Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-02-11 / 2. szám
2000/2. szám HELYTÖRTÉNET 13 Pilinyi Péter rovata Erzsébetvárosi bálok A. farsang és a A tizennyolcadik században a Felső-Külváros fö utcája a Király utca volt. A Király utca és a mai Madách tér sarkán álló Orczy házban rendezték a farsangi bálokat az úri közönségnek, a belvárosi Károly kaszárnyából kiglancolva megjelentek a tisztek, kissé mereven lejtették part- nemőjükkel a táncot - jegyezte fel róluk a krónika. A Király utca közepén egy gót stílusú ház földszintjén 1855-1856 között a „Rómaihoz” cégérrel bálterem ^pfogadta mulatni vágyó vendégeit. Télen és nyáron minden vasárnap és csütörtökön bált rendeztek. A korabeli kalauz a hölgykoszorút a következőképpen jellemezte: ,A hölgykoszorú, amely az itteni mulatságokat díszesíti, nagyobb részben Dumas-fé- le Caméliákból áll: illatjok kivált az idegenekre szédítő erejű”. A macska igen népszerű állat lehetetett a mulatni vágyók között, mert a Király utcában egymás után nyíltak meg a mulatók „Vörös Macska”, „Fekete ^^Macska”, „Tarka Macska” cégérrel, Emmerling Lajos az 1890-es években a Király utca 71. Szám alatt kocsmát nyitott, majd 1901-ben Balu Katze (Kék Macska) néven Somossy Károly nyitotta meg az első igazán híres mulatót, itt álarcos bált is rendezett. Flacker József ácsmester közel a Hatvani Kapuhoz, a mai Károly körút 17. számú épület helyén, 1776-ban építette fel a fogadóját, kávéházzal és vendéglővel. Hacker- Szála néven működött, az idejáró jurátusok szoigal- mazták, hogy egy tánctermet is alakíthasson ki a tulajdonos. Hacker kérésüket teljesítette, 1780-ban fogadójában báltermet hozott létre, itt rendezték a bálokat évekig, majd Színházzá alakíttatta át az épületet. Híres tánciskola és tánchelyiség volt a XIX. század derekától a „Buzalka”. Az Akácfa utcában lévő tágas helyiségekben oktatták a táncmesterek a fiatalokat a tánclépésekre. Az össztáncokat és a farsangi bálokat a cselédek és a bakák nagy számban látogatták, u- gyancsak kedvelték az 1890-es években a Síp utcában működő „Bumszli” nevezetű báltermet, itt táncolhattak éjfélig. Az 1960- as években dívott a Farsang az Erzsébetvárosban. A Royal Bárban a Szabó- Beamter duó szórakoztatta a vendégeket, az Erzsébet körúti eszpresszókban zenére táncolhattak a fiatalok, kedvelt táncos hely volt a Gong Eszpresszó, és a Kulacs étterem. karnevál múltja A farsang a német Fasching szóból ered, Vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (Húsvét előtti 40 nap) terjedő nagyböjtöt vi- gadással, evés-ívással eltöltött előző időszaka. A Farsangutón (hamvazó szerdát megelőző 3. nap) rendezték a farsangi bált. A farsangi időszakot látványos felvonulással zárták le, Karneválnak nevezték. A kifejezés a latin Carne vale szóból ered, a hústól való búcsúzást jelenti. A délvidéki országokban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban rendeznek utcai Karnevált fársángon címmel. Az időjárás többször is megtréfálta a XIX. századi farsangolókat. Pest mulatni vágyó közönséIgazi hazája Olaszország, ahol a római kori Satumái iákat rendezték, onnan teijedt el egész Európában. Először bajor-osztrák írásos emlékekben örökítették meg 1283-ban. Német hatásra Magyarországon már a középkorban elterjedt az álarcos farsangi vigadás, Zsigmond császár és Mátyás király udvarában , városokban és a falukban. Enyhe feltételű, humoros lovagi tornákat is rendeztek. A farsangutón megválasztották a „Karnevál hercegét”, egy bolondos figurát, aki dicsőségesen vonult fel a maskarában öltözött és álarcos farsangolókkal, majd ezer mókával jelképesen eltemették. Számos népszokás is fűződik hozzá, melyek a pogány kori tavaszváró és termékenységet kérő szertartások maradványai. Magyarországon, ilyen a busójárás. Farsangozók 1934-ben a farsangi időszakban. A régi Pest, a maga szigorú telével, porával és sarával nem volt alkalmas utcai farsangolásra, sőt Mária Terézia királynő 1772-ben meg- rendszabályozta a budai nyilvános bálokat, eltil- tatott minden „utálatos maskarát”. A farsangról Csokonai Vitéz Mihály írt 1799- ben humoros költeményt, Dorottya, vagyis a Dámák diadala a ge átözönlött a befagyott Duna jegén Budára farsangolni. Alig kezdődött el a mulatság, megenyhült az idő, megdördültek az ágyúk, amelyek a jég megindulását szokták jelezni, a farsangolók napokra Budán rekedtek. Az álarcos bálokat a jótékony egyesületek rendezték, később divatba jöttek a színészbálok, jogászbálok, orvosi bálok.
