Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-03-23 / 4. szám

2000/4. szám ÖNKORMÁNYZAT 3

Új fejlemények a Madách sétány ügyben

Az ingatlanadóról

A főváros néhány kerületében már eddig is ismert volt az ingatlanadó, melyet a lakosok a helyi önkormányzat rendeleté alapján fizettek, természetesen a helyi önkormányzatnak. A fővárosi közgyűlésben a koalíció igent mondott a fővárosi egységes ingatlanadó bevezetéséről szóló javaslatra, míg az ellenzék kivonulásával tiltakozott a rendelet elfogadása ellen. Az érvek és ellenérvek már majdnem egyeztethetetlenek, hiszen az egyik oldal véleménye szerint az egységes ingatlanadó átlátható és igazságos, míg a másik oldal véleménye szerint átláthatatlan és igazságtalan. Az Aktuális vendége volt a kerület polgármestere, dr. Szabó Zoltán, Tóth Sándor a Főpolgármesteri Hivatal irodavezetője és Juharos Róbert fővárosi képviselő.

(Folytatás az I. oldalról)- A most elfogadott szabályozási terv a 10 évvel ezelőttit váltja fel és a területen belüli építési szabályokat határozza meg - tájékoztatott Gergely József a kerületfejlesztési bizottság elnöke. - Az új terv figyelemmel a tulajdonváltozásokra, kevesebb bontással számol.

Ezen a területen nagy- mélységű tömbök vannak és az épületek nagy része elavult Ezen akar változtatni a sétány közterek, parkok, lakóudvarok és passzázs kialakításával. Több házat le kell bontani, de az új épületekben és a megmaradók bővítésével a jelenleginél több lakás kialakítása lehetséges, emellett üzletek, irodák, intézmények is épülhetnek. Parkolóházak is szerepelnek a tervben. A Károly körút és a Csányi utca között lesz a „nyitott” sétány, innen az Erzsébet körútig ,.zártabb”, pasz- százs jellegű szakasz lehet. A sétány a Csányi utcánál csatlakozik a VI. kerület felé a tervezett Nagymező utcai sétáló utcához és a Rákóczi utca felé a tervezett Klauzál sétányhoz. Lehetővé válik az Asbóth utca kiépítése a Dob utcáig. A Kazinczy utca és a Csányi utca közötti két tömb belsejében tervezett parkok alatt mélygarázsok segítik a környék parkolási gondjainak megoldását. A passzázs szakaszon üzletek alakíthatók ki a

földszinti udvari lakások helyett.

A szabályozási terv elfogadása után szerepelt a Madách sétány fejlesztési koncepciója, a megvalósításról és a forrás lehetőségekről. Fontos feltétel a terület akcióterületté nyilvánítása. Ez a Fővárosi Önkormányzat hatásköre, ezért ennek kéréséről is döntött a képviselő-testület. Az akció- területek kiemelt támogatást kapnak az önkormányzati házak felújításához, az önkormányzati lakások megszüntetéséhez és pótlásához, valamint a társasházak felújításához. Szükséges egy terület- fejlesztési szervezet kialakítása is - lehetőleg banki részvétellel -, ami összefogja a fejlesztéssel összefüggő sok feladatot és sok szereplőt. Természetesen szükségesek befektetők is. A Madách sétány fejlesztése tömbönként célszerű, először a Gozsdu-udvar, majd a Holló utcától folytatva. A megmaradó ön- kormányzati házaknál célszerű a Dob utcára összpontosítani az erőket, a Király utcában a műemlék házakhoz befektető bevonása kell. A befektetők körében első lehet a Magyar Ingatlan Kft. Március 16- án döntött a képviselő-testület a szerződés megkötéséről. A Magyar Ingatlan Kft. vállalja a Gozsdu-udvar építését és ehhez kapcsolódóan a Holló utca 10., 12., 14. számú ingatlanok beépítését.

Összefoglalónk a beszélgetés alapján készült.

A tíz évvel ezelőtt megszületett helyi adókról szóló törvény több helyi adónem mellett az építményadót és a telekadót is szabályozta. A törvény a főváros hatáskörébe helyezte, a saját közigazgatási területén bevezetett adók kivetését illetve szabályozását. A fővárosi közgyűlés 1991-es rendelete értelmében azonban a kerületi ön- kormányzatoknak is megvolt a jogosultságuk arra, hogy az építmény és telekadót, más adónemek mellett a saját köz- igazgatási területükön belül meghatározzák. így alakult ki az a helyzet, hogy a főváros kerületei között van ahol már van helyi ingatlanadó, és van ahol nincs. Tóth Sándor elmondta, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a Fővárosi Önkormányzat éljen törvény adta jogával, és saját maga határozza meg az építmény és telekadó kivetésének szabályait a fővárosban. A főváros szerint az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a szerteágazó és sok esetben méltánytalan adókkal szemben az egységes ingatlanadó már a tapasztalatok alapján került kidolgozásra.

Dr. Szabó Zoltán elmondta, hogy alapvetően kétfelé lehet osztani az egységes ingatlanadó bevezetése mellett szóló érveket.- Egyik tényezője az érvelésnek, az a minden évben problémát jelentő adottság, hogy a forrásmegosztásnál kevés a kerületeknek jutó forrás, márpedig a bevehető források jelentős részét a kormány szabja meg. Minden kormány - politikai színezettől függetlenül - az önkormányzatokon akart megtakarítani, és a jelenlegi kormány is évről évre kevesebb forrást juttat az önkormányzatoknak. A fővárosnak, ahhoz, hogy megfelelő részesedést juttathasson a kerületeknek, különféle bevételekhez kellett és kell jutnia. Az egységes ingatlanadó melletti másik érv, hogy a fővárosi adó apparátus sokkal köny- nyebben és átláthatóbban tudja behajtani majd az adót, mint a kerületi önkormányzatok. Sajnos a VII. kerületre is igaz, hogy sokan kicsúsznak a helyi szabályozás alól. A rendelet értelmében egyébként nem veszik el a kerületektől a már kivetett helyi adót, csak azt a részét, ami eddig nem került behajtásra. Az eredeti ösz- szeg tehát marad az önkormányzatoknál, és az a felett behajtott összeg kerül a központi kasszába. Véleményem szerint ezzel a kerületek nem járnak rosszul, viszont a forrásmegosztás rendszere, a források tömege bővül. Következésképpen a következő évben több szétosztani való lesz.

A döntéssel megszülető szabályozás még sokáig vitát fog kelteni a főváros koalíciós és ellenzéki oldala között. Valószínűleg a történet itt nem ért véget. A jelenleg hatályos rendelet szerint az egységes ingatlanadó bevezetésének határideje 2001. január elseje. A városvezetés álláspontja, hogy Budapest egységes város, az adót, az építmény és telekadót is egységes szabályozás alapján célszerű és indokolt meghatározni.

Gyurisné Braunsteiner Márta alpolgármester és dr. Szabó Zoltán polgármester március 15-én a Damjanich emléktáblánál koszorúztak