Erzsébetváros, 2001 (9. évfolyam, 1-24. szám)
2001-04-12 / 7. szám
RENDELET 2001/7. szám (9) Kutyafuttatásnak minősül az állat szabadon engedése az erre kijelölt területeken. (10) Közterületnek minősül: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét. Közterületi rend: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása. (11) Közös használatra szolgáló helyiségnek minősül általában: a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyék- szék), a gyermekkocsi-és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével) az épületben lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben. Közös használatra szolgáló terület általában: a lift, a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, tovább az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része. (12) Közösségi helyiség: az olyan közösségi célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (pl. barkácsmühely, hobbiszoba). (13) Többlakásos épületnek számít, ha egy építményen belül legalább három önálló lakás van. (9) Állatvédelmi bírságot köteles fizetni, aki tevékenységével, mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabályokat, vagy a hatósági határozat előírásait megszegi. (10) A gazdátlan, elhagyott, kóbor állatok befogása, elszállítása, a közterületen található állathullák begyűjtése a Fővárosi Közterület-felügyelet feladata, melyet a Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepe útján lát el. (11) Aki rendellenesen viselkedő kóbor ebet, macskát, vagy vadon élő állatot észlel, az köteles bejelenteni az állatorvosnak vagy a kerület jegyzőjének. (12) Közterületen, közparkban állatot etetni tilos. Az ebtartás szabályozása 4-§ (1) Vakvezető és jelzőebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társbérlő, főbérlő, vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása. (2) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartása és a tartás engedélyezésének szabályaira a 35/1997.(11.26.) Korm. rendelet az irányadó. (3) Ebtulajdonos bárki lehet, de ebtartásra kizárólag nagykorú személy jogosult. (4) Az ebet az ebtartó köteles az állategészségügyről szóló 1995. évi XC1. tv. és annak végrehajtási rendelete szerint megfelelően tartani. Az állattartás általános szabályai 3-§ (1) Az állattartó köteles folyamatosan betartani a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági, az állatvédelmi, az állategészségügyi előírásokat és tartózkodni a környezetében élők nyugalmának zavarásától. (2) Az állattartó köteles biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket és gondoskodni az állat megfelelő, biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. (3) Az állattartó az állat egészségének megóvása érdekében köteles gondoskodni az állategészségügyi rendelkezések betartásáról, illetve az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről. (4) A kerület közigazgatási területén gazdasági haszonállat nem tartható. (5) A kerület közigazgatási területén vadállat nem tartható. (6) A hazánkban nem honos, továbbá a természet védelme alatt álló állatok egyedi engedély alapján, az Állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. (továbbiakban: Átv.) 20. §-a szerinti feltételek között tarthatók. (7) Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az egészségügyi intézmények területén állatot tartani nem szabad. Szállodák területére állatot bevinni csak az intézmény vezetőjének, igazgatójának engedélyével lehet. (8) Az állattartást meg kell tiltani, ha: a) az állattartó a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik, b) az állattartás körülményei az előzetes felszólítás ellenére nem felelnek meg a szakhatósági előírásoknak, c) az állattartás a lakóépület lakóinak nyugalmát zavarja. (5) Az ebet az ebtartó úgy köteles tartani - szükség esetén megkötve, zárt helyen- , hogy az elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni ne tudjon. (6) A 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében: „A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására szolgáló ingatlan be-, illetve kijáratain: „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen, megfelelő módon kell elhelyezni.” (7) Bekeritetlen ingatlanon és közös használatra szolgáló területen ebet szabadon tartani nem szabad. Az eb tartónak kötelessége gondoskodnia arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait vagy a lakás területét önállóan ne hagyhassa el. 5.§ (1) Közterületen ebet sétáltatni kizárólag pórázon vezetve, illetve 30 cm marmagasságnál nagyobb és a 4. § (2) bekezdésében megjelölt ebek esetében szájkosárral lehet. (2) Veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebeket csak a 4. § (2) bekezdésében említett rendelet 8. § (1) bekezdésben szabályozottak szerint szabad a közterületre kivinni, továbbá az ebek felügyeletéről gondoskodni. A veszélyes és • veszélyesnek minősített eb felügyelete - beleértve a sétáltatást is -18 év alatti személyre ideiglenesen sem ruházható át. (3) Közterületen való tartózkodáskor az oltást igazoló műanyag lapocskát az ebnek nyakörvére erősítve kell viselnie. A sétáltatónak saját személyét hitelt érdemlően kell igazolnia az ellenőrzésre jogosultaknak. Ellenőrzésre jogosultak: a rendőrség, a közterület-felügyelők és a hatósági állatorvos. (4) Az ebtartó vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni a közterületen, valamint a lakóház közös területein, illetve helyiségeiben az eb által keletkezett szennyeződés haladéktalan eltávolításáról.
