Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-11-10 / 17. szám
2000/17. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 13 Mill PHinyi Péter rovata Erzsébetvárosban hunyt el Korányi Frigyes orvos A Szabolcs vármegyei Nagykállón született 1827. december 10-én Kornfeld Frigyes. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a pesti egyetemen orvostant hallgatott. 1848. március 15-én lelkesen vett részt az i íj óság forradalmi megmozdulásaiban, hazafias szónoklatot tartott az orvosi kar hallgatóinak a márciusi ifjak követeléseiről. Vasvári Pállal együtt tagja volt a pozsonyi delegációnak, amely a felelős kormány kinevezését kérte az országgyűléstől. A szabadságharc kitörésekor a Szabolcs megyei önkéntesek orvosa, a medikust kinevezték a 48. honvédzászlóalj alorvosának, majd Balassa János professzor vezetése alatt a pesti honvédkórházban ápolta a sebesülteket, nevét Korányira magyarosította. A szabadságharc leverése után folytatta tanulmányait az egyetemen. 1849. októberében diák- tüntetést szervezett a bebörtönözött Balassa orvostanár kiszabadításáért, aki az Újépületben raboskodott. 1851 -ben fejezte be orvosi tanulmányait, Bécs- be ment orvosi gyakorlatra. 1852-ben összeesküvésben való részvétel ürügyén Bécsből és Pestről kitiltották, Nagybányán jelöltek ki számára .kényszertartózko- dási helyet. Néhány év múlva visszatért szülővárosába, Nagykállóba. Nyugateurópai tanulmányutat tett 1857-1858 között, az orvostudomány legújabb eredményeit tanulmányozta. 1861- től Szabolcs vármegye orvosa, 1863-ban kinevezték a megyei kórház főorvosának. Magyarországon elsőként tette kötelezővé a himlő elleni védőoltást, elsőként indította meg megyéjében a tüdővész elleni küzdelmet. 1864-ben Pestre jött, kinevezték a tífuszkórház főorvosának, magántanárként idegkórtant tanított a pesti egyetemen. 1865-ben a Rókus kórház idegosztályának a főorvosa, együtt dolgozott Balassa profesz- szorral. 1866-tól a pesti egyetem belgyógyászati tanszékét vezette, 1867- ben tagja lett a Pest városi képviselő-testületnek. Az 1876-ban megnyitott nyolcvan ágyas klinikájából indult ki a nemzetközileg is elismert belgyógyászati iskola Tervei alapján épült fel 1880-ban az új intézete. 1876-tól 1908-ig az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatójaként dolgozott, jelentős érdemeket szerzett a „magyar betegség”, a tüdő vész megfékezésében. Szorgalmazta az első tüdőbeteg-gondozó létrehozását a fővárosban, kezdeményezésére jött létre a budakeszi szanatórium. Belgyógyászati tankönyveket írt, száznál több publikációja jelent meg. 1886-1887 között az orvosi egyetem rektora, az MTA tagjaként viselte a tudományos rangját. Az Országos Közegészség- ügyi Tanács elnöke volt. Munkásságáért számos magas kitüntetésben részesült, 1908-ban magyar nemességet kapott, a király bárói címet adományozott Korányinak Tolcsvai előnéwel, a felsőház tagja lett. 1913. május 19-én hunyt el Budapesten, a Kerepesi temetőben hántolták el. 1896- tól haláláig az Erzsébet körút 56. szám alatti épületben lakott, emléktábláját a ház falán helyezték el 1963-ban. Az Alsóerdősor 7. szám alatti kórház viseli Korányi Frigyes és fiának, Korányi Sándor belgyógyász professzornak a nevét. Matus Adrien „Mesterségek„ sorozata Mindennapi tevékenységeink során automatikusan nyúlunk az életünket és munkánkat megköny- nyítő használati tárgyak után. Gyermekeink számára is természetes már, hogy egyetlen gombnyomással működésbe hozhatók a különféle technikai eszközök, pillanatok alatt elérhetővé válnak tőlünk távoli személyek, számunkra fontos információk. Fia csak szükebb környezetünkben, háztartásunkban nézünk körül, számos eszköz áll rendelkezésünkre, melyekkel gyorsan és hatékonyan rendet teremthetünk otthonunkban. Persze akadnak olyan használati tárgyak is, amelyeket már nagyanyáink is birtokoltak és melyeket a rohamosan fejlődő technika sem tudott kiváltani modernebb megoldással, csupán a minőségen és a formán változtatott. Nem is gondolnánk milyen sokfajta kefe és ecset létezik, melyek a házimunkában vagy egyes szakmákban segítségünkre vannak. Smulovicsné Winter Katalin az igen ritka és kihaló félben lévő mesterséggel, kefekötés és ecsetkészítéssel foglalkozik. A Dob utca 3. szám alatt található műhelyt még nagyapja nyitotta a 20-as években, tőle tanulta a mesterséget, majd 1984-től önálló iparosként működtette tovább a vállalkozást, alkalmazottak segítségével. A nagypapa vak volt, Winter Katalin a mai napig bedolgozásra ad lehetőséget vak és csökkent- látók részére. A kefekötés túlnyomó részét kézzel végzik, gépet csak az óriás méretű autómosó és mezőgazdasági gépek keféinek készítéséhez használnak. Egy korongecsetet fél óra alatt készít el a szakavatott kéz. Az előre gyártott és lyukasztott fa nyélbe damil- lal vagy dróttal húzzák be a szőrtincseket. A felhasznált kefe vagy ecset szőr a kínai disznósörte, kecske-, borz-, nyest-, marhafül- vagy mókusszőr, de létezik a műanyag alapanyagú kefe is. A vásárlók nagy része céges megrendelő, kapható partvis, köröm-, haj-, ruhakefe, fodrászatban használatos borotva és nyakszirt kefe, műszer vagy éppen a speciális tánccipő kefe is. Mindezeket különféle méretben és minőségben kínálják. A lovassport fellendülésével megnőtt a kereslet a ló, illetve vaddisznó szőrből készült lókefék, valamint a reneszánszát élő kandallók tisztításához szükséges kandallókefék iránt. A műhelyben javításokat is vállalnak, a szakember kezében megfordult már muzeális értékű, ezüst bontású morzsa és hajkefe is. Persze előfordulnak különleges kívánságok is, egy alkalommal például hozott elefántszőrből készített karikagyűrű megrendelésének tett eleget az üzlet tulajdonosa.
