Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-05-11 / 9. szám

10

RENDELET

2001/9. szám

5. sz. függelék

Tisztelt Bérlőnk!

Az Erzsébetvárosi Önkormányzat ..../2000. (

...) sz. rendelete szerint a lakbért úgy kell

me

gállapítani, hogy az fokozatosan érje el a lakások üzemeltetési és fenntartási költségeit. A lakbér évente egyszer, legfeljebb 150 százalékkal emelhető.

A lakbérek differenciáltak maradnak a lakások komfortfokozatától, minőségétől, az épületen belüli fekvésétől, az épület fekvésétől és állapotától függően.

Külön rendeletben, az elidegenítésre történő külön kijelöléssel érintett lakások esetében - az erről szóló döntésig - a lakbér a növelő-csökkentő tényezőkkel számított összegnek a 90 százaléka lehet.

A fentiek szerint lakásának bérét.....................-jétől az alábbiak szerint állapítjuk meg:

1. A lakás alapterülete: m2.

2. A lakás komfortfokozata: ,

amelynek megfelelő új díjtétel: Ft/m2/hó.

3. A lakbért növelő tényezők és növelő százalékok:

épület fekvése miatt százalék,

lakás minősége miatt százalék.

4. A lakbért csökkentő tényezők és csökkentő százalékok:

épület állapota miatt százalék,

lakás minősége miatt százalék,

lakás kedvezőtlen fekvése miatt százalék.

Külön rendeletben, az elidegenítésre történő külön kijelöléssel érintett lakások kedvezménye - az erről szóló döntésig -: százalék.

Az összes növelő-csökkentő százalék, figyelembe véve a csökkentés maximumát is:

........................ százalék.

Fentiek szerint a havi lakbér, kerekítve: forint

vízdíj: forint

szemétszállítási díj: forint

1. sz. melléklet

Erzsébetvárosban azon utcák, terek, amelyeknél az épület fekvése szerinti növelő tényezőt érvényesíteni kell: (Ör. 46. § (1) bek.)

1. Városligeti fasor

2. Erzsébet körút

3. Rákóczi út

4. Károly körút

5. Madách Imre tér

6. Madách Imre út

2. sz. melléklet

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások lakbérének megállapítása

A rendelet 46. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbérét az alábbi alaplakbér-mértékekkel kell kiszámítani:

a) összkomfortos lakások esetében: 110 Ft/m2/hó

b) komfortos lakások esetében: 81 Ft/m2/hó

c) félkomfortos lakások esetében: 45 Ft/m2/hó

d) komfort nélküli lakások esetében: 32 Ft/m2/hó

e) szükséglakás esetében: 18 Ft/m2/hó

3. sz. melléklet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

E rendelet alkalmazásában:

1. Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a

a) helyiségei;

b) közművesítettsége;

c) melegvíz-ellátása; és

d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, fél- komfortos, komfort nélküli) sorolható.

2. Összkomfortos az a lakás, amely legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, fözőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;

b) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvízelvezetéssel);

c) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel) és

d) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik.

3. Komfortos az a lakás, amely legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, fözőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;

b) közművesítettséggel;

c) melegvíz-ellátással és

d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

4. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de

legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és fözőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel;

b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és

c) egyedi fűtési móddal rendelkezik.

5. Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg,

de legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és fözőhelyiséggel, WC használatával és

b) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint

c) a vízvétel lehetősége biztosított.

6. Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)

a) alapterülete 6 négyzetmétert meghaladja;

b) külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;

c) ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá

d) fűthető; és

e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

7. Lakószoba az a helyiség, amelynek

a) alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja;

b) külső tároló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épület ezzel egyenértékű fal;

c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;

d) melegpadlója van;

e) fűthető; végül

f) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

8. Félszoba az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a 12 négyzetmétert nem haladja meg.

9. Két- vagy többlakásos házingatlanban

a) a közös használatra szolgáló helyiségek általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince- és padlásrekeszek kivételével) az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetés- szerű használatához szükséges mértékben;

b) a közös használatra szolgáló területek általában: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó az épületben levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

10. Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.

11. Jogcím nélküli lakáshasználó az, aki a lakását a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.

12. A lakásberendezések általában a következők:

a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);

b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);

c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);

d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tar- tály, WC csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);

e) a szellőztető-berendezés (páraelszívó stb.);

f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);

g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;

h) a csengő és kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;

i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

13. Az épület központi berendezései általában a következők:

a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;

b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;

c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;

d) a több lakást szolgáló szellőztető-berendezés;

e) a központi antenna az erősítő-berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;

j0 a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;

, g) a személy- és teherfelvonó;

h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;