Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-11 / 9. szám
2 RENDELET im\w. szám (2) A lakásbérleti jogviszony határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig jön létre: a) szolgálati jelleggel történő lakás bérbeadása esetén; b) olyan lakás bérbeadása esetén, amelyet az önkormányzat rendezési tervben átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra vagy rehabilitációra kijelölt; c) ha a lakás bérbeadására átmeneti elhelyezés céljából kerül sor; d) ha a Gazdasági Bizottság az adott lakás bérbeadásának feltételeit így határozza meg (pl. pályázat kiírása esetén, közérdekű céllal történő elhelyezéskor stb.); e) a bérbeadó és a bérlő ilyen irányú megállapodása esetén; f) ha a bérlő-kijelölési, illetve bérlő-kiválasztási jog gyakorlója így dönt. (3) A (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott esetekben a szerződés időtartamát, illetve a szerződést megszüntető feltételt - e rendelet keretei között - a bérbeadó határozza meg, amelyet - pályázaton történő bérbeadás esetén - a pályázati kiírásban is meg kell jelölni. (4) Szociális bérlet esetén, ha a Fővárosi Közgyűlés 35/1993. (XI. 15.) sz. rendeletében foglalt feltételek a határidő lejártakor a bérlőre vonatkozóan továbbra is fennállnak, a szerződést a bérlő kérelmére meg kell hosszabbítani. (5) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb öt év. A határozott idő eltelte előtt fél évvel meg kell vizsgálni a bérlő körülményeit és a meghosszabbítás szükség- szerűségét, illetve a határozatlan idejű bérleti szerződés megkötésének lehetőségét. (6) A (5) bekezdés szerinti bérbeadás időtartamát a Gazdasági Bizottság határozza meg. 6. § A bérlő a szerződésben meghatározott határozott idő elteltekor, vagy meghatározott feltétel bekövetkezésekor, illetve a bérleti jogviszony egyéb okból történő megszűnésekor köteles a lakást kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, továbbá - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt a bérbeadónak visszaadni. Ebben az esetben a bérlő - jogszabály vagy szerződés eltérő rendelkezésének hiányában - másik lakásban való elhelyezésre vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt. A bérleti szerződés megkötése és tartalma 7-§ (1) A bérleti szerződést azzal kell megkötni, akit a rendeletben meghatározott eljárás eredményeképpen a 2. § (1) bekezdésében meghatározott bérbeadói jogok gyakorlói a jegyző ellenjegyzésével kijelölnek a bérleti szerződés megkötésére. A bérleti szerződést olyan feltételekkel kell megkötni, ahogy azt a kijelölés tartalmazza. (2) Amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a kijelölésben rögzített határidőn belül nem köti meg, úgy a bérleti jogviszony folytatás esetét kivéve a kijelölése érvényét veszi. A határidő önhibán kívüli elmulasztásának esetére hat hónapon belül igazolási kérelemnek van helye, amelynek elfogadásáról a polgármester dönt. 8. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell: a) a szerződő felek - a bérbeadó vagy a bérbeadói jogok gyakorlója nevében eljáró szerv és a bérbevevő - megnevezését, címét; b) a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát és egyéb helyiségeinek, továbbá a lakáshoz tartozó lakáson kívüli helyiségeknek valamint a közös használatra szolgáló helyiségeknek a felsorolását, a lakás egyéb lényeges adatait; c) a bérleti jogviszony létrejöttének idejét és időtartamát (a bérleti jogviszonyt megszüntető feltételt), a bérbeadás jogcímét; d) a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek nevét, személyi adatait és lakáshasználatuk jogcímét; e) a bérbeadó és a bérlő épülettel, lakással, valamint a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel kapcsolatos kötelezettségeit, feladatait, az épület központi berendezéseinek felsorolását; f) a lakbér és a külön szolgáltatások díjának mértékét, megállapításuk, megfizetésük és elszámolásuk módját, a megváltoztatásukra vonatkozó szabályokat, a külön szolgáltatások körét; g) a bérlőnek a lakás használatával, valamint az e rendeletben, illetve megállapodásban meghatározott egyéb jogait és kötelezettségeit, a rendelet alapján szükséges bérbeadói hozzájárulások kérésének kötelezettségét, valamint az e rendeletben meghatározott egyéb tilalmakat; h) a bérbeadó és a bérlő felelősségét, a bérlő kötelezettségszegésének jogkövetkezményeit, a bérbeadói felmondás egyes lényeges szabályait; i) a lakás átadásának, visszaadásának idejét és módját; j) a bérbeadó és bérlő egyéb lényeges jogait és kötelezettségeit, a bérbeadás egyéb lényeges feltételeit, a felek egyéb - az e rendelet alapján létrejött - megállapodásait; k) a bérlő hozzájárulását ahhoz, hogy a bérbeadó az e rendeletben meghatározott adatait nyilvántartsa. (2) A lakás, bérlő részére történő átadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell, a lakás műszaki állapotára és rendeltetésszerű használatra, alkalmasságára vonatkozó megállapításokat. A lakás átadásakor a lakás berendezéseiről és egyéb felszerelési tárgyairól leltárt kell felvenni. A jegyzőkönyv és a leltár a bérleti szerződés mellékletét képezi. (3) A jegyzőkönyv és a leltár felvételére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a lakás visszaadása esetében is. (4) A bérleti jogviszony létrejöttekor, valamint az azt követően megadott bérbeadói hozzájárulások és azok tartalma (feltételei), valamint a felek között létrejött - a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos - egyéb megállapodások a bérleti szerződés mellékletét képezik. (5) A Ltv.