Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-02-11 / 2. szám

2000/2. szám ÖNKORMÁNYZAT 3 VITAS HELYZETET TEREMTETT A FŐVÁROSI Aktuálisan az Aktuálisból Az országgyűlés által tavaly el­fogadott forrásmegosztás mó­dosítással jelentősen jobb hely­zetbe kerülhetnek az önkor­mányzatok, mivel a módosítás alapvetően meghatározza, hogy a forrásmegosztásból mekkora részt kell juttatni a kerületek­nek. A kétlépcsős rendszer lé­nyege, hogy először a költségve­tési törvény alapján döntenek a főváros és a kerületek közötti elosztásról, majd a főváros szét­osztja a kerületekre eső részt. Idén először az eddigiektől elté­rő szempontokat is figyelembe vett a főváros. Ezek közé tartozik például a la­kóházfenntartás és felújítás költ­ségeinek figyelembevétele, amely Erzsébetváros szempont­jából nagyon fontos, hiszen a meglévő hatalmas bérlakás állo­mány fenntartását eddig kizáró­lag az önkormányzat költségve­téséből kellett kigazdálkodni. Mindezek figyelembevételével Erzsébetváros a legmagasabb forrásmegosztás növekedést könyvelheti el, ami azért is lé­nyeges, mert évek óta először fordult elő, hogy nem a legutol­sók közé került a kerület. Dr. Szabó Zoltán a kerület polgár­mestere és Tirts Tamás a Fidesz fővárosi frakcióvezetője az Ak­tuális január 26-i műsorának vi­tapartnerei voltak. Tirts arról tá­jékozatott, hogy véleményük szerint a polgári vezetésű kerüle­tek kiszorultak a forrásmegosz­tás őket jogosan megillető részé­ből, és az adatok alapján a Fidesz politikai bosszút sejt a forrás- megosztás hátterében. Dr. Szabó Zoltán elmondta, hogy ha való­ban politikai szándék vezérelte volna a fővá­ros illetékeseit, nagyon rossz munkát végeztek volna, hiszen a relatív nyertesek közé öt kon­zervatív, tehát kor­mánypárti vezetésű ke­rület is tartozik.- A forrásmegosztás az előző években is sokszor vezetett vitákhoz, ám az előző szereposz­tásban a főváros állt az egyik ol­dalon és a kerületek a másikon - mondta dr. Szabó Zoltán. - Egy meglehetősen igazságtalan és több kerület által nehezményezett forrásmegosztást eredményezett az előző évek gyakorlata, mivel a jobb módú kerületek rendszere­sen többet kaptak az egy főre jutó forrásokból, mint a szegényebb kerületek. Ez a rendszer most megfordult, és olyan feladatok el­látását is figyelembe vették a for­rásmegosztásnál, amelyek sokkal inkább a kerületek helyi adottsá­gait veszik alapul. Ilyen például a belső kerületek esetében a lakás- fenntartás. Erzsébetváros az előző önkormányzati ciklus alatt 5,5 milliárd forintot volt kénytelen la­kásfenntartásra költeni, miközben ezen a jogcímen egy fillért sem kapott a fővárosi forrásmegosz­tásból. Igaz más kerületek sem kaptak, de a kerületek között több is van, amelynek nem kellett ha­sonló gondokkal küszködnie. Az idei forrásmegosztás figyelembe vette ezeket a helyi adottságokat. Megemlékezés az amerikai Alapítványi Iskolánál Emlékezést tartott a Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Isko­lánál a Magyar Vöröskereszt VII/5-10-es alapszervezeti vezetősé­ge a gettó felszabadításának évfordulója alkalmából. A holokauszt áldozatainak emlékére Fekete László főkántor énekelt, és Lazarovits Ernő tartott beszédet a Mazsihisz nevében. Az emlék­táblánál a fővárosi és a kerületi önkormányzat, illetve az erzsébet­városi társadalmi szervezetek helyezték el koszorúikat. Tavaly csak a lakásfenntartási költségeink meghaladták az egy- milliárd 300 millió forintot a ke­rületben, tehát Erzsébet­város szempontjából na­gyon időszerű volt ez a módosítás. A polgármesterek párt­állásának különbözősé­gére vezette vissza Tirts Tamás a forrásmegosz­tási juttatás mértékét a nagyon hasonló adottsá­gokkal rendelkező VII. és a VI. kerület esetében. Szabó Zoltán ezzel kapcsolatban utalt az elő­ző évek forrásmegosztási arány­talanságaira, amikor következe­tesen, kilenc éven keresztül minden évben 10-15 százalék­kal többet kapott a VI. kerület.- A Terézvárosi önkormányzat tulajdonában 5768 db bérlakás van, míg Erzsébetvárosnak 12213 bérlakásról kell gondos­kodnia. Nem azért van ennyi bérlakás a kerületben, mert megszegtük a lakástörvényt és nem akartuk eladni az ott lakók­nak a lakásokat, hanem mert 80 olyan ház van Erzsébetváros­ban, amely műszaki állapota miatt bontásra van ítélve, tehát nem adható el. Ezeknek a laká­soknak a fenntartása irdatlan költséget jelent a kerületi önkor­mányzatnak. Ha két teljesen egyforma kerületről van szó, érthetetlen számomra, hogy mi­ért nem vették figyelembe ki­lenc éven keresztül ezt a hason­lóságot, és miért most lett lé­nyeges, hogy egyszer többet kaptunk, mint Terézváros - mondta a polgármester. (A kerület rendkívüli testületi ülésén a képviselő-testület elfo­gadta a főváros forrásmegosz­tási javaslatát - a szerk.) A forrásmegosztásról Ha a forrásmegosztásról valamint a kerületek részesedésének felté­teleiről beszélünk, az átlagpolgár­nak valami ködös, számokkal va­ló bűvészkedés jut az eszébe, és a témával kapcsolatos pártviták okát sokan egyáltalán nem értik. Hunvald György alpolgármestert egy egyszerű, titoknyitó magyarázatra kértük.- A forrásmegosztás lé­nyege, hogy a központi forrásból származó pénzt - mely az állami hozzájárulásból, a sze­mélyi jövedelemadóból, a for­rásmegosztásba bevont iparűzé­si- illetve idegenforgalmi adóból tevődik össze - két részletben, először a főváros és a kerületek között osztják szét, majd a Fővá­rosi Közgyűlés dönt a kerületek részesedéséről. A vita évek óta az önkormányzatokat illető rész elosztása körül folyik. Ezt a helyzetet tovább élezte az or­szággyűlés által tavaly elfoga­dott forrásmegosztási reform, amely alapján a kerületek majd 10 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak idén. A főváros feladat- és költ­ségarányosan próbálta a részese­déseket felosztani, figyelembe vették a kerületek egymástól el­térő helyi adottságait is. Erzsé­betváros esetében a ré­szesedés-növekedés je­lentős hányadát az ön- kormányzat által eddig saját költségvetésből fi­nanszírozott lakásfenn­tartási költségek teszik ki. De a külső és a bel­ső kerületek adottságai nagyon eltérőek egy­mástól, míg nálunk a lakásfenn­tartás, addig a külső kerületeknél például az úthálózat kiépítése je­lentett komoly költségvetési problémákat. Az említett szem­pontok figyelembe vétele mel­lett voltak olyan kerületek, ame­lyek a többihez és az előző évek­hez képest jobb pozícióba kerül­tek. Ezt a helyzet ad okot a vitá­ra, ám a kérdés megközelítése relatív, hiszen lehet úgy is fogal­mazni: nem most jártak jobban bizonyos kerületek, hanem ed­dig jártak nagyon rosszul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom