Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)
2000-06-28 / 9. szám
2000/9. szám 13 HELYTÖRTÉNET - MESTERSÉGEK JPilinyi Péter rovata Budapest múltjának úttörő kutatója Hunyad vármegyében, a Maros bal partján elterülő Déva városkában született 1825. augusztus 29- én Salamon Ferenc. Bölcsészetet tanult, majd a szabadságharc kitörésekor honvédnek csapott fel, részt vett a honvédő hadjáratokban. A fegyverletétel után nevelőskö- dött, rövid ideig Nagykőrösön tanított, egy ideig orvosi tanulmányokat is folyatott. Pestre jött 1854-ben, újságcikkeket írt, fordításokkal és bírálatokkal foglakozott, 1856-ban a Magyar Hírlap, később a Pesti Napló munkatársa volt, Gyulai Pál és Kemény Zsigmond írói köréhez tartozott, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta. A Budapest Közlöny című hivatalos lapot szerkesztette 1867-től. Végleg letelepedett Pesten. Erzsébetvárosban, a Damjanich utca 52. szám alatti saját házában lakott. Itt írta műveit, kitűnő esztétikai és dramaturgiai tanulmányokat, jelentős történelmi kutatásokat végzett. Történelmi írásai Habsburg-barát szemléletűek, de adatgazdaságuk miatt értékesek, kritikáit forra- dalom-ellenes- ség szemlélete jellemzi. A Deák párt irodalmi ideológusa volt. A budapesti tudomány- egyetemen 1870-től rendes tanárként magyart és történelmet tanított. Budapest múltjának úttörő kutatója volt, a székesfőváros megbízásából megírta Budapest történetét, mely 1878-1888 között jelent meg három kötetben. Műve befejezetlen maradt, de napjainkban is a várostörténeti kutatás nélkülözhetetlen forrása. Forrásértékű, a Magyarország a török hódoltság korában című történelmi munkája, - 1886-ban adták ki Budapesten. Az első Zrínyiek című műve és az Irodalmi tanulmányok című munkája két kötetben jelent meg Budapesten. Gazdag munkásságáért a Magyar Tudományos Akadémia tagjának választotta, elismerve nagyszabású történelmi kutatásait, amely- lyel új irányt szabott a történetírásban. Hatvanhét éves korában, 1892. október 10-én hunyt el az erzsébetvárosi házában. Neves pályatársai közé helyezték nyugalomra, a Kerepesi temetőben. A Damjanich utca 52. számú új épület falán elhelyezték emléktábláját. Mellszobrát, Jankovits Gyula szobrászművész alkotását Magyar Tudományos Akadémia előtt állították fel. Budapest jeles kutatójáról utcát neveztek el Kőbányán. Róth Miksa sikere Londonban A londoni Victoria & Albert Múzeumban látható a világ talán legnagyobb, de mindenképpen a legtekintélyesebb iparművészeti gyűjteménye, s április óta itt tekinthető meg minden idők legátfogóbb szecesszió kiállítása, „Art Nouvo ...” címmel. A bemutatón a korszak legjelentősebb alkotóit és alkotásait, összességében több ezer tárgyat csodálhat meg a múzeum előtt hosszú sorokban várakozó közönség. Magyarországról kerületünk egyik büszkesége, a Nefelejcs utcában működő Róth Miksa Emlékház is részt vesz a londoni kiállításon: Róth Miksa „Felkelő nap” című üvegmozaikjával. (Ezen kívül RipplRónai József egy festmények, néhány Zsolnai-kerámia, valamint a Victoria and Albert Museum tulajdonában lévő magyar szecessziós bútorok kerültek kiállításra.) A kiállítás még augusztus elsejéig megtekinthető, utána pedig újra Budapesten csodálhatjuk meg Róth Miksa „világjáró” üvegmozaikját. A Róth Miksa emlékházban addig is színpompás üvegablakokat, mozaikokat és a Róth család korabeli bútorokkal, műtárgyakkal berendezett szobáit tekinthetik meg az érdeklődő látogatók. Róth Miksa Emlékház VII. kerület Nefelejcs utca 26. Nyitva hétfő kivételével, miden nap 14-18 óráig. Belépődíj: 130 Ft, diák-, illetve nyugdíjas jegy 60 Ft Csoportok bejelentkezése a 341-6789 telcfonszámon. Mesterségek MA TUS ADRIEN RO VA TA Menyasszonyi hófehér Ha végigpörgetjük életünk legszebb eseményeit, az esküvőnk napja bizonyosan kellemes emlékeket ébreszt bennünk. Szerelem, boldogság, izgalom és várakozás hatja át c napot Megelőzi a hosszas készülődés, hiszen minden házasulandó leány titkos vágya, hogy ő legyen a legszebb az oltár előtt Persze minden menyasszony szép, megszépíti az esküvői szertartás varázsa és egyvalami feltétlenül megkülönbözteti őt a násznép hölgytagjaitól, az öltözéke. Régi hagyomány, hogy a féijhez menő leány ruhája fehér, mely az érintetlenséget, a tisztaságot hivatott jelképezni. Zibrinyi Zsuzsától, az Evita Esküvői Ruhaszalon (Erzsébet krt. 23.) tulajdonosától megtudtuk, hogy manapság is a legközkedveltebb menyasszonyi ruha a hagyományos, hosz- szú, hófehér öltözet. A szalonjából kölcsönözhető vagy megvásárolható ruhák minden ízlést és igényt kielégítenek. Lehet az rövid, bő, abroncsos megoldású, fehér vagy ekrü színű. A ruhakölteményeket helyben varrják főként düsessz, vastagabb selyem, zsorzsett, valamint muszlin anyagból. A fazonok az olasz trendet követik, keresett a gyöngyökkel kivarrt, a hímzett és a földig érő. Árulnak fejdíszeket, kalapot, kesztyűt és természetesen fátylakat A vőlegények szmokingokból, frakkokból vagy a most divatos hosszú zakókból válogaüratnak. Van menyecskeruha, a koszorúslányoknak pedig világoskék, rózsaszín, sárga és lila öltözékeket kínálnak. A kölcsönözhető menyasszonyi ruhák nagy többsége 25 000 forint, amely igen jó árnak számít városszerte. Az első ízben kölcsönzött újonnan elkészült ruha ára 80 000 forint körül van, természetesen a szívünkhöz nőtt darabot meg is vásárolhatjuk. Salamon Ferenc