-nek és e rendeletnek a bérbeadásra és a bérbeadói hozzájárulásra vonatkozó szabályai akkor is a bérleti szerződés tartalmát képezik, ha azok a szerződésben nem szerepelnek. (6) A bérleti szerződés tartalmára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az e rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti szerződések módosítására is. III. RÉSZ LAKÁSOK JOGCÍM SZERINTI BÉRBEADÁSÁNAK MÓDJAI Lakás bérbeadása szociális bérletre jogosultaknak pályázat útján, a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételének feltételével 9-§ (1) Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján, pályázat útján lehet a lakást bérbe adni annak a pályázónak, aki megfelel a Budapest Főváros Közgyűlésének 35/1993. (XI. 15.) sz. rendeletében foglalt szociális jövedelmi és vagyoni feltételeknek (lsd. 1. sz. függelék). (2) Az (1) bekezdés alapján azzal létesíthető szociális bérlet, aki: a) a pályázat benyújtására megállapított határnapig a 18. életévét betöltötte, és igazolja, hogy Erzsébetvárosban bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik; b) a jelenleg használt lakásának (lakrészének) nagysága - családját (együttlakó, illetve együttköltöző hozzátartozóit) is figyelembe véve - nem éri el a méltányolható lakásigényének felső határát (lsd. 2. sz. függelék); c) a pályázó vagy házastársa (élettársa) illetve a vele együttköltöző hozzátartozója tulajdonában, haszonélvezetében, használatában vagy bérletében nincs másik beköltözhető lakás; d) legfeljebb egy éves időtartamú bérleti előszerződésben vállalja a meghirdetett lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét a pályázati kiírás szerint. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén sem adható bérbe pályázat útján lakás annak, aki a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző 5 éven belül: a) önkormányzati lakása bérleti jogviszonyát térítés ellenében megszüntette, vagy b) magánforgalomban elcserélte kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra, vagy c) beköltözhető ingatlanát elidegenítette, vagy a beköltözhetőség az ő érdekkörében felmerült okból szűnt meg, d) olyan személynek, aki a pályázat benyújtását megelőző őt évben önkényes lakás- foglalóként került a VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata tulajdonában lévő lakásba. (4) Érvénytelen az a pályázat, amelyet: a) a (3) bekezdésben rögzített kizáró feltételek fennállása mellett nyújtott be a pályázó, vagy b) amely a méltányolható lakásigény felső határát meghaladó nagyságú lakás bérleti jogának elnyerésére irányul, kivéve, ha az együttköltöző közeli hozzátartozók között olyan tartósan beteg személy van, akinek külön szobában való elhelyezése indokolt, melyet szakorvos igazol, továbbá c) nem az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adott be a pályázó, illetve hiányos, vagy valótlan adatokat közöl. 10. § (1) Pályázat üres lakás esetén írható ki, melyet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Erzsébetváros c. lapban a pályázat benyújtására megállapított határidőt megelőző legalább 30 nappal közzé kell tenni, a figyelmet fel kell hívni a helyi kábeltelevízióban is. (2) A pályázatot e rendelet keretei között a Szociális Bizottság írja ki és értékeli, melyet az általa előre meghatározott tartalmú - a pályázónak ingyenesen rendelkezésre bocsátott - nyomtatványon kell benyújtani. A pályázatok elbírálásának szempontjait a Szociális Bizottság határozza meg, melynek alapján az értékelést a Polgármesteri Hivatal készíti elő. (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát és a komfor- tosíthatóság műszaki feltételeit, a lakás műszaki állapotának részletes, szakértő által készített leírását, valamint a rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tétel becsült költségét; b) a lakásra megállapított bérleti díjat; c) a pályázati feltételeket; d) a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját; e) az eredmény közlésének időpontját és módját. (4) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül egy lakás bérbevételére nyújthat be pályázatot. (5) A pályázó a pályázat benyújtásakor köteles hitelt érdemlően igazolni - a Fővárosi Közgyűlés 35/1993. (XI. 15.) sz. rendeletében meghatározottak szerint - a szociális bérletre való jogosultságát, valamint egyidejűleg csatolni a pályázati kiírásban szereplő igazolásokat, nyilatkozatokat.