Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-12-21 / 20. szám
8 KULTÚRA - HAGYOMÁNY 2000/20. szám EGY KARÁCSONY, KÉT KARÁCSONY ... Karácsony - többször Felmerül a kérdés: vajon a keleti egyházak, ( az ortodox, az örmény stb. ) miért nem december 25-én ülik meg a karácsonyt? Egyszerű a válasz. A keleti és a nyugati népeknél sokáig különbözött a naptár- rendszer. A XVI. századig mindenütt a Julius Caesar által bevezetett Julián-naptárt használták, mely ugyan a csillagászati napévet vette alapul, de egy számítási pontatlanság miatt, évenként 0,0078 nappal eltért attól. Ez a látszólag kis eltérés a XVI. századra már 10 tíz napot tett ki. Ennek ellen- súlyozására XIII. Gergely pápa intézkedése alapján, 1582. október 4-e után október 10-e következett. A nyugati népek elfogadták ezt a reformot, míg a keletiek megmaradtak az eredeti elképzelés szerinti Julián naptárnál. Századunkra ez az eltérés a két naptárrendszer között már 13 napra növekedett. Bár a mai keleti keresztények hétköznapjaikban a nyugati naptárt használják, a karácsony dátumát nem változtatták meg. Kik a betlehemesek? A középkorból származó egyházi eredetű misztériumjátékok maradványai a betlehemi játékok. Régen karácsony napján pásztoroknak öltözött, fiatal fiúk, diákok, papírból vagy fából készített betlehemi kistemplommal jártak házról házra, és szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel, rövid jelenetekkel elevenítették fel a Kisjézus születésének eseményeit. Manapság újra elterjedőben van ez a kedves szokás. Kisjézus megszületett - de mikor ? Jézus születésének ünnepe jóval később került erre a napra - december 25. - bár egyáltalán nem biztos, hogy Jézus ezen a napon született. A Biblia nem ad erre voKr.u. A VI. században visz- szaszámlálással állapították meg Jézus Krisztus születésének pontos évét A keresztény világ áttért a sokféle naptár időmeghatározásáról az egységes időszámításra. A Jézus születése előtti időszakot az évszám előtt A.D. - rövidítéssel jelezték. Ma úgy írjuk, hogy Kr.e. (Krisztus előtt), illetve Kr.u. (Krisztus után). A karácsonyfa Mióta állítunk karácsonyfát? A hagyomány szerint az első karácsonyfát Luther Márton állította gyermekeinek. Állítólag egy havas decemberi éjszakán hazafelé tartott, s útja egy erdőn vezet keresztül. A fák közé bevilágított a hold, varázslatos, ezüst derengésbe vonva a tájat. Luther lelkét annyira megragadta a látvány, hogy hazaérve kivágott egy fenyőt a kertjéből, felállította a szobában, s az ágaira gyertyát erősített, aztán meggyújtotta őket, a holdfény sugarait csempészve a lakásba. Azt természetesen nem lehet tudni, hogy igaz e a történet. Az első tény- szerinti adat, az első csillagokkal és gyertyákkal feldíszített karácsonyfa ábrázolás egy 1509-ben készült metszeten látható. ( A kép alkotója idősebb Lucas Cranach. ) Magyarországon a karácsonyfaállítás szokása a múlt század második felében vált szokássá. A szaloncukor története natkozóan naprakész támpontot, ezért az ókorban már többféle számítás létezett. Egyesek április húszadikára, mások május húszadikára, vagy november tizenhetedikére teszik Jézus születésének napját. Valószínűleg a IV. század közepe táján esett az őskeresztények választása az esztendő legrövidebb napjára. Ennek oka talán az volt, hogy keresztény tartalommal töltsék meg a pogány kultuszokat, így valamivel könnyebbé váljon térítő munkájuk. Karácsony a Hársfa utcában A szaloncukor szinte kizárólag csak hazánkban ismert, különleges édessége a karácsony ünnepének, színes dísze a karácsonyfának. A XIX. század második felében már a legtöbb magyar családban ezzel díszítették a fát. A szaloncukor gyártása Stühmer Frigyes és Gerbeaud Emil nevéhez fűződik, de a század elején még sok helyen a karácsonyi előkészületekhez tartozott a családilag, közösen készített és csomagolt szaloncukor hagyománya. A társadalmi különbségek, mint annyi mindenben a szaloncukor minőségében is megmutatkoztak: a család anyagi helyzetétől függően egyszerű kockacukor vagy drága bonbon került a fára. A szaloncukor, elengedhetetlen kelléke az ünnepnek, manapság már számtalan ízesítésben, szebbnél-szebb csomagolásban kapható az üzletekben. A Hársfa Egyesület december 16-án, a Hársfa utca 43. szám alatt tartotta karácsonyi ünnepségét, melyen az egyesület tagjai és vendégei között megjelent Gyurisné Braunsteiner Márta alpolgármester is. Egy kakaslépéssel hosszabbak lesznek a nappalok December huszonnegye- például a Legyőzhetetlen egyszerű természeti meg- dikét, az esztendő legrö- Napot tisztelték ekkor, figyelés, hiszen december videbb napját nagyon rég- Hitük szerint ugyanis ek- huszonötödikétől valóban óta ünnepük. A perzsa kor a fény legyőzi a sötét- hosszabbodni kezdenek a Mithrasz-kultusz hívei séget. Ennek alapja egy nappalok.
