Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-04-14 / 5. szám

2000/5. szám HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK 13

Ünnep és népszokások

tózkodás időszaka előzi tették. Húsvét vasárnapja meg, ennek utolsó hetét Jézus Krisztus feltámadá- nagyhétnek nevezik. A ka- sának, az emberiség meg- tolikusok számára kötele- * váltásának az örömünne- ző a húsvéti áldozás, az pe, a hívők tojást ettek

A húsvétot Krisztus születése előtt a IX. században az aratás kezdeteként ünnepelték. A hétnapos ünnep előestéjén hibátlan bárányt öltek, csontjainak megtörése nélkül megsütötték, kovásztalan kenyérrel és keserű salátával fogyasztották el. A hét minden napján előírt áldozatot mutattak be. A zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, peszahnak, vagy pászkaünnepnek nevezik. A húsvét szó eredete a böjti időszak megszűnésére utal, a keresztény egyház tanai szerint Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe. Húsvét napját a niceai zsinat Krisztus születése után 325-ben a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy azt követő holdtölte utáni első napban határozta meg, az ünnep március 22. - április 25. közé esik. Az ünnepet negyvennapos nagyböjt, a hústól való tarünnepi szertartás központja a templomok előtti feltámadási körmenet. Húsvéti szokás a nagyszombat katolikus szertartásaként az új tűzről díszes szentelt gyertya meggyújtása, amely a feltámadás szimbóluma. A katolikusok a húsvéti sódart, bárányt, tojásokat kosárba tették, a •templomban megszentelsonkával és kaláccsal. Húsvéthétfőt az ősi népi hagyomány “Vízhányó hétfőnek” nevezi, az e napon szokásos locsolkodás miatt. Az egyházi magyarázat szerint a Jézus sírját őrző római katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét hozó asszonyokat. Régen a falukban kútvíz- zel locsolták meg a legények a sivalkodva szétrebbenő leányokat, hogy ne hervadozzanak, napjainkban már kölnivízzel. A leányok és az asszonyok a fonókban hímes tojásokat festettek, népies motívumokkal díszítették, gyönyörű tojásokkal ajándékozták meg a locsolkodó legényeket, majd étellel itallal kínálták meg őket. Napjainkban is népszerű ez a népszokás, a locsolkodó gyermekek csokoládé nyuszit, tojást és bárányt kapnak ajándékba. A húsvéti tojás a babona szerint szerelmi vallomást is jelent. Krúdy Gyula szerint tojást festeni csalárdságot jelent, a sok tojás viszont nyereményt, tojást vásárolni, sikert jegyez az üzleti ügyekben. Nyulat lőni szerencse, nyúl a zsákban, a szerelemeseknek jó. Nyulat fogni, a leány elvesztését jelenti, viszont házinyulat tartani, takarékosságot jelent. A bárány barátságot, a fehér bárány boldogságot jelent. Virágvasámap örülnek a

megszentelt barkának, három szemét aki megeszi, annak sohasem fáj a torka, tartja a hagyomány. A XIX. század végén divat lett a húsvéti üdvözlőlapok küldése. A romantikus, gyakran giccsbe hajló képeken, szerepelt barka, bárány, tojás, nyúl a húsvét szimbólumaként. A vallásos képes-levelezőlapokon általában Jézust ábrázolták a legelő bárányok között. Egy 1900-as, Beregszászon feladott, a Nefelejcs utcába címzett üdvözlőlapon színes dombornyomással látható, hogy két kisleánynak a nyuszik kosárban viszik a tojást. A lapok kivitelezése koronként változott, de a téma mindig hagyományos maradt. A húsvéti üdvözlőlapokon napjainkban elsősorban, művészi hímes tojásokat ábrázolnak. Divatos a festett hímes tojások készítése, a tojáson kívül tartós formájú anyagra, például fára is festenek népi motívumokat, ezek a lakások díszei.

A szép haj nemcsak óha j

Létezik göndör, hullámos, egyenes, szőke, barna, fekete és vörös. Ahány fej, annyiféle hajkorona. A fodrász mindegyikhez másként nyúl, figyelembe véve a fej és az arc formáját, a vendég kívánságát, korát és nem utolsó sorban egyéniségét. A jól eltalált frizura megváltoztathatja külsőnket.

Persze ennek ellenkezője is igaz, a rosszul megválasztott hajszín vagy forma hihetetlen képet festhet rólunk a tükörben. Éppen ezért a jó szakember kincset ér, ragaszkodunk hozzá és hajlandóak vagyunk olyan kisebb kényelmetlenségekre is, mint az utazás vagy a várakozás. Bencze Rita tíz éve fodrász, és azt gondolom, érdemes beülni a székébe. Az üzlet a Sajó utca 3. szám alatt működik,

ahol a fodrászaton kívül manikűr és műköröm készítés, valamint kozmetika található, ahol Rita testvére, Ági dolgozik. Rita fontosnak tartja, hogy mint fodrász, nyitott szemmel jáijon, ellesse a legújabb technikákat, tájékozódjon az új trendekről, amelyre a különféle bemutatók adnak lehetőséget. Természetesen elengedhetetlen, hogy a szakember megfelelő és színvonalas anyagokat, eszközöket használjon, hiszen így megkönnyíti a munkát és segítségével a vendég is elégedetten távozik. A hajnak és a fejbőrnek ápolásra van szüksége, de nem csak közvetlenül a vegyszeres kezelés után, hanem lehetőleg minden hajmosást követően. Ezt szolgálják a hajbalzsamok, hajpakolások, vagy például a Rita által is használt fejmasszírozó gép, amely a fejbőr

vérellátását és ezzel a haj növekedését serkenti. A hajvágást érdemes egy, másfél havonta megejteni, nem csupán azért, mert a frizur ra a haj növekedésével elveszti eredeti fazonját, hanem a hajvégek felfrissítése miatt is. No és a sokakat igazgató kérdés, mi a divat manapság hajviselet terén? A hölgyeknél a természetes színek vagy satírozott (az alapszínnél vi- lágosabb/sötétebb árnyalatú tincsek behúzása, követve a frizura

vonalát és ezzel erősítve annak természetes összhatását) megoldások hódítanak. A tinik a hajvégeket harsányabb színekkel is bolon- díthatják. Divat a nagyon rövid, tépett vagy a fej vonalát követő, vállig érő, egyenes, átmenetekkel vágott forma. A hajvégek pengével alakíthatóak szálkás hatásúvá. Végezetül, de nem utolsósorban, a férfiak hajviseletében a rövid, tépett a sláger, különféle formájú pajesszal.