Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-03-23 / 4. szám
14 HELYTORTENET - MESTERSÉGEK 2000/4. szám Pilinyi Péter rovata UTCÁINK, TEREINK NÉVADÓI Az első gyufagyár az Erzsébetvárosban Szatmári Irinyi János nemes, mezőgazdász családjában született 1817. május 17-én a Bihar vármegyei Nagyiétán ifj. Irinyi János. Debrecenben tanult, ügyvédi pályára készült, majd a bécsi műegyetemen folytatta tanulmányait. 1836-ban végignézte vegytan tanárának, Meissnemek a sikertelen kísérletét, hogy zajtalan és veszélytelen keveréket készítsen a gyufa foszforos fejére. Otthon támadt Irinyinek az az ötlete, hogy káliumklorátot ólomperoxiddal helyettesítse, és foszforral keverje. így találta fel a zajtalanul gyűlő biztonsági gyufát. Találmányát eladta potom hatvan forintért Römer István bécsi kereskedőnek, aki azonnal gyufagyárat állított fel Bécsben, és nagy vagyonra tett szert. Irinyi a hohenheimi gazdasági főiskolán fejezte be a tanulmányait. Hazatérése után belátta, hogy könnyelműség volt olyan olcsón eladni a találmányát. Pesten, a mai Erzsébetvárosban húzódó Sommer Gasse (1850-től Nyár utca) 17. számú házában rendezte be gyufagyárát az 1830-as évek végén. Irinyi nem sokra becsülte találmányát, egyszer valaki magasztalta a gyufa feltalálásáért, ingerülten jelentette ki: „- Hagyjon már békét nekem ezzel a gyufával, mert ha én a tudományomnak nem tudnám egyéb hasznát venni ennél a haszonta- lanságnál, még ma kitekerném a nyakamat.” Az emberek azonban nagyra értékelték a találmányát, a „vegykém és gyuszergyártó” 1842-ben részt vett az Első Magyar Ipannű Kiállitáson, ahol a kéntelen gyufák és dörzslapok kiállításáért aranyéremmel díjazták. Huszonöt centiméter hosszú gyufáit olcsóbban adta el, mint a bécsi Römer, ötszáz gyufának az ára Irinyinél egy forint tizenöt krajcárba került, míg Römer egy forint negyvenöt krajcárért árusította. A nyár utcából a JózsefVárosi Ősz (Szentkirályi) utcába költöztette a gyárát 1840-ben, majd onnan a Barátok (Ferenciek tere) terére költözött. A Belvárosban csak tanácsi engedéllyel lehetett tűzveszélyes tevékenységet folytatni, amit többszöri kérelmére is megtagadott a városi tanács. Irinyi részt vett a reformkor iparfejlesztési mozgalmaiban, valószínű haladó közéleti tevékenysége volt gyárának lakott területről való kitiltásának igazi oka, mivel a konkurens cég a helyén maradhatott. Társult Schönwald Hermann kávéssal, együtt nyitották meg gyárukat a Király utcában álló Schiller-féle házban, a 63-65 szám alatt. 1844- ben lejárt a szerződés, Irinyi nem újította meg, felhagyott a gyufagyártással, hazaköltözött szüleinek nagylétai birtokára. A Király utcai gyufagyár 1848-ig működött. Kémiai szakkönyvet írt 1847- ben, A vegytan elemei címmel. Kossuth Lajos 1848-ban az állami gyárak főfelügyelőjének nevezte ki. 1849-ben Nagyváradon a lőpor- és ágyúöntő gyár fegyvergyártását vezette. Irányításával ezer munkás készítette a lőport és az ágyukat. A szabadság- harc leverése után 1850-ben, az Újépületben két hónapig raboskodott. Kiszabadulása után egy ideig a debreceni István Gőzmalomban dolgozott. 