Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-02-11 / 2. szám

V 2000/2. szám KULTÚRA - KÖZELET Életmű-kiállítás a Bélyegmúzeumban A Bélyegmúzeum (Hárs­fa utca 47.) Erzsébetváros egyik rejtett kincse. A ha­zai és külföldi bélyegek, tervrajzok, próbanyomat­ok, nyomóeszközök, fá­zisnyomatok, elsőnapi bé­lyegzések, alkalmi bé­lyegzők, egyéb filatéliai tárgyak (oklevelek, ér­mek, plakettek), valamint filatéliai okmányok és könyvek gyűjteménye mellett a mélán világhírű magyar bélyegtervezők életmű-kiállításai is látha­Róth Miksa Emlékház A modern magyar üvegfestés kiváló mes­terének műtermében és műhelyében (Nefelejcs utca 26.) állandó kiál­lítás várja az érdeklő­dőket, hétfő kivételé­vel naponta 10 és 18 óra között. tóak. Jelenleg Dudás László bélyegtervező, for­matervező, grafikus, fotós kiállítását láthatja az ér­deklődő. Dudás örökké mozgásban lévő, mindig új és új feladatokra, kihí­vásokra váró művész. Je­len kiállítása bélyegterve­zői tevékenységére kon­centrálva dolgozza fel ed­dig életművét. O volt az első, aki a számítógépet bevonta, nem csupán fel­használta a bélyegterve­zésbe. Dudásnál ahány bélyeg, annyiféle megol­dás. Dudás László bemu­tatott müvei nem csupán művészeti adottságait tük­rözik, hanem örökké lel­kes, csapongó, nyughatat­lan, rokonszenves egyéni­ségének derűjét is sikerül meglelni alkotásaiban. A kiállítást Nikodém Gabri­ella rendezte. Az érdeklő­dők a kiállítást március 10-ig tekinthetik meg a Bélyegmúzeum kiállító- termében. Képzőművészet Kacsó István képzőmű­vész kiállítása nyílt meg február 1-én, kedden 14 órakor a III. számú Gondozási Központ és a Nyitott Műterem kö­zös rendezésében. A megnyitót Vécsi Nagy Zoltán művészettörté­nész tartotta. A kiállítás megtekinthető február 26-ig, naponta 10-től 18 óráig a Dózsa György út 46.1. emeletén. KICSIT DRÁGÁBB, DE GARANTÁLTAN EGYEDI Aranykoszorús mester Mesteremberek, kiknek kisujjában van a szak­ma, régi vágású iparo­sok, akiknek a megren­delő óhaja szent. Ha leg­mélyebb álmukból éb­resztenék őket, akkor sem jönnének zavarba, sok éves tapasztalattal és tudással a hátuk mögött állnak rendelkezésre. Kemya József asztalos- mester ezen szakemberek nem túl széles körébe tar­tozik. Pécsett vé­gezte el a Faipa­ri Technikumot, majd 1964-ben mestervizsgázott. A budapesti Faipa­ri Vállalatnál mű­vezetőként dolgo­zott 1987-ig, leszá- zalékolásáig. Ki­váltotta az ipart majd az Almássy tér 18. szám alatt asztalosmühelyt nyitott, ahol négy nyugdíjassal együtt dolgozik. A faforgács és a lakk erős illatával átitatott helyiség­ben, főként egyedi tervezésű bútorokat ké­szítenek megrendelésre. Az itt születő munkák magukért beszélnek, nincs szükségük reklám­ra, egyik feladat hozza a másikat. Kernya József elsőként kapott Aranykoszorús mesterlevelet, hozzáértését A- ranykéz kitünte­téssel ismerték el. Referenciái kö­zött található ven­déglátó-ipari konyhabú­tor, lépcsők, Vasarelly- tükörfal, előszobafalak vagy akár egy ház teljes berendezése. A Postamú­zeumnak és a Bélyegmú­zeumnak is készített vit­rint, közülük az utóbbi Potsdamban kiállításon vett részt. A nyílászárók általában fenyőből készülnek, melynek köbméte­re százezer forint. Érdekességkép­pen: a tikkfa köb­métere egymillió forintba kerül. A bútorok anyaga a megrendeléstől függően változik, de többségében furnér vagy laminált bútorlap. Egy konyhai szekrénysor el-, készítése körülbelül egy hónapot vesz igény­be és az ára ugyan magasabb mint az üzletben kapható társáé, de garantál­tan egyedi. Az asz- talosmühely 60-70 százalékban gépesí­tett, a többi munkát kézzel végzik. Na­gyon fontos a mun­kavédelmi előírások betartása, hiszen a nyitott késekkel mű­ködő faipari gépek a legveszélyesebb kö­zé tartoznak. Kemya József aszta­losmester megalaku­lása óta a Budapesti Kézmüveskamara Etikai Bizottságának el­nöke. Ezt a feladatot, csakúgy mint a szakmáját szívügyének érzi. Matus Hogyan gazdálkodna a kerület költségvetéséből? Frankó Márta, vendéglős:- Szépíteném a rintot, és a sze­génygondozásra is szánnék je­lentős összegeket. Ha maradna még a pénzből, azt az oktatásba fektetném. Herczig László, vállalkozó:- A pénzt a bűnö­zés felgöngyölí­tésére költeném. Erzsébetváros­ban éjszaka nem ajánlatos közle­kedni, és ez sze­rintem tűrhetet­len. A tisztaságra is adnék pénzt, és a Madách gimi kar­bantartásának befejezésére szintén költenék. Kiss Éva, nyugállományú pe­dagógus:- Én a kerület pénzét az ifjúság nevelésére, a tan­intézetek felsze­reltségére költe­ném. Ez az or­szág csak a mű­velt emberekkel érhet el vala­mit. Minden pénzt az oktatásba kellene befektetni. Hosszú tá­von biztos megtérül. Afonyi Etele, rokkant nyugdí­jas:- Magamra meg a többi szegényre. Mi a társadalom perifériájára szo­rult emberek is igényeljük a gon­doskodást, tehát érthető, hogy én a szegénygondo­zásra adnám a legtöbb pénzt. Mindent a szegénység felszámo­lására szánnék. «C * ' >

Next

/
Oldalképek
Tartalom