Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-12-12 / 19. szám

CIVIL ELET 2000/19. szám Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetsége tagjainak bemutatkozó sorozata Liga az agyi érbetegségek: ellen Megpróbáltatásaink egyike a betegségeinkkel való együtt élni tudás, ha már megelőzni nem volt módunk. Minden betegség szörnyű, de gyakorisága miatt talán az átlagosnál is több em­ber szenved agyvérzésben, illetve ennek következményeitől. A régi magy ar nyelvben szélütésnek vagy gutaütésnek hívták, ami jelzi, hogy eleinket sem kímélte a betegségnek az a for­mája - világosít fel dr. Rajnai Vilmosné, a Liga az agyi érbe­tegségek ellen nevű civil szerveződés elnöke.- Mit kell tudnunk a betegségről?- Az agyvérzés azért nagyon veszélyes, mert olyan közpon­tok sérülhetnek meg, amelyek a mozgással és a beszédkészséggel kap­csolatosak. Maradandó agykárosodás esetén tel­jes körű mozgás- és be­szédképtelenség követ­kezhet be. A statisztikai adatok riasztóak. Évente több mint 40 ezren kerülnek kórházba agyvérzéssel. Az eb­ben a betegségben elhunytak száma 20 ezer körül mozog. Napjainkban a halál éllovasai között a rák és a szívbetegségek mellett az agyvérzés is ott talál­ható. Hazánkban olyan gyako­rivá vált ez a betegség, hogy a szakemberek körében már „új morbus Hungaricus” névvel il­letik.- Mit tehet egy civil szervezet, amikor jól felszerelt, drága müszerezettségű kórházak és sok-sok évi tanulással, gyakor­lattal rendelkező, erre szakoso­dott orvosok is szerény eredmé­nyeket érnek el?- Civil szervezetünk feladta kettős. Előadások és felvilágo­sító kiadványok révén a meg­előzés fontosságára hívjuk fel a figyelmet. Ez megfelel a mo­dem orvosi szemléletnek is. Az egyes ember életében a vele­született hajlamon kívül az agy­vérzés létrejöttében életmódbe­li (kevés mozgás, egészségtelen táplálkozás) tényezők játszanak szerepet. Ez utóbbi terén vi­szont, saját magunk is tehetünk a betegség megelőzésében. Eb­ben van a ligának az egyik lehetősége. A szerepünk nem szűkül le a megelőzésre. Amikor már bekövet­kezett a tragédia, a kórházból kikerült betegek re­habilitációjában segíthetünk. Általános helyzet az, hogy a kórházból elbocsátott beteg re­habilitációját a házi orvosok megindítják, de később a beteg, a család, magára marad. Ezen próbálunk segíteni azzal, hogy otthoni gyógytornához kiadvá­nyokat készítünk (speciális áb­rákkal illusztrálva, bénult kéz gyakorlata, beszédjavító segéd­anyag stb.). A közlekedni tudó betegek részére gyógytornászo­kat és logopédusokat foglalkoz­tatunk. Akik pedig otthonhoz, ágyhoz kötöttek, számukra ugyanezt a segítséget igyek­szünk biztosítani egy alapít­vány és betéti társaság révén.- Milyen sajátos feladata lehet a ligának a rehabilitációban?- Általában az agyi érkatasztró­fán átesett betegek nem folytat­hatják a hivatásukat tovább, de megerősíthetjük az önálló élet­vitelre való alkalmasságukat, ennek akarását. A rehabilitáció A Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola Boldog Iskolásévekért Alapítványa köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik jövedelemadójuk 1 százalékát az alapítványnak ajánlották fel. A kapott összeget a tanulók jutal­mazására, táboroztatására, erdei iskolai programokra és a hátrányos helyzetű tanulók támogatására fordítja. lelki feltételei nem kévésé fon­tosak, mint a testiek. A lelki megrázkódatáson való felülke- rekedésükhöz, az új helyzethez való alkalmazkodásukhoz hoz­zájárulhatnak a klubfoglalkozá­saink. Ezeken véleményt és ta­pasztalatokat cserélhetnek az azonos betegségben szenvedő tagjaink, ami erősítheti a lelki felépülésüket. A MIEP Erzsébetvárosi Szervezete kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván Erzsébetváros polgárainak. A MIEP Erzsébetvárosi Szervezete minden csütörtö­kön és pénteken 18-20 óráig várja a kerület polgárait, a Kazinczy utca 56. szám alat­ti irodájában. 225 éve született az óvoda hazai meghonosítója Gróf Brunszvik Terézre emlékeztek t Az óvoda kiscsoportosai körjátékok bemutatásával vettek részt a rendezvényen Gróf Brunszvik Teréz nevé­hez fűződik a hazánkban an­gol mintára, a maga idején Közép-Európában egyedül­álló kisdedóvó alapítása. Szü­letésének 225. és a nevét vise­lő Rózsák terei óvoda fennál­lásának 125. évfordulójára emlékeztek november 25-én az Evangélikus Kollégium dísztermében mindazok, akik fontosnak tartják gróf Brunszvik Teréz pedagógiai és erkölcsi eszméit, munkás­ságát és akik tevékenységük­kel támogatták az intézmény működését. Az ünnepi műsort Kautzky Armand színművész vezette, melyet Jókai Anna írónő, a gróf Brunszvik Teréz Óvoda­védő Egylet fővédnöke nyitott meg „ A gyermek imája” című írásának előadásával. Judith De Gerando Teleki grófnő, Franciaországban élő Brunszvik rokon és az Óvoda­védő Egylet tiszteletbeli elnö­kének köszöntője után, neves előadók tolmácsolásában, ver­ses-zenés műsor szórakoztatta a megjelenteket. A továbbiak­ban Dr. Hornyák Mária, Brunszvik kutató abból a nap­ló-hagyatékból olvasott fel részleteket, amelyben a Grófnő nevelői munkájáról és az ezt átszövő hazaszeretetéről, isten- hitéről vallott. Az ünnepség zá­rásaként koszorúzásra került sor az óvoda márvány-emlék­táblájánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom