Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-07-26 / 10. szám
2000/10. szám RENDELET 11 Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete jelen önkormányzati rendeletével biztosítani képes azt a célt, hogy Erzsébetvárosban, a kerület lakosságának közmegbecsülését élvező, törvényesen működő, korszerű szakismeretekkel rendelkező Hivatala legyen. Az új rendelet kifejezett célja, hogy Erzsébetváros Polgármesteri Hivatalában valamennyi közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő tudja, hogy érdemes vállalni és teljesíteni a Ktv-ben rögzített, -az egyéb jogviszonyban állókhoz képest - szigorúbb elvárási szabályokat, mert azoknak megfelelő szintű teljesítése esetén biztosított a köztisztviselők erkölcsi és anyagi elismerése. Részletes indoklás 1. §-hoz A rendelet a Ktv-vel összhangban meghatározza azon személyek körét, akikre az abban foglalt rendelkezések kiterjednek. A Ktv. rendelkezései szerint a polgármester és a munkaviszonyban álló alpolgármesterek nem közszolgálati jogviszony alapján foglalkoztatott dolgozók, ezért a tervezet utal arra, hogy a polgármesterre és az alpolgármesterekre mely szabályok alkalmazhatók. 2. §-hoz A tervezet a már korábban bevezetett és általánosan elfogadott rend szerint szabályozza az általános hivatali munkarendet, kitérve a részfoglalkozású köztisztviselők általánostól eltérő munkarendjének szabályozására, valamint a munkából való távolmaradás igazolt eseteire. Az Ügyfélszolgálati Iroda, valamint a 2000. január 1-én megnyílt Okmányiroda munkarendjét az ésszerűségnek, a már megszerzett tapasztalatoknak és a lakossági igények figyelembevételének megfelelően határozza meg a rendelet tervezet 3-5. §-hoz A Ktv. értelmében a közszolgálati jogviszonyban álló dolgozó által végzett túlmunkáért díjazás nem jár. A tervezet a szabadidő kiadásának rendjét szabályozza. A rendszeresen túlmunkát végző A családi és egyéb ünnepi események lebonyolítására általában munkaidőn kívül kerül sor. Ezért szükséges a túlmunkát végző anyakönyvezetők díjazásának megállapítása. A tartósan távollevő helyettesítését helyi jogszabályi szinten oldja meg a tervezet, meghatározva a helyettesítési díj mértékét. 6. §-hoz A tervezet javasolja szabályozni a tartósan távollévő, helyettessel nem rendelkező vezetők helyettesítésére vonatkozó díjazás lehetőségét mert távollétük idején a kijelölt köztisztviselőnek kell felelősséget viselnie. 9-10.§-hoz A Ktv. szerinti illetménypótlék és illetménykiegészítés mértékét hivatott szabályozni. 11. §-hoz 35 éves közszolgálati hűséget - rendkívüli jutalom címen - kívánja a rendelet tervezet jutalmazni. 12. §-hoz A köztisztviselők anyagi megbecsülésének lehetőségét hivatott biztosítani, azzal hogy bizonyos célfeladat elvégzése külön jutalmazható. 13-21. §-hoz A szociális és jóléti juttatások fogalomkörében a tervezet szabályozza a ruházati költségtérítés, az étkezési hozzájárulás címén fizethető 1,400 Ft értékű vásárlási utalvány az SZJA jelenlegi szabályai szerint adómentesjuttatás rendjét. Az Mt., valamint egyéb rendelkezések szerint a Polgármesteri Hivatal támogatja a köztisztviselők munkába járásának költségeit. A köztisztviselők illetményének folyószámlára történő utalásáról törvény rendelkezik. Mivel a törvény szerint a köztisztviselőt kár ezért nem érheti, ezért az illetmény felvétel banki költsége átvállalásra kerül. Szabályzat formájában külön szükséges kidolgozni a munkáltatói kölcsön odaítélésének szabályait, a kölcsön maximális összege 1.000.000,- Ft-ban került meghatározva. A fizetési előleg a köztisztviselők átmeneti anyagi nehézségein igyekszik segíteni. Tekintettel arra, hogy a közeli hozzátartozó elvesztése a családoknak nemcsak bánatot, hanem egyre jelentősebb anyagi megterhelést is jelent, a tervezet szabályozza a temetési segély kifizetésének engedélyezését. Napjaink rendkívüli körülményei sok esetben előre nem látható, a köz- tisztviselők helyzetét befolyásoló életkörülményeket teremtenek. Rendkívüli rászorultság, vis major esetére nyújt lehetőséget a rendkívüli segély folyósítása. 22. §-hoz Az Ónkormányzatnak érdeke, hogy a Hivatalában magasan képzett szakemberek dolgozzanak. A képzésről, továbbképzésről és a tanulmányi szerződés-kötés szabályairól ezért külön fejezetben rendelkezik a tervezet A központi jogszabályokban előírt továbbképzésen résztvevő dolgozó tanulmányi költségeit a munkáltató fizeti. A fizetés nélküli szabadság igénybevételének pontos szabályozásával lehetőség nyílik arra, hogy a dolgozó indokolt esetben ilyen szabadságot vegyen igénybe, ha számára már fizetett szabadság nem áll rendelkezésére. A tervezet pótszabadságot biztosít a köztisztviselők részére a közigazgatási alap és szakvizsga letételéhez.
