fiával Kesztyűs Tiborral több alkalommal dolgo­zott már együtt.- A fiam fotó-, grafikus- és festőművész, rajtam kívül ő az egyetlen, aki ezzel a technológiá­val készíti el az alkotásait. Vidéki és bu­dapesti önálló kiállításai mellett több­ször részt vett már a Füg­getlen Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesü­let hazai és nemzetközi ki­állításain. Közös alkotá­sunk egy nagyméretű tűz­zománc-kerámia címer, amely a sarkadi 1. számú Általános Iskola homlok­zatán látható.- Melyek voltak a legutób­bi munkái?- Idén nyáron a sarkadi ka­tolikus templomban dr. Gyulai Endre püspök avat­ta fel „Krisztus levétele a keresztről” című tűzzo­mánc-kerámia képemet, három héttel ezelőtt pedig egy másik nagyméretű al­kotásom került felszente­lésre a Máriaremetei Bazi­likában.- Kedvenc témái?- Sarkadon nőttem fel, így a vidék szeretete, a termé­szethez való vonzódásom kora gyer­mekkorom óta kísér. Ép­pen ezért szí­vesen készí­tek tájképet, csendéletet. A sarkadiakhoz hasonlóan én is megfigyelő, kezdet­ben zárkózottnak tűnő em­Kesztyűs Ferenc ál­landó kiállítása a Tavernában az V. kerület Váci utca 20 szám alatt látható. bér vagyok, aki később an­nál nyitottabban, lelkesen oldódik fel egy kapcsolat­ban. Érdekelnek az embe­rek, az érzéseik, így több portréképet is készítettem már, például közeli baráta­imról Kibédi Ervin szín­művészről, Simándi Jó­zsef operaénekesről.- Évtizedek óta képzőművé­szeti missziót teljesít.- Megálmodója és elnöke voltam a Magyar Tárló­nak, mely a magyar kor- társmüvészetek bemutatá­sát célozta meg és elsőként jött létre az országban. Alapítóként működtem közre a Móricz Zsigmond Képzőművészek és írók Baráti Körének megalaku­lásakor, a Róth Miksa Ala­pítványnak kuratóriumi el­nöke voltam és még sorol­hatnám. Jóleső érzés, hogy szülővárosomban Sarka­don létrehozhattam a Kép­zőművészeti Múzeumot. Számomra fontos, hogy ne csupán alkotásaimmal, hanem művészetpártoló­ként is szolgáljam a művé­szetet. zíZ UTCA HANGJA Hol szülné meg gyermekét? Otthon vagy kórházban? Szamos Judit, adminisztrá­tor:- A közelmúlt­ban mentem féijhez és termé­szetesen majd gyermeket is szeretnénk. Úgy gondolom, hogy otthon szülni lel­kileg jobb lehet, hiszen a megszo­kott körülmények jóval hangulato­sabbak, mint a kórházak ridegsége. Ugyanakkor nem tudom elképzel­ni, hogyan is történhetne ez. Min­denképpen fontos, mind a gyerek, mind az anya egészségének meg­őrzése érdekében, hogy szakembe­rek és felszerelés biztosítsa a szü­lést Bármilyen komplikáció adód­hat és ha azonnali kórházi segítség­re van szüksége a babának vagy az anyának, akkor nem biztos, hogy ez megoldható. Fekete Tün­de, tanuló:- Ha nem is otthon, de ta­lán szülőház­ban. Úgy tu­dom, hogy azokban ottho­nos, kényel­mes körülmények között van le­hetőség a szülésre. Ha megte­remthető a szükséges kórházi felszerelés és így kivédhető egy esetleges komplikáció, legyen az véradás vagy például kisebb műtéti beavatkozás akkor min­denképpen jobb kellemes kör­nyezetben szülni. Ha a hazai kórházak működésére illetve az egészségügyre lenne elég pénz, másképp néznének ki, nem len­ne szakember hiány, akkor talán kevesebben tartanának a kórhá­zi körülményektől. Tőrös Béláné, könyvelő:- Kisgyerme­kemet kórház­ban szültem néhány évvel ezelőtt. Eszem­be sem jutott otthon szülni, bár örülök, hogy most megvan a választás lehetősége és ki-ki el­döntheti hol szeretné megszülni a gyermekét. A kórház minden­képpen biztonságot nyújt, szak­emberek és gépek segítenek az esetleg felmerülő problémákban. Nem hiszem, hogy otthon meg lehet teremteni a szükséges higi­énikus körülményeket. Nekem nagy segítség volt az is, hogy a lányom születését követően a kórházban megtanítottak hogyan kell szoptatni és egyáltalán egy csecsemőt ellátni. Kovács Péter- né, fogtechni­kus:- Mindkét gye­rekem kórház­ban született és ha úgy adódna a következőt is ott szülném meg. Sok rémhírt hall az ember a szülésről, de úgy gondolom, hogy ezt is orvosa illetve kórhá­za válogatja. Nekem a biztonság érzését adta, hogy bármi törté­nik szakemberek vannak a kö­zelemben és segítenek. Ráadá­sul nagyon kedvesek és törődő- ek voltak, pedig nap mint nap több szülést is levezetnek. Még az a műtős fiú is nagyon kedve­sen bánt velem, akit az egyik szülésem után az éjszaka köze­pén keltettek fel álmából, hogy vigyen a kórterembe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom