Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-11 / 9. szám
\ 2001/9. szám RENDELET 7 39. § A 37. és 38. §-ban rögzített bérbeadói kötelezettségek az Önkormányzat Képviselő-testületének döntésén alapuló megbízással gazdasági társaság útján ellátható. A bérlő kötelezettsége 40. § (1) A bérlő köteles gondoskodni: a) a lakás és helyiségei rendeltetésszerű használatáról, tisztántartásáról; b) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetőleg cseréjéről az ajtók és az ablakok külső és belső felületének mázolásáról; c) az épületben, az épület központi berendezéseiben, felszereléseiben, és a lakásban a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett hibák kijavításáról illetőleg az okozott kár megtérítéséről; d) a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakás berendezéseinek rendeltetésszerű állapotban való visszaadásáról. (2) A bérlő köteles megfizetni az általa bérelt önkormányzati lakásra megállapított lakbért, illetve a bérbeadó által - szerződés keretében - nyújtott külön szolgáltatások díját. VII. RÉSZ A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel, felmondással 41. § (1) A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről akkor lehet megállapodni, ha a bérlő .kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri. (2) Az (1) bekezdés esetén, pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás beköltözhető forgalmi értéke különbségének az 50 %-a fizethető ki. (3) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a szóban forgó lakás üres forgalmi értékének a fele fizetendő ki. (4) Gondnokság alatt álló bérlő szociális vagy pszichiátriai otthonban történő elhelyezésekor a bérleti szerződés megegyezéssel történő megszüntetése esetén - a gondnok kezdeményezésére - pénzbeni térítésként az érintett lakás beköltözhető forgalmi értékének 25 %-a fizethető ki, mellyel egy időben az Önkormányzat vállalja, hogy- tárolja a gondnokolt bútorait,- a gondnokolt szociális vagy pszichiátriai otthonból történő elbocsátása esetén számára igényjogosultságának megfelelő lakást biztosít. 42. § (1) A bérbeadó felmondása esetén, ha a bérlő cserelakásra jogosult és a cserelakás helyett pénzbeli térítést elfogad, akkor pénzbeli térítésként a felmondással érintett lakás forgalmi értékének 100 %-át kell kifizetni. (2) A pénzbeli térítés 50 %-a a megállapodás aláírásakor, a fennmaradó része pedig a lakás bérbeadónak történő visszaadásakor fizethető ki. A fennmaradó részt az önkormányzat a bérlő igénye esetén a bérlő javára letétbe helyezi. Felmondás a bérbeadó részéről 43. § (1) A Ltv. 24. §-ának (1) bekezdésében szabályozott esetekben a szeiződést a polgármesternek fel kell mondania, kivéve, ha a felmondás a Ltv. 24. § (1) bekezdése e) pontján alapul (lsd. 4. sz. függelék). (2) A bérlőnek felróható okból történő felmondás esetén a bérlő sem cserelakásra, sem pénzbeli térítésre nem jogosult. Hagyatéki ingóságokkal elfoglalt lakás kiürítése 44. § A bérlő (lakáshasználó) halálát követően a lakásbérleti jogviszony folytatása hiányában a bérleményben található ingóságok örököse köteles a bérlő elhunytától számított 90 napon belül a lakást kiürített állapotban a bérbeadó részére átadni. Ha az örökös személye a halálesetet követő 90 napon belül nem kerül megállapításra, vagy az örökös a lakást nem adja át üresen, akkor a Polgármesteri Hivatal az ingóságok megfelelő raktározásáról - az örökös költségére az ingóságok értékéig -, valamint a lakás újrahasznosításáról gondoskodik. VIII. RÉSZ A LAKÁSOK LAKBÉRÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL A lakbér-megállapítás elvei 45. § (1) A lakbér megállapítás általános elveit az 50/1995. (X.20.) sz. Főv. Kgy. rendelet 2-3. íjai rögzítik. (2) Az önkormányzat különböző lakbérmértéket határozhat