Erzsébetváros, 2000 (8. évfolyam, 1-20. szám)

2000-06-28 / 9. szám

ONKORMANYZAT 2000/9. szám JEGYZŐI HATÁSKÖRBE KERÜL AZ ÖNKÉNYESEK KILAKOL TA TAS A Önkényesek kontra önkormányzat Erzsébetváros a VIII. kerülettel közösen veze­ti a fővárosi listát, leg­alábbis az önkormány­zati bérlakások számá­nak tulajdonjoga alap­ján. Józsefvárosban mintegy 13 ezer, Erzsé­betvárosban majd 12 ezer bérlakást kell az önkormányzatnak fenntartani, ami hatal­mas teher a kerületi ön- kormányzat gazdálko­dásában. A fővárosban egyébként tízezres nagyságrendben már egyik kerületnél sem találhatók bérlakások. A hatalmas mennyiségű bérlakás felügyelete ter­mészetesen sokkal nehe­zebben oldható meg, mint egy kisebb számú tétel­nél, így az önkényes la­kásfoglalók számának alakulása jellemzően ma­gasabb, mint más kerüle­tekben. Koromzay Anna­mária alpolgármesterrel a helyi érdekekről beszél­gettünk.- Megszületett az új jogor­voslati lehetőség az önké­nyes lakásfoglalók által okozott problémára. Az önkormányzat álláspont­ja egyezik a parlament döntésével?- Az önkényes lakásfeltö- rőket igenis ki kell lakol­tatni, és ez a törvény re­mélhetőleg segíteni fogja az önkormányzatokat a helyzet rendezésében. Az önkényesek problémáját az önkormányzat nem vállalhatja fel. A kerületben legalább 2500 lakásigénylő van, akik türel­mesen várnak a sorukra.- Az önkényesek által elfoglalt lakások jelentős hiányt okoznak a kiadható laká­sok listáján?- Az önkényes lakásfogla­lók nagyon nagy kárt okoznak a kerületnek. Je­lenleg körülbelül 100 ilyen esetről van tudomá­sunk. De nem csak az lé­nyeges, hogy ezek az em­berek valamilyen indok alapján beköltöznek az adott lakásba. Meg kell nézni, ezeknek az embe­reknek jelentős része mi­lyen lakást hagy maga után. Érdekes módon el­tűnnek a vízcsapok, a konvektorok, de sokszor még a parketta is, leszere­lik a kilincseket, a zára­kat, és mindent elvisznek- vagy tönkretesznek - ami mozdítható. Arról nem beszélve, hogy szin­te lehetetlenné teszik a , ^ közvetlen környezetük, a bérház lakóinak életét. Általában koszosak, zajo­sak, rendetlenek.- Eddig hogyan jutott a hivatal a jogos tulajdoná­hoz?- Általában lakos­sági bejelentés alapján jutott a tu- domásunkra, hogy valamelyik lakásunkban ön­kényesek laknak. Ez után mi a bíró­sághoz fordultunk, ám a bíróság, lévén nagyon le­terhelt hasonló és más ügyekkel is, évekig elül­dögélt ezeken a bejelenté­seken. Aztán mire megér­kezett a végzés, már ré­gen bottal üthettük a nyo­mát az önkényesünknek. Főleg ha a tudomására ju­tott, hogy kilakoltatási végzés érkezett ellene. Ekkor ugyanis, mivel a bíróság kilakoltatási hatá­rozata névre szól, egy egyszerű, másik önké­nyessel lebonyolított la­káscserével megoldották a kilakoltatás, illetve a lakhatás kérdését.- A kilakoltatottak a haj­léktalanok tömegeit növe­lik a későbbiekben, vagy van valamilyen megoldás a helyzetük rendezésére?- Az önkormányzat a la­kásrendeletében úgy fo­galmaz, hogy aki önké­nyesen elfoglalt egy la­kást a kerületben, az tíz évig nem kaphat önkor­mányzati lakást bérbe. Kimondható, ezekkel az emberekkel érdemben nem foglalkozunk. Együttműködési szerző­désünk van krízisszállók­kal, így azoknak, akiknek végképp nincs hová men­niük, egy időre megold­ható az elhelyezésük.- Az önkényesek java ré­sze a közüzemi díjakat sem fizeti. Van további jo­gi háttere a nem fizetés­nek?- A nem fizetőkön min­den eszközzel megpróbál­juk behajtani a tartozásu­kat. Érvrendszerük, hogy szociális meg emberi jo­gaik vannak, nem él meg, hiszen a viselkedésükkel az összes körülöttük élő ember hasonló jogait ve­szik semmibe. Van, akinek az összes vagyona belefér három szatyorba. BÍRÓSÁGHOZ FORDUL AZ ÖNKORMÁNYZAT A lakbérhátralékról Teljesen más kérdés a kilakoltatásokon belül az, ha olyan embert kell kitenni a la­kásból, aki hivatalosan bérlője az önkormányzatnak. Ez akkor fordulhat elő, ha az évek során felhalmozódott lakbérhátralékát nem egyenk'ti ki. Ilye*kor az ön- kormányzat kénytelen hasonló módon eljárni a tartozóval, mint az önkényes la­kásfoglalóval. Tehát bírósághoz fordul, és mentve a menthetőt megpróbál meg­egyezni a lakbérhátralékossal. Koromzay Annamária alpolgármesterrel az önké­nyes lakásfoglalók témakörét érintve jutottunk el a kilakoltathatóság kérdéséhez.- Ebben az esetben két különféle oldalát vizs­gáljuk meg a problémá­nak. Vannak, akik szoci­ális viszonyaikat tekint­ve nem képesek fizetni a számlájukat, és vannak, akik egyszerűen úgy gondolják, hogy a lakás­bérlés önkormányzati feltételrendszerének ez a része őket nem érinti. Természetesen ehhez mérten, kétféleképpen osztályozunk. Aki haj­landóságot mutat arra, hogy a tartozását valami­lyen módon, például részletfizetéssel ki­egyenlítse, azzal meg­egyezhetünk a jövőre nézve, úgy, hogy tovább­ra is lakásban maradhas­son. Sajnos mindig elő­fordul, hogy az illető a fule-botját sem mozgatja a felszólításunkra. Eb­ben az esetben a kilakol­tatási végzés ugyanúgy érvényes ellene, mint az önkényes lakásfoglalók ellen. Mostanában ne le­pődjenek meg a hátralé­kosok, ha ilyen témában felszólító levelet kapnak. Felhívnám a figyelmü­ket, hogy ha valamilyen részletfizetést vállalná­nak, akkor jelezzék ezt a szándékot a lakásügyi osztályon, a szociális irodán vagy nálam az al­polgármesteri titkársá­gon. Ebben az esetben megvizsgáljuk a szociá­lis helyzetet, és annak is­meretében megpróbá­lunk segíteni. Az irodán tájékoztatást tudnak adni arról, milyen lehetőségei vannak a lakbérhátralé­kosnak a tartozás vissza­illetve kifizetésére. Az önkormányzatnak nincs módja felvállalni a la­kásbérlők szociális és anyagi problémáit, nem ismeijük az adósságállo­mány csökkentésének más módját, mint a kinn­levőség valamilyen úton, akár szankcionálással való „behajtását”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom