Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)

2001-04-27 / 8. szám

2

RENDELET 2001/8. szám

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek;

c) közművek;

d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon;

e) azok az épületek (épületrészek), amelyekben az Önkormányzat és szervei működnek;

f) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések;

g) sportpályák és sportcélú létesítmények;

h) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanok;

j) a nyugdíjasház;

k) mindazon vagyon, melyet törvény vagy a Kt rendeletével annak nyilvánít

(9) Ha a költségvetési szerv nem a teljes ingatlant használja, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra vonatkozó szabályokat csak a költségvetési szerv által használt ingatlan- rész tekintetében kell alkalmazni.

5-§

Forgalomképes vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

A vagyongazdálkodás irányelvei

6. §

Az Önkormányzat vagyonának hasznosításáról a Képviselő-testület vagyongazdálkodási irányelveket határoz meg. A vagyongazdálkodási irányelvekben meg kell határozni különösen:

a) azokat a vagyoni elemeket, amelyeket az Önkormányzat hosszabb távon tulajdonában kíván tartani;

b) az a) pontban foglalt vagyoni körön belül azokat a vagyoni elemeket, amelyeket az Önkormányzat hosszabb távon bérbeadás útján kíván hasznosítani;

c) azokat a vagyoni elemeket, amelyeket az Önkormányzat el kíván idegeníteni;

d) azokat a vagyoni elemeket, amelyeket a tulajdonosi jogosítványok átadása mellett vagyonkezelési szerződés alapján kíván hasznosítani.

A vagyon értékének a meghatározása

7-§

(1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét:

a) ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a

tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,- egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(3) Amennyiben rendelkezésre áll - a (2) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható. A vagyon hasznosítása esetén akkor kell értékbecslést készíteni, ha a forgalmi értéket illetően kétség merül fel.

(4) Hasznosítás esetén az éves bérleti, használati díj Áfa nélküli összegét kell figyelembe venni. Ugyanígy az elidegenítésnél a forgalmi érték esetében is.

(5) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén - ha a szerződés erről nem rendelkezik - az elidegenítést végző szerv köteles a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(6) A portfolió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

(7) Forgalomképes vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.

Vagyonleltár

8.§

(1) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában a költségvetés zárónapján meglévő vagyon kimutatása, célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint egyéb vagyon (forgalomképes vagyon) bontásban, az egyes vagyontárgyak közül az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat mennyiségben, és amennyiben lehetséges, pénzértékben veszi számba. A részesedéseket és értékpapírokat címletértékük alapján kell szerepeltetni.

(3) A vagyonleltár az éves költségvetési beszámoló részét képezi.

9-§

(1) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről, a folyamatos vezetésről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyző köteles biztosítani a vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterben szereplő adataival való egyezőségét.

(3) Az ingatlanvagyon-kataszter adatainak naprakész állapotot tükröző kiegészítéséhez és módosításához az önkormányzati vagyont használó és/vagy kezelő önkormányzati költségvetési szervek és az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok kötelesek térítési igény nélkül adatot szolgáltami.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás rendjét, az ingatlanvagyon-kataszter adataihoz való hozzáférésre és a felhasználásukra vonatkozó szabályokat a polgármester és a jegyző közös utasításban szabályozza.

(5) Az ingatlanvagyon-kataszter adatait a megfelelő védelmi elemek közbeiktatásával a Kt. és szervei, a képviselők és az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok feladataik ellátásához felhasználhatják.

Központi Ügyleti Nyilvántartás

10. §

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, kezelésről, továbbá az ezek módosításáról kötött szerződésekről - a Polgármesteri Hivatalban Központi Ügyleti Nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik. A nyilvántartás mellett el kell helyezni a szerződés aláírt szövegét is.

(2) A Központi Ügyleti Nyilvántartásnak meg kell küldeni az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról kötött szerződéseket megszüntető megállapodásokat és bírósági ítéleteket is.

(3) A Központi Ügyleti Nyilvántartásba fel kell venni és el kell helyezni azokat a szerződéseket, amelyeket a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőivel vagy az egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről jöttek létre, továbbá a társasházi alapító okiratokat, a gazdasági és társaságok alapító okiratát (társasági szerződését) az Önkormányzat által létrehozott alapítványok létesítő okiratát, az Önkormányzat költség- vetési szerveinek alapító okiratát, ideértve ezek módosításait és kiegészítéseit is

(4) A Központi Ügyleti Nyilvántartásba az (1) - (3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával, a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződéseket is el kell helyezni, ha a szerződés alapján az Önkormányzatnak vagy a vele szerződő félnek még teljesítési kötelezettsége áll fenn.

(5) Az Önkormányzat képviseletében aláíró személy a szerződés (alapító okirat, létesítő okirat) megkötését követő 5 napon belül köteles a Központi Ügyleti Nyilvántartásnak megküldeni a szerződés eredeti példányát, vagy általa hitelesített másolatát. A szerződéshez csatolni kell a szerződéssel kapcsolatban a Kt. vagy Bizottság által hozott határozatot is. Ezen kötelezettség megszegése esetén a munkáltató köteles a mulasztóval szemben eljárni.

(6) Ha a szerződés létrejötte vagy hatályba lépése harmadik személy hozzájárulásától vagy hatóság engedélyétől függ, a hozzájárulást és engedély annak kézhez vételétől számított 5 napon belül meg kell küldeni a Központi Ügyleti Nyilvántartásnak.

(7) A Központi Ügyleti Nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, amelyek tartalmáról az 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat.

(8) A Központi Ügyleti Nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásba elhelyezett dokumentumok kezelésének, a nyilvántartásba vett szerződésekbe való betekintés és az azokról történő másolat készítés részletes szabályait, továbbá azt, hogy a nyilvántartás a Polgármesteri hivatal mely belső szervezeti egységénél kerül vezetésre és kezelésre a polgármester és a jegyző közös utasításban szabályozza.

(9) A Központi Ügyleti Nyilvántartást a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell létrehozni. Erről a Kt-t a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

III. FEJEZET

RENDELKEZÉS

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONNAL

A rendelkezésre jogosultak

11. §

(1) Az Önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik (Öt. 80. § (1) bekezdés).

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlására való jogosultságot:

a) a Kt. hatáskör átruházást tartalmazó döntése,

b) a vagyon önkormányzati költségvetési szerv használatába adása,

c) a vagyon kezelésére kötött megállapodás,

d) törvény biztosít.

(3) A Kt. határozza meg az Önkormányzati költségvetési szervek - ideértve a Polgármesteri Hivatalt is - használatába adott önkormányzati vagyon körét és a költségvetési szervet megillető tulajdonosi rendelkezési jogokat. Törvény biztosítja az Önkormányzati költségvetési szervek jogát a használatukban lévő vagyon hasznosítására.

(4) Az önkormányzati költségvetési szerveket jogszabályi rendelkezés alapján megillető használat joga ingyenes.