Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-02-11 / 2. szám

2000/2. szám HELYTÖRTÉNET 13 Pilinyi Péter rovata Erzsébetvárosi bálok A. farsang és a A tizennyolcadik század­ban a Felső-Külváros fö utcája a Király utca volt. A Király utca és a mai Ma­dách tér sarkán álló Orczy házban rendezték a farsan­gi bálokat az úri közönség­nek, a belvárosi Károly ka­szárnyából kiglancolva megjelentek a tisztek, kis­sé mereven lejtették part- nemőjükkel a táncot - je­gyezte fel róluk a krónika. A Király utca közepén egy gót stílusú ház földszintjén 1855-1856 között a „Ró­maihoz” cégérrel bálterem ^pfogadta mulatni vágyó vendégeit. Télen és nyáron minden vasárnap és csü­törtökön bált rendeztek. A korabeli kalauz a hölgyko­szorút a következőképpen jellemezte: ,A hölgyko­szorú, amely az itteni mu­latságokat díszesíti, na­gyobb részben Dumas-fé- le Caméliákból áll: illatjok kivált az idegenekre szédí­tő erejű”. A macska igen népszerű állat lehetetett a mulatni vágyók között, mert a Ki­rály utcában egymás után nyíltak meg a mulatók „Vörös Macska”, „Fekete ^^Macska”, „Tarka Macska” cégérrel, Emmerling Lajos az 1890-es években a Ki­rály utca 71. Szám alatt kocsmát nyitott, majd 1901-ben Balu Katze (Kék Macska) néven Somossy Károly nyitotta meg az első igazán híres mulatót, itt álarcos bált is rendezett. Flacker József ácsmester közel a Hatvani Kapuhoz, a mai Károly körút 17. számú épület helyén, 1776-ban építette fel a fo­gadóját, kávéházzal és vendéglővel. Hacker- Szála néven működött, az idejáró jurátusok szoigal- mazták, hogy egy táncter­met is alakíthasson ki a tu­lajdonos. Hacker kérésü­ket teljesítette, 1780-ban fogadójában báltermet ho­zott létre, itt rendezték a bálokat évekig, majd Szín­házzá alakíttatta át az épü­letet. Híres tánciskola és tánche­lyiség volt a XIX. század derekától a „Buzalka”. Az Akácfa utcában lévő tágas helyiségekben oktatták a táncmesterek a fiatalokat a tánclépésekre. Az össztán­cokat és a farsangi bálokat a cselédek és a bakák nagy számban látogatták, u- gyancsak kedvelték az 1890-es években a Síp ut­cában működő „Bumszli” nevezetű báltermet, itt tán­colhattak éjfélig. Az 1960- as években dívott a Far­sang az Erzsébetvárosban. A Royal Bárban a Szabó- Beamter duó szórakoztatta a vendégeket, az Erzsébet körúti eszpresszókban ze­nére táncolhattak a fiata­lok, kedvelt táncos hely volt a Gong Eszpresszó, és a Kulacs étterem. karnevál múltja A farsang a német Fasching szóból ered, Vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (Húsvét előtti 40 nap) terjedő nagyböjtöt vi- gadással, evés-ívással eltöltött előző idősza­ka. A Farsangutón (hamvazó szerdát megelőző 3. nap) ren­dezték a farsangi bált. A farsangi időszakot látványos felvonulás­sal zárták le, Karne­válnak nevezték. A ki­fejezés a latin Carne vale szóból ered, a hús­tól való búcsúzást je­lenti. A délvidéki országok­ban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban ren­deznek utcai Karnevált fársángon címmel. Az időjárás többször is megtréfálta a XIX. szá­zadi farsangolókat. Pest mulatni vágyó közönsé­Igazi hazája Olaszor­szág, ahol a római kori Satumái iákat rendezték, onnan teijedt el egész Európában. Először ba­jor-osztrák írásos emlé­kekben örökítették meg 1283-ban. Német hatásra Magya­rországon már a közép­korban elterjedt az álar­cos farsangi vigadás, Zsigmond császár és Mátyás király udvará­ban , városokban és a falukban. Enyhe feltéte­lű, humoros lovagi tor­nákat is rendeztek. A farsangutón megvá­lasztották a „Karnevál hercegét”, egy bolondos figurát, aki dicsősége­sen vonult fel a maska­rában öltözött és álarcos farsangolókkal, majd ezer mókával jelképesen eltemették. Számos nép­szokás is fűződik hozzá, melyek a pogány kori tavaszváró és termé­kenységet kérő szertar­tások maradványai. Ma­gyarországon, ilyen a busójárás. Farsangozók 1934-ben a farsangi időszakban. A régi Pest, a maga szi­gorú telével, porával és sarával nem volt alkal­mas utcai farsangolásra, sőt Mária Terézia ki­rálynő 1772-ben meg- rendszabályozta a budai nyilvános bálokat, eltil- tatott minden „utálatos maskarát”. A farsangról Csokonai Vitéz Mihály írt 1799- ben humoros költe­ményt, Dorottya, va­gyis a Dámák diadala a ge átözönlött a befa­gyott Duna jegén Budá­ra farsangolni. Alig kez­dődött el a mulatság, megenyhült az idő, megdördültek az ágyúk, amelyek a jég megindu­lását szokták jelezni, a farsangolók napokra Budán rekedtek. Az álarcos bálokat a jó­tékony egyesületek rendezték, később di­vatba jöttek a színész­bálok, jogászbálok, or­vosi bálok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom