Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-25 / 10. szám
2001/10. szám RENDELET 5 e) a fennmaradó vételárnak adásvételi szerződés megkötését követő ötödik évben történő megfizetése esetén az engedmény a fennmaradt vételár 15%-a, (2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedmény az adott évben teljesítendő vételárrészleteken felüli befizetésekre is érvényes, de mindig csak az adott évben történő többletbefizetésre irányadó mértékeknek megfelelően. A jövedelmi és vagyoni helyzet alapján a bérlők részére biztosított kedvezmények és engedmények 13-§ (1) Azok a bérlők, akik egyébként a Fővárosi Önkormányzat 35/1993. (XI. 5.) sz. rendelete alapján szociális bérlakás bérbevételére jogosultak lennének a vételár 5%-ának befizetésével jogosultak részletfizetéses adásvételi szerződés kötni, és a vételárhátralékra 10 évig kamatmentesen fizethetik meg a vételárrészleteket. (2) A (1) bekezdés szerint 10 éves időtartamot a Szociális Bizottság meghosszabbíthatja, ha a szociális bérletre való jogosultság feltételei fennállnak. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott vevők szociális helyzetében bekövetkező romlás esetén - amennyiben ez a lakásvásárlást követő 2 év után következik be - a Szociális Bizottság az alábbi esetekben dönt: a) a törlesztés ideje alatt bekövetkező tartós betegség, rokkantság (minimum 66%-os; a tartós betegséget az Egészségügyi Bizottság véleményezi)- vételárhátralék 10%-os csökkentéséről,- lakás visszavásárlásáról (a vevő által a betegség bekövetkezéséig befizetett összeg visszafizetésével); b) a törlesztés ideje alatt önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a munkanélküliség kezdetét követő hónaptól az új munkába állásig, de maximum 12 hónapra a fizetési kötelezettség szüneteltetéséről; c) a törlesztés ideje alatt született negyedik, illetőleg további gyermek esetén a vételárhátralék - összesen - 10%-os csökkentéséről. A lakásbérlőkkel egy tekintet alá eső személyek 14. § A bérlőkkel egy tekintet alá eső személyek által fizetendő vételárra és a fizetési feltételekre a IV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogcím nélküli lakáshasználók által fizetendő vételár 15. § (1) Ha a lakást elhelyezésre jogosult használja, a vételárra és a fizetési feltételekre a IV. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni, ha lakást az elhelyezésre jogosult vásárolja meg. Anról, hogy a lakás használója az elhelyezésre jogosult-e, a Polgármesteri Hivatal nyilatkozik. (2) Ha a lakást nem elhelyezésre jogosult használja, és a lakást az elhelyezésre nem jogosult vásárolja meg, a vételár a beköltözhető forgalmi érték, amelyet egy összegben kell megfizetni. Arról, hogy a lakás használója az elhelyezésre nem jogosult, a Polgármesteri Hivatal nyilatkozik. (3) Ha a lakást önkényes beköltöző használja vele és a vele együttlakó személyekkel adásvételi szerződés nem köthető. Arról, hogy a lakás önkényes használat alatt áll, a Polgármesteri Hivatal nyilatkozik V. FEJEZET A helyiségek bérlői által fizetendő vételár 16. § (1) A határozatlan időre bérbe adott helyiség elővásárlási joggal rendelkező bérlő általi megvásárlása esetén a vételár helyiség beköltözhető forgalmi értékének: a) 90%-a, amennyiben a bérlő részletfizetéssel vásárolja meg a helyiséget, b) 70%-a, amennyiben a bérlő egy összegben fizeti meg a vételárat. (2) Ha a bérlő a helyiség bérleti jogát a Tv 41. § (2) bekezdése alapján a jelen rendelet hatályba lépése előtt jogutódlás jogcímén úgy szerezte meg, hogy a korábbi bérlő által alapított gazdasági társaságot ismerték el bérlőnek, az ilyen jogutódlástól számított 5 év elteltéig a helyiséget a beköltözhető forgalmi érték 90%-áért vásárolhatja meg, amit egy összegben kell megfizetni. (3) Ha a helyiség beköltözhető forgalmi értéke a 20 millió forintot meghaladja, kedvezmény nem adható és a vételárat egy összegben kel megfizetni. (4) Ha a helyiséget olyan bérlő bérli, akinek az Önkormányzat kezdeményezésére szűnt meg az önkormányzat tulajdonában álló helyiségen a határozatlan időre szóló bérleti jogviszonya, a vételár - függetlenül a helyiség beköltözhető forgalmi értékétől - a helyiség beköltözhető forgalmi értékének: a) 80%-a, amennyiben a bérlő részletfizetéssel vásárolja meg a helyiséget, b) 60%-a, amennyiben a bérlő egy összegben fizeti meg a vételárat. (5) Részletre történő vásárlás esetén a vételár 40%-a mértékéig legfeljebb 5 évi részlet- fizetés adható. A helyiség fennmaradó vételára utáni kamat 17. § (1) A helyiség részletfizetéssel történő vásárlása esetén az éves kamat mértéke az adásvételi szerződés megkötésekor érvényes MNB alapkamattal megegyező kamat. (2) A vételár késedelmes teljesítése estén az (1) bekezdésben meghatározott kamaton felül évi 8% késedelmi kamatot is igényelni kell. (3) Ha a bérlő az (l)-(2) bekezdésben meghatározott kamatmértékeket nem vállalja a vételár részletekben történő megfizetéséről nem lehet megállapodást kötni. A jogcím nélküli helyiség használók által fizetendő vételár 18. § (1) Ha a helyiséget elhelyezésre jogosult jogcím nélküli személy használja, a vételár a forgalmi érték, ha a helyiséget az elhelyezésre jogosult vásárolja meg. Arról, hogy a helyiség használója az elhelyezésre jogosult-e, a Polgármesteri Hivatal nyilatkozik. (2) Ha a helyiséget nem elhelyezésre jogosult használja, és a helyiséget az elhelyezésre nem jogosult vásárolja meg, a vételár a beköltözhető forgalmi érték Arról, hogy a helyiséghasználója az elhelyezésre nem jogosult, a Polgármesteri Hivatal nyilatkozik. (3) Az (l)-(2) bekezdés esetén a vételárat egy összegben kell megfizetni. (4) Ha a helyiséget önkényes beköltöző használja vele adásvételi szerződés nem köthető. Arról, hogy a helyiség önkényes használat alatt áll, a Polgármesteri Hivatal nyilatkozik. VI. FEJEZET A lakások és helyiségek eladása árverésen és pályázat alapján 19. § (1) Üres lakás és helyiség esetében a vevőt árverés vagy pályázat útján kell kiválasztani. A vevő kiválasztásnak ezen módjától kivételesen indokolt esetben, csak akkor lehet eltérni, ha a már megtartott árverés vagy lebonyolított pályázat eredménytelen volt vagy a lakás, illetve helyiség több mint egy éve üresen áll. A vevő kiválasztásának módjáról az a szerv dönt, amelyik jogosult az elidegenítésre való jelölésre (2) Az árverés vagy pályázat kiírása előtt a lakást a kárpótlásra jogosult volt tulajdonosnak - forgalmi értéken - kell vételre felajánlani. (3) Nem kell árverést tartani, ha a lakás a visszamaradt társbérlő részére kerül eladásra, vagy a 15 négyzetméter alapterülete nem meghaladó lakás csatolásra kerül felajánlásra. A pályázatra és az árverésre vonatkozó szabályok 20. § (1) Az árverési és pályázati feltételeket (a továbbiakban: kiírás) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin 15 napra, az Önkormányzat lapjában és legalább egy országos napilapban, valamint a helyi kábeltelevíziókban közzé kell tenni. (2) A kiírásnak tartalmaznia kell: a) a lakás és helyiség címét, helyrajzi számát, alapterületét, helyiségei számát, továbbá b) a helyiségek felsorolását; c) a műszaki jellemzőket, állapotot; d) a kikiáltási árat; e) a bonyolító megnevezését, címét, telefonszámát; j) a helyiség megtekintésére biztosított időpontot; g) a biztosíték összegét; h) a pályázat benyújtásának módját, helyét is idejét; i) a versenytárgyalás helyét és idejét, árverés esetén a licit lépcsőt. i) a 9. § szerint meghatározott kötelezettségeket, azok fennállása esetén. (3) Az árverés és a pályázat - ha kiíró másként nem dönt - nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet. Azonos pályázó több lakásra és helyiségre is pályázhat, illetve tehet az árverésen ajánlatot. (4) A pályázatot az a szerv bírálja el, amelyik a kiírásról döntött. 21. § (1) Az árverés közjegyző jelenlétében tartható meg.
