Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-09-15 / 13. szám
2000/13. szám _______ KERÜLETI KÖZÉLET 11 A KÖZHASZNÚ MUNKA ÁLLOMÁSAI ^4 m Munkavédelmi előadáson a munkába lépők A munkaviszony és a segélyezési idő összefüggései (Folytatás az 5. oldalról) A Kamilla Kht-nál szeptember első napján jártunk, és véletlenül belecsöppentünk egy „munkás-felvétel” kellős közepébe. Sztipich István elmondta, hogy ilyenkor az előre leegyez- tettet adatok alapján váiják az embereket, de sajnos általában jóval kevesebben jelennek meg felvenni a munkát, mint amennyien előzőleg jelezték érkezésüket. Szeptember elsején 30 ember helyett csak 16-an jelentek meg. Sztipich István elmondta, hogy ilyenkor a szerződés aláírása után legelőször munkavédelmi oktatásban részesülnek az új munkatársak. Ez mindkét fél részére elengedhetetlenül fontos és hasznos, mivel az üzemi balesetek jelentős része a tudatlanságból és a tapasztalatlanságból ered.- Mire az előadásra sor keiül, már elég jól ismeijük egymást Én minden ide érkező emberrel személyesen beszélgetek, nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy mindenkit megismerek, hiszen így tudunk a legjobban együtt dolgozni. Ez mindkettőnk érdeke. Az első munkanapon aztán még egyszer elmondom azt, amit a legfontosabbnak tartok. Nyolc éves tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy a hozzánk érkező emberek java része teljes letargiába merül, úgy érzik, hogy ők a társadalom szélére szorultak, hogy őket a társadalom kivetette magából. Itt ők már egy vállalat tagjai, ugyanolyan építőkövek, mint bármely más cég munkatársai. Azért dolgoznak, hogy élhessenek, és mi, a szerződés lejártáig biztosítjuk nekik a munkát. A szociális törvény kimondja, hogy mindenki maximum egy évig dolgozhat közhasznú munkán. Utána újra regisztráltatnia kell magát a munkaügyi központban, és az időarányosan járó 44 napot újra munkanélküli segélyen kell eltöltenie. Ám ez után nagyon sokan visszajönnek hozzánk, és az esetek jelentős részében ugyanabban a munkakörben, ugyanazt a munkát tudjuk nekik felajánlani, amelyet az előző egy évben végeztek. (A témára vissztérünk) Kérdéses a Dohány utca 44. szám alatti szecessziós stílusban épült Hungária Fürdő épületének lebontása. Tulajdonosa 1996 óta a Beverly Hills Kft. A cég előzetes tervei szerint elbontása után a fürdő helyén épülne fel 15 millió dollár beruházással a termálvizes Beverly Hills Hotel épülete, a Klauzál utcai telekre pedig autóparkolót építenének. Szóba került, hogy megtartják a homlokzatán látható fürdőzést ábrázoló málladozó szoborcsoportot. A Főváros közgyűlése az épület lebontását védettsége miatt nem hagyta jóvá. A tulajdonos szerint a fürdő épülete életveszélyes, ezt viszont semmiféle hatósági minősítés nem támasztja alá. Ráday Mihály városvédelmi tanácsnok szerint számos megmenthető kincs lapul az épületben, nem a lebontásához, hanem a helyreállításához kellene végre nekilátni. A régi vasfiirdő helyén, a Az az állampolgár, aki négy év folyamatos munkaviszony után kerül abba a helyzetbe, hogy munkanélkülivé válik 270 napig jogosult munkanélküli járadékra. Ehhez természetesen regisztráltatnia kell magát a helyileg illetékes munkaügyi központban. Az, akinek nincs meg a négy év folyamatos munkaviszonya, időarányosan kaphatja meg ezt a támogatást. Mindemellett természetesen a regisztrált munkanélkülinek együtt kell működnie a Hungária Rt. kezelésében, 1898. november 4-én nyílt meg a Hungária gőzfürdő és uszoda a Dohány utcában. A gőz-, kád-, porcelánfürdő és uszoda egyszerre 1000 személyt fogadott. A korabeli hirdetések szerint a vezetőség „keleti kényelmet” biztosított villanyozással, orvosi rendeléssel, hatvan kádfürdővel, négy gőzfürdővel, amelyből kettő olcsó népfürdő volt. A három tisztavizű kút napi 30 ezer hektó vizet biztosított. A fürdő felavató ünnepségéről a Pesti Hírlap teijedelmes cikkben számolt be, az Ország- Világ pedig 1909. május 23-i számában már „világvárosi” fürdőnek titulálta. A fürdő állandó látogatói a New York Kávéház hajnali vendégeiből kerültek ki, a lumpok ide jártak felüdülni. A Pesti Hírlap 1912-ben már kedvezőtlenül nyilatkozott a fürdő nyári helyzetéről, piszkosnak és elhanyagoltnak jellemezte. A Nőtisztviselők Lapja 1916- ban megállapította, hogy a munkaügyi központtal, és az általuk ajánlott munkalehetőséget el kell fogadnia, ellenkező esetben megszűnik a támogatás. A jogszabályok szerint az illető végzettségének, vagy attól egy szinttel alacsonyabb végzettségnek megfelelő munkát a- jánlhat a munkaügyi központ. így tehát megnyugtató lehet, ha külön kiemeljük: nem kell attól félni, hogy egy- diplomával rendelkező embernek, szakmunkás képesítésnek megfelelő munkát ajánlanak. lyának higiénikus állapota tarthatatlan”. 1929 tavaszán Magyarország március 14-i számában már arról írtak, hogy „Egy százéves pesti fürdő bezáija kapuit...”, majd a szeptember 22-i számában „Végleg megszűnt a Hungária fürdő...” Az épületben az ostrom alatti harcok nem tettek jelentősebb kárt. A fürdőből átalakított teremben 1954-ig Kamara Mozi, majd a Pódium Színpad működött. Az 1970-es években az épületet egy kereskedelmi vállalat raktározásra használta fel, majd elhagyatottan állt az épület, a főváros egykor legszebb fürdőcsamoká- nak szobortartó fülkéiből eltűntek a bronzszobrok, falairól a mozaikok, a belső terem ólomüveg kupoláját szétverték, a falakból kilopták az ólomcsöveket, a falak mozaikbontását elverték. Az ablakokat befalazták, az ötemeletes, szép épület csendes és elhagyatott, sorsára vár. Pilinyi Péter Maximált bérek Az a munkanélküli, aki a munkanélküli segély folyósításának egy éve alatt nem talált munkát, közhasznú munkásként dolgozhat egy éven keresztül. Jövedelmük a végzettségüktől fiiggően változik A nyolc általánost végzettek bruttó 30 ezer, az érettségizettek illetve a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők bruttó 40 ezer, a főiskolát, egyetemet végzettek bruttó 50 ezer forintot kaphatnak Ez az összeg a jövő év elejétől változik amennyiben a minimálbér összege 40 ezer forintra emelkedik A bérek 70 százalékát a munkaügyi központ téríti, 30 százalékát az önkormányzat adja. Ingatag a Hungária Fürdő épülete és sorsa .Hungária fürdő női osztá-
