Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-25 / 10. szám
2001/10. szám KERÜLETI KÖZÉLET 11 AM-MIKRO HELYETT ANTENNAM1KRO Kódolt közszolgálati műsorok (Folytatás az 1. oldalról) Budapesten és környékén elérhető AntennaMikrót kizárólag előfizetői vehetik igénybe. A magyart, a tv2 és az RTL Klub televíziós csatornákat az Antenna Hungária RT. várhatóan júniusban kódolja. A három földi sugárzású adó az ország legnagyobb részén egyszerű tetőantennával is fogható, ám az AntennaMikro vevőberendezéssel csak akkor érhetők el a kódolás után, ha a tévénézők előfizetnek rájuk. Az AM-mikro csatornákért korábban Budapest térségében 140 ezren eddig is fizettek, ugyanennyien viszont olcsó parabolaantennával illegálisan is tudták fogni az AM-mikro adását. A magyarországi műsorelosztás két módon lehetséges: kábel- hálózatokkal, illetve Budapesten és környékén az AntennaMikro rendszeren keresztül. A 24 műsor vételét lehetővé tevő zárt, előfizetéses rendszerű AntennaMikro egy „kábel nélküli kábelhálózatnak” tekinthető, mely kizárólag Budapesten és környékén érhető el. A többi kábeltévé-szolgáltatás és az AntennaMikro-szolgáltatás között csak annyi különbség van, hogy a vezetékes műsorelosztó szolgáltatók kábelen juttatják el előfizetőikhez a televízióműsorokat, az AntennaMikro rádió- frekvencián. Az utóbbi esetében az előfizető lakásában dekóder révén láthatók a kódolt adások. A szolgáltatás előfizetőinek száma jelenleg 90 ezer. Őket a júniusban lezáruló teljes körű kódolás nem érinti, hiszen rendelkeznek a véte(Foly tatás az 1. oldalról) Dr. Szabó Zoltán polgármester - a meghívott szocialista vezetőkkel egyetértésben - eredményesnek, ugyanakkor feszültséggel terheltnek ítélte meg a fővárosi és a kerületi önkormányzatok kapcsolatát. A probléma legfőbb okának az 1990-es önkormányzati törvény szabályzása által kialakított konstrukciót emelte ki, mely az egységes önkormányzati feladatrendszer kialakítása helyett, kettévágta a fővárosi és a kerületi önkormányzatok feladatait. Az önkormányzati törvény alapján például az általános iskolák oktatási feladatai a kerületi, míg a közép iskoláké a fővárosi önkormányzat feladatköréhez tartozik. Vajda Pál főpolgármester helyettes, Budapest közlekedési helyzetével kapcsolatban elmondta: a gépkocsi állomány rohamos növekedése, továbbá a főváros jelentős cél- és tranzitforgalma következtében, a közút hálózat teljesítő képességének határán van, a közlekedési rendszer nagyobb ütemű fejlesztése jelenhez szükséges dekóderrel. A kódolás nem érinti a vidéken lakókat és a külföldön magyar nyelvű műsort nézőket sem. tős pénzhiánnyal küzd. Mint mondta, az állami forrás hiánya miatt a főváros gazdasági mozgásterét átlépve próbálja a feszitő problémákat megoldani. Schiffer János főpolgármester helyettes az oktatás, kultúra és az idegenforgalom területének feladatait foglalta össze, kiemelve a kerületek iskolái között megvalósult összehangolt működés eredményét. Gyurisné Braunsteiner Márta Az AntennaMikro programkínálata május 15-étől egy új magyar nyelvű műsorral, a Filmmúzeummal bővül. Az AntennaMikro még ebben az évben Internet alapú szolgáltatásokat is indít. A kisnyugdíjasok és a szociálisan hátrányos helyzetűek kedvezményesen fizethetnek elő a műsorokra. alpolgármester, a kerület fővárosi támogatással megvalósult fejlesztései mellett, szólt a még megoldásra váró problémákról: többek között a fővároshoz tartozó, Városligeti fasor gesztenyefái pusztulásának megakadályozásáról, a Fasor járdáinak állapotáról. Végül Hunvald György alpolgármester beszélt a főváros által felújítás alatt álló Rákóczi út forgalmának kerületre nehezedő következményeiről A főváros és a kerületek kapcsolata Képünkön: Hunvald György, Gyurisné Braunsteiner Márta dr. Szabó Zoltán, Fiiló Pál, Gy. Németh Erzsébet Vajda Pál Schiffer János AZ UTCA HANGJA Egyenrangú lehetne az egyházi és a polgári esküvő... Horváth Lívia, tanítónő: Tudomásom szerint, Wekerle Sándor kormánya fogadtatta el az országgyűléssel az állami anyakönyvezte- tést és azóta kötelező. Feltételezem, hogy az egyház iházasságkötés állami elismertségének lehetősége nagyon sok teológiai és gyakorlati kérdést vet fel. Vannak olyan országok, ahol egyenrangú az egyházi és az állami esküvő. Szerintem a hiteles anyakönyvi bejegyzést biztosító feltételekkel hazánkban is megoldható lenne ez a kérdés. Mihály Béla, nyugdíjas:- Támogatnám a javaslatot, számomra az egyházi esküvő szertartása, ugyanolyan fontos, mint az anyakönyvezető előtt kötött frigy. A kérdés az, hogy lehet a különböző egyházak és az állam között megegyezni jogilag. Ez egy olyan téma, amely biztos, hogy nagy vihart kavar, hiszen az egyházi szertartás jogi aktussá tétele sokakban ellenérzést válthat ki. Véleményem szerint hosszú évekbe telhet míg mindkét fél számára megfelelő megoldás születik. Farkas Attila, informatikus:- Nem értem miért fontos, hogy az egyházi esküvőt állami jogra emeljék. Szerintem a házasulandók számára dupla öröm, hogy két szertartáson is megpecsételhetik egybekelésüket. Más a hangulata az egyházi és más a polgári esküvőnek, de megszoktuk már, hogy egymást követi a két szertartás. Ugyanakkor felmerül a kérdés: válás esetén ki érvénytelenítené a tönkrement házasságot, az egyház vagy az állam? H Maróthy End- réné, titkárnő: Szerintem megadható a választás lehetősége, hadd döntse el mindenki saját maga, hogy hol szeretne házasságot kötni. Fontosabbnak tartom a házassági szerződés megkötését az esküvő előtt. Valószínűleg nem lenne ennyi vita és gyűlölködés egy válás során, ha a házasságot szerződés előzné meg. Ha már akkor sem születik megegyezés, elgondolkodtató, hogy érdemes-e egybekelni. r