meg aszerint, hogy az önkormányzati lakásra a bérleti szerződést a bérlővel a) jelen rendelet hatálybalépése előtt kötötte meg, illetve a lakásbérleti jogviszony folytatása alapján köti meg; b) jelen rendelet hatálybalépése után köti meg és a bérbeadás a 35/1993. (XI. 15.) sz. Főv. Kgy. rendelet szerint meghatározott ún. szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek figyelembevétele alapján történik; vagy c) úgy kötötte vagy köti meg, hogy a lakbért az önkormányzati lakás forgalmi értékéhez kapcsolódó díjként állapítja meg. (3) Az önkormányzat a (2) bek. a) és b) pontja alapján bérbe adott önkormányzati lakások lakbérét évente legfeljebb egy alkalommal, mértékét évente legfeljebb 150 %-kal növelheti. (4) A (2) bekezdés a) és b) pontjai esetében alaplakbémek tekintendő a növelő-csökkentő tényezőkkel nem rendelkező összkomfortos lakás lakbére. (5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti lakbér a forgalmi érték két ezreléke/hó. A differenciált lakbér-mértékek meghatározásának elvei 46. § (1) Az önkormányzat a lakások lakbérének mértékét azok alapvető jellemzői, így különösen:- a lakás komfortfokozata,- alapterülete,- minősége,- a lakóépület állapota,- a településen, illetve lakóépületen belüli fekvése határozza meg. Erzsébetvárosban azon közterületek jegyzékét, amelyeknél az épület fekvése szerinti növelő tényezőt érvényesíteni kell az 1. sz. melléklet tartalmazza. (2) A 45. § (2) a) és b) pontok esetében az alacsonyabb komfortfokozatú lakások lakbérének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az az alaplakbérhez képest: a) komfortos lakás esetén, annak legfeljebb 80 %-a, b) félkomfortos lakás esetén, annak legfeljebb 50 %-a, c) komfort nélküli lakás esetén, annak legfeljebb 40 %-a, d) szükséglakás esetén, annak legfeljebb 30 %-a. (3) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások lakbérét a 2. sz. melléklet tartalmazza. (4) Külön rendeletben, az elidegenítésre történő külön kijelöléssel érintett önkormányzati lakások esetén - az erről szóló döntésig - az egyéb körülményekkel megállapított lakbér 90 %-a fizetendő. (5) A 45. § (2) bekezdés a) és b) pontok szerinti esetekben módosító tényezők a lakás minősége miatt: a) 15%-kal növelni kell, ha a bérleti szerződés megkötését megelőző egy éven belül a lakás fel volt újítva, b) 25 %-kal csökkenteni kell, ha a lakás aládúcolt. (6) A 45. § (2) bekezdés a) és b) pontok szerinti esetekben a lakás épületen belüli kedvezőtlen fekvése miatt a lakbért 10-10 %-kal csökkenteni kell, ha: a) a lakás három vagy több szintes épület második szintje alatt (alagsor, földszint, magasföldszint, félemelet, első emelet) van, és valamennyi lakószobájának ablaka zárt udvarra, vagy tűzfalra néz és a szemben lévő falak távolsága 5 m-nél kevesebb; b) a lakás padlószintje a terepszint alatt van; c) a lakás felvonó nélküli épület negyedik, vagy magasabb szintjén van. (7) A csökkentő tényezőkből legfeljebb 40 % érvényesíthető egy lakás esetén. Nem számít ide a (4) bekezdésben szabályozott kedvezmény. Lakás nem lakás céljára használt területének bérleti díja 47. § (1) Ha 1994. január 1-jét követően a lakás egy részét a bérbeadó hozzájárulásával nem lakás céljára használják, az érintett alapterület után a helyiségekre vonatkozó bérleti díjat kell fizetni. (2) A (1) bekezdésben meghatározott összeg kétszeresét kell az ott leírtak megfelelő alkalmazásával megfizetni a szerződéstől eltérő időtartamra - visszamenőlegesen is a tényleges engedély nélküli használat időtartamára, - ha a lakást a rendelet hatályba lépése után a bérbeadó hozzájárulása nélkül használják más célra, illetve, ha a Ltv.-ben előírt bérbeadói hozzájárulást nem szerzik be. Az így megállapított bérleti díj mellett a bérleti szerződés felmondható.
