Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-02-25 / 3. szám
BESZÉLGETÉS MEZEI ANDRÁS KÖLTŐVEL Erzsébetváros a kisemberek kerülete volt 2000/3. szám KULTÚRA 9 Mezei András költő, író, szerkesztő, kiadó. Egyszemélyes irodalmi intézmény, ízig-vérig pesti polgár. Szülőhazája Erzsébetváros, az Almássy tér és vidéke.- Az Almássy tér mögött fociztunk reggeltől estig. Olyan menő spiler, nagyfiú nézte focijátékunkat, mint Illovszky Rudolf, vagy Erzsébetváros koronázatlan királya, Koltai István. Nélkülük számomra nincs Almássy tér, nincs Erzsébetváros. Az én Erzsébetvárosom az Almássy tér volt, az Izabella tér volt, a Rózsák tere volt. Nem a kerülethez tartozott, de oda számítottuk a Fáskört. Ott fociztunk, bunyóztunk, a világ legnagyszerűbb találmányát a rongylabdát bűvöltük. Ha a Rózsa utca és a Jósika utca sarkán, a Zöld Ház előtt Csundi galerifőnök megfogta és odavágta teljes erejéből az aszfalthoz, legalább tíz centimétert pattant a rongylaszti. Ez nekünk a legnagyobb boldogságot jelentette.- „Böbeváros” a sporton túl is szolgált jóravaló időtöltéssel?- A hetedik kerület élete tele volt búcsúval, stráfkocsikkal, lovakkal és kisemberekkel. Erzsébetváros a kisemberek városa volt. Gondoljunk a Király utcára. Az utca egyik részén boltok, szatócs- üzletek voltak, de a Lövölde tér felé eső részen ott volt a Király Színház. Éjszakánként virslit árultak és a bohémok, a zenészek, jóízűen elfogyasztották.- Mozik, mint a korabeli ifjúság kedvelt időtöltése?- A mozikra feltétlenül emlékezni kell. Mándy Iván mozijai a hetedik kerületben is működtek. Gondolok az Odeon mozgóra a Rottenbiller utcában, ahová tömegesen mentünk matinéra. Felejthetetlen cowboy filmeket láttunk. De nem beszélek arról, hogy a Rákóczi úton a Sor, a Roxy, a Tivoli mozik öntötték kamaszkorunk kedvenc filmjeit. A hetedik kerület gyermekei a mozikban éltek, nem beszélve arról, hogy a felszabadulás előtt megnyílt Híradó moziban micsoda élet volt. Mi mindannyian tudtuk, hogy miképpen lehet belógni a Híradóba. Nagyon egyszerű volt, oda kellett állni, ahol bejöttek az emberek, és amikor kijött valaki, megfogtam az ajtót és beslisszoltam.- A szakszervezeti mozgalmak otthont kaptak a kerületben.- Ha végigmenten a Nagykörúton és bementem a Dob utcába, akkor a Csengery utellen, ők bizonyos akciókat beindítottak. A kerületben rengeteg kisiparos élt, a kerékpárműszerésztől kezdve a vulkanizálóig. A Velvárt kerékpárszerviz kisiparos egyszerűen legenda volt. Külön regénybe kívánkozik, hogy kik voltak azok a srácok az Almássy térről, akikből ellenállók lettek, és kik voltak azok, akik beléptek az SS-be.- Almodpi szokott Erzsébetvárossal?- Én a Rózsa utcában laktam szüleimmel. Ha álmomból felkeltenek, és megkérdezik, „hol laksz Mezei fiam?” csak ezt válaszomestert, amint beengedi édesapámat. Látom a nyári éjszakát, ahogy apám engedi le spárgán a kosarat, a szemben lévő Krajcár vendéglő tulajdonosa tudván, hogy apám meg akarja spórolni a kapupénzt, odahozza a jófajta sört és beteszi a kosarába. Látom a lóversenyt, apám izgalmát, hogy futottak a lovai. Látom édesanyámat, amikor kérdezi apámtól, hogy miből főzünk, látom a zaci- kat, a családi kincsek időszakos pihenőhelyét. Ezek az álmok, emlékek az erzsébetvárosi kisember álmai, emlékei.- A mai Erzsébetvárossal van kapcsolata?- Nap mint nap járok a kerületben, kritikus szemmel nézem hajdan volt hazámat. Én most Budán élek, gyönyörű környezetben, de ha elmegyek a Rózsa utca 18/b. előtt, bizony nagyot dobban a szívem. Sajnálattal látom a változást. Hogy tele van a kerület autókkal, autó autó hátán. Sok az elhanyagolt épület, a rehabilitációra szoruló ház, rengeteg a grund, de azokon nem fociznak. Nagyon szeretném, ha elindulna egy nagy, erős rehabilitáció ebben a csodálatos kerületben. Ettől nem szabad sajnálni a pénzt, hiszen Erzsébetváros ma már Budapest belvárosává lett! Szüle Zsolt „Autó, autó hátán” ca után baloldalon ott voltak a lom elsőre: Rózsa utca 18/b., első bőrösök, a bőrös szakszervezet, emelet 11. Látom apámat, ahogy Bár nem volt valami nagy ellen- késő este a hegedűvel a hóna alatt állás Magyarországon a németek jön haza, látom a csoszogó házXXVII. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó napok Legjobb lett az Elő-Tér Három első díjat nyert az Elő- Tér Művészeti Iskola színházi tanszaka Balassagyarmaton a január 21 -e és 23-a között megrendezett irodalmi és színjátszó napokon. Az amatőr színházi mozgalom második legrangosabb országos versenyén a Selejtesek című, Wéber Péter iskola- és tanszakvezető által rendezett darab megkapta a legjobb előadásért, illetve a legjobb rendezésért járó két fodíjat, továbbá elnyerték a Szabad Színjátszásért Egyesület legjobb rendezését járó oklevelét és díját. Erzsébetváros önkormányzati alapítású, hatodik éve működő művészeti iskolájának produkcióját a neves színházi szakemberekből álló zsűri igen erős mezőnyben, több mint egy tucat, előválogatáson átesett, nívós színházi előadás között találta a legjobbnak. A színre vitt Nigel Williams darab olyan kitűnő társulatok és produkcióik elől vitte el a pálmát, mint például a debreceni Tabak Színház (Hajdú Szabolcs: Aranyszögekkel kivert hazugságok), az Adyák Színpad (Qeneau: Stílusgyakolat) vagy a salgótaijáni MERT Színházi Közösség (Ionescu: Különóra). A zsűri a szakmai értékelés során külön kiemelte a darab szuggesz- tivitását. Értékelésük szerint a nézőt a valósággal ennyire kegyetlenül szembesítő, hiteles előadást keveset láthat ma a színházlátogató közönség. A sikerhez, a mondanivaló aktualitásán túl a fiatal színészek felkészült játéka, a szereppel való azonosulása is hozzájárult. Az iskola nem csak a társulat személyes sikerének tekinti az országos találkozón elért eredményt. Szerintük minden egyes eredmény azt az igényt támasztja alá, hogy szükség van magas színvonalú, a képességfejlesztést a középpontba állító művészeti oktatásra.