1868-1872 között Bihar vármegyében szolgabíró, majd kataszteri biztos volt. Talajjavítási módszerekkel eredményesen kísérletezett, majd teljes visszavonultságban élt. Irinyi János szobrát, Búza Barna alkotását 1965-ben helyezték el a XI. kerületben, a Lágymányosi út sarkán. Pilinyi Péter Mindent a szépségért Mi nők, szeretünk szépek lenni, szeretünk tetszeni magunknak, de különösen másoknak. E cél érdekében számtalan dologra képesek vagyunk, izzasztjuk magunkat a fitness teremben, mellőzzük kedvenc süteményünket és megvásároljuk a legújabb szépítőszereket. Gáti Miklósné, Anikó kozmetikus szerint, bőrünk születésünktől fogva öregszik, ezért fontos már tinédzser korban elkezdeni annak ápolását. Hosszú évek tapasztalata mondtatja vele mindezt, ugyanakkor tanult édesanyjától is, aki szintén kozmetikusként dolgozott. Az üzlet a Dembinszky utca 4. szám alatt található, ahol a vendég nem csupán szakszerű bőrápolásban részesülhet, hanem egy kellemes társaságba is csöppenhet. Választható a hagyományos vagy modem arckezelés, az utóbbihoz különféle kozmetikai gépeket használnak. Az ultrahanggal működő gép nemcsak a felső hámrétegbe viszi be a hatóanyagokat, hanem a mélyebben fekvő bőrrétegekbe is. Kúraként érdemes alkalmazni az úgynevezett faceliftinget, mint nagyon hatásos ránctalanító eljárást. Szintén a ráncok eltüntetését szolgálja a kéz és arcparafin gép. Anikó kozmetikájában a kétféle (hagyományos és pat- ronos) gyantázáson kívül a végleges epi- lálásra is mód nyílik. Sokan igénylik a frissítő test vagy talpmasz- százst. A szoláriumban bámulni lehet, a fogyni vágyók pedig találnak megoldást a testsúly csökkentésére, gépi fogyasztás vagy az aromaterápiás cellulitisz kezelés formájában. Kívánságra Anikó lánya, Zsuzsa sminktetoválásokat is készít, mely körülbelül öt évig tartós marad. Anikó imádja a szakmáját, mint mondja, legjobban gyantázni és masszírozni szeret, és persze a vendégei leikével is foglalkozik. Szakemberként tudása legjavát adja, mint emberrel pedig megoszthatjuk örömeinket, bánatunkat, hiszen sokszor megköny- nyebbülést okoz az is, ha jól kibeszélhetjük magunkat. Matus 1848. március 13. Ennek a napnak mai helyzetéről, a benne feladott kérdések megoldásáról a magyar nép csak akkor tud igazán számot adni önmagának, új történelmi tévedések ellen akkor tudja igazán biztosítani magát, ha az 1848. március 15- évcl kezdődött események helyes tanulságait levonja, s azokhoz igazodik. A magyar szabadságharcról és tanulságairól nem könnyű hű és tiszta képet alakítani ki a köztudatban, hiszen kurzusok, téves politikai irányok önigazolásukra használták e szent napok történéseit. Olyan sokféleképpen magyarázták félre a negyvennyolcas eseményeket, hogy az értékelés bizonytalanná vált, üres szólamok ködösítették el a róluk alkotott képet. Aki ma 1848 igazi tanulságait hirdeti, annak harcba kell szállnia - van tétje - az előző évtizedekből örökségként köztünk maradt hamis nézetekkel, s feltárni azt a tényt, hogy 1848 szellemi és politikai örökségét az azóta eltelt 152 esztendő nemzeti eseményeinek felszínén hiába keressük. Ez az örökség a magyar nép nagy részben ejtett történelmében élt mind máig, s csak mostanság tört végleg cs teljesen napfényre. Petőfi Sándor, 1848 géniusza íija le hasonló című versében: „Ezemyolcszázncgy- vennyolc, te csillag, ...” Nem hullócsillag! Áll szilárdan, erősen, biztosan. Immár százötvenkét éve. Hirdeti a nagy időket. Reményt ad -csillagszemü, sza- badságszerető fiatalokra, akiknek egy vallásuk van a földön: szabadság! Szüle Zsolt