Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-04-27 / 8. szám

8 RENDELET 2001/8. szám (3) Az ajánlatkérő nevében eljáró személy valamennyi ajánlattevőt a kihirdetést követő 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja kizárásának, ajánlata elutasításának (az eljárás befejezésekor készített írásbeli összegzés szerinti), illetőleg az előminősítési eljárásban alkalmatlanná minősítésének indokairól és a nyertes ajánlattevő személyéről. (4) Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közbeszerzései esetén, a nyertes pályázó­val létrejött szerződést a polgármester írja alá a jegyző ellenjegyzése mellett. Az intéz­mény közbeszerzése esetén a szerződés aláírására az intézmény vezetője jogosult. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13.§ (1) Az ajánlatkérő nevében eljáró személy a Képviselő-testületnek évente egy alkalommal köteles a közbeszerzésekről tájékoztatást adni. (2) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követő­en indított közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat 21/1996. (VI. 25.) számú rendelete hatályát veszti. dr. Kálmán Zsuzsanna dr. Szabó Zoltán jegyző polgármester ZÁRADÉK A rendelet kihirdetése a Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint a Polgármesteri Hiva­tal hirdetőtábláján megtörtént. A rendelet közzététel céljából megküldésre került az Erzsébetváros című lap kiadója részé­re. Dr. Kálmán Zsuzsanna jegyző INDOKOLÁS i. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A közbeszerzési eljárások anyagi és eljárási szabályait a közbeszerzésekről szóló mó­dosított 1995. évi XI. törvéhy (a továbbiakban: Kbt.) tartalmazza. A Kbt. 96. §. (2) bekezdése felhatalmazást ad az önkormányzatok számára, hogy - amennyiben ezt a helyi beszerzések száma és értéke indokolja - rendeletben szabályozzák az általuk alapított helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában a közbeszer­zési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenységre és az abban eljáró szemé­lyekre vonatkozó - a törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket. A rendelet-tervezet célja, hogy a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján az ön­kormányzat költségvetési szervei vonatkozásában meghatározza azokat a szabályokat, amelyek ezen szervek közbeszerzési tekintetében kötelezően alkalmazandók, a törvényben meghatározott eljárási szabályokon túlmenően. A Kbt. Rendeletalkotásra történő felhatalmazása nem teljed ki az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen társaságok abban az esetben, ha az Önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatási tevékeny­séget az Önkormányzatot illető bevételből vagy az Önkormányzat költségvetési hozzá­járulásából, - vagyis közpénzből - lámák el, nem kell a Kbt. Szabályait alkalmazni. Eb­ben az esetben az Önkormányzat, mint alapító követelheti meg a társaságtól az ilyen tí­pusú tevékenység során a Kbt. Alkalmazását. Az Önkormányzat alapítói határozatban kötelezheti közbeszerzési szabályzat elkészítésére a társaságot és mint tulajdonos ellen­őrizheti a közbeszerzésre vonatkozó szabályok érvényesülését. A Kbt. Szerint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek­nek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük. A Kbt. Kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bizottságot hoz létre, amely szakvélemény ké­szítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot megho­zó személy döntését. Fontos szabály, hogy az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetőleg az olyan személy vagy szer­vezet, aki a. ) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszonyban áll; b. ) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője; c. ) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Ezen szabályokból következően meg kell különböztetni az egyes közbeszerzési eljárások­nál az elbírálást segítő bizottságot, a Képviselő-testület által a közbeszerzések jogszerűsé­gének, az egyes intézményeknél vagy gazdálkodó szervezeteknél a közbeszerzés gyakorla­tának ellenőrzésére - esetenként a döntésre - létrehozható bizottságtól. A tervezet számol azzal, hogy a Képviselő-testület Közbeszerzési Bizottságot hoz létre a Képviselő-testület bizottságaként, de ez a Bizottság értelemszerűen nem vállalhatja át a Kbt. Alapján az egyes közbeszerzések elbírálásában az ajánlatkérő segítő szakmai bizottság szerepét. A javaslat szerint a Közbeszerzési Bizottság jóváhagyása lenne szükséges a meghívásos eljárás kiírá­sához, illetőleg tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén ezen Bizottságot tájékoztatni kell. Ugyanezen szabály érvényesülne a gyorsított eljárás alkalmazásánál is. A javasolt szabá­lyok bevezetése azért indokolt, mert ezzel a speciális közbeszerzési eljárások megfelelő kontrollt követően kerülhetnének kiírásra. A Közbeszerzési Bizottság ügydöntő szerepét hangsúlyozza a javaslat, amikor az eljárás eredménytelensége vagy érvénytelensége megállapításának jogát vagy a nyertes pályázó kiválasztását ezen bizottság hatáskörébe utalja. RÉSZLETES INDOKOLÁS ad. 1. §-hoz A javaslat meghatározza a rendelet célját, amely alapvetően a közbeszerzési eljárások jogszerűségéhez, átláthatóságához, a nyilvánosság biztosításához fűződő közérdeken alapul. A Kbt-vel összhangban a javaslat a rendelet hatályát a költségvetési szervek - beleért­ve a Polgármesteri Hivatalt - vonatkozásában állapítja meg, illetve azon esetekre, amikor a közbeszerzés az önkormányzat érdekkörében merül fel és a kiíró az Önkormányzatot kép­viselő polgármester. A javaslat meghatározza a közszolgáltatás fogalmát is, amely esetekben a közbeszer­zési eljárás a Kbt. Szabályiból következően kötelező. ad. 2. §-hoz A javaslat meghatározza azokat a személyeket, akik a közbeszerzési eljárások esetén az ajánlatkérő nevében eljárhatnak. Az Önkormányzat beszerzései tekintetében általában a polgármester az ajánlatkérő nevében eljáró személy, de a Képviselő-testület egyedi dönté­sében ezt a jogot más személyre is átruházhatja. A Polgármesteri Hivatal, illetőleg a költségvetési intézmények tekintetében a jegyző, illetőleg a szerv vezetője az, aki a közbeszerzéseknél az ajánlatkérő. Ennek indoka, hogy ezek a beszerzések általában az adott intézmény működéséhez szükséges olyan árubeszer­zésekre, szolgáltatásokra terjednek ki, amelyek szükségességének elbírálását a szervezet fe­lelős vezetőjére bízza a javaslat. Ezen kiadások mértékéről a Képviselő-testület is dönt, amikor az adott évre az egyes intézmények költségvetését elfogadja. Ebből következően a szerv vezetőjének lehetőségei nem korlátlanok, a szükséges közbeszerzések a költségveté­si rendeletben meghatározott összeghatárig terjedhetnek. A javaslat - összhangban a Kbt. Előírásaival - előírja az adott évre tervezett közbeszer­zésekről előzetes összesített tájékoztató készítését is. ad. 5-12. §. A javaslat 11. fejezete az egyes közbeszerzési eljárásokra, az ajánlati és részvételi fel­hívásra, az előminősítési eljárásra, az ajánlatok felbontására, a döntéshozatalra és az ered­mény kihirdetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Általános szabályként a javaslat előírja, hogy közbeszerzésre nyílt eljárás esetében ke­rülhet sor. Lehetőség van a Kbt-ben szabályozott egyéb eljárás fajták alkalmazására is, de csak a javaslatban meghatározott garanciális keretek között. Fontos kiemelni a javaslat 4. §-ában foglalt azon garanciális szabályokat, miszerint meghívásos eljárás a Közbeszerzési Bizottság előzetes jóváhagyása alapján írható ki. A Közbeszerzési Bizottság megvizsgálhatja a meghívásos eljárás alkalmazásának törvényes szükségességét és feltételeit, és csak ezek fennállása esetén adja meg jóváhagyását. A tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén - még a kiírás előtt - az ajánlatkérő nevé­ben eljáró személynek a Közbeszerzési, illetve a Pénzügyi Bizottsághoz bejelentési kö­telezettsége van. A Kbt. 70-71. §-a részletesen meghatározza ezen eljárás alkalmazásá­nak szigorú feltételeit. A javaslat ennek figyelembevételével írja elő a bejelentési köte­lezettséget. Ebben az esetben a bejelentést kővetően a Bizottságok megvizsgálhatják a jogszabályi feltételek fennállását. Amennyiben ezen típusú eljárás kiírására a jogszabá­lyi feltételek nincsenek meg, akkor a Képviselő-testülethez fordulhatnak. A Képviselő- testület, mint a szervezet fenntartója jogosult a szerv vezetőjét utasítani a megfelelő el­járás kiírására. A Közbeszerzési, illetőleg a Pénzügyi Bizottságnak fontos szerepe van a javaslat sze­rint az ajánlati és részvételi felhívás véleményezésében, illetőleg 50 millió forint feletti ér­ték esetén a Pénzügyi Bizottság egyetértését kell kérni. A javaslat ezen szabályai azt a célt szolgálják, hogy a költségvetési kiadásból megva­lósuló közbeszerzések jogszerűek, célszerűek legyenek, figyelemmel a legköltségkímélőbb megoldások alkalmazására. A javaslat az önkormányzat vagyonáról szóló rendelettel való koherencia érdekében tartalmazza a vagyontárgy felett rendelkezni jogosult egyetértési joga gyakorlásának szabá­lyait is. Ez a jog végső soron a Képviselő-testületet illeti, beleértve a döntés jogát is. ad. 13. §. A Záró rendelkezés kötelezést tartalmaz az ajánlatkérő nevében eljáró személy részé­re, hogy a Képviselő-testület évente egy alkalommal tájékoztassa a feladatkörében meg­valósuló közbeszerzésekről. Ennek célja kettős. Egyrészt a Képviselő-testület tájékozta­tást kap a költségvetési rendeletben meghatározott pénzeszközök felhasználásáról. Más­részt a testület ilyen módon szerezhet tudomást az év közbeni közbeszerzések gyakorlatá­ról, lehetőséget teremtve arra, hogy adott esetben - akár jogalkotási eszközökkel is - meg­határozhassa azokat a szabályokat, amelyek a közpénzek felhasználását leghatékonyabban biztosítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom