Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)

1999-12-09 / 16. szám

1999/16. szám ÖNKORMÁNYZAT 3 Díszpolgárok arcképcsarnoka Antal Imre zongoraművész, újságíró. Hód­mezővásárhe­lyen született 1935-ben. Ze­nei tanulmá­nyait a Szege­di Zenekon­zervatórium­ban 1947-től 1951-ig, majd a Budapesti Zenei Gimnázium­ban folytatta, majd 1954-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. Az Országos Filharmónia ösztön­díjasa 1959-72 között, majd szólistája. Tizenhét országban hangversenyezett, 6 nemzetkö­zi díjat nyert. Jobb keze meg­betegedése miatt pályamódosí­tásra kényszerült Az MTV fő­munkatársa 1972-től, riporter, konferanszié, műsorvezető. Több filmben játszott mint jel­lemszínész. A SZOT-díjat 1967-ben, az Erkel Ferenc Dí­jat 1984-ben, az Érdemes Mű­vészi Címet 1988-ban kapta meg. Jókai Anna író. Budapesten született 1932-ben. Az ELTE BTK magyar-törté­nelem szakán végzett. Köny­velő 1956-61 között, majd népművelő, művészeti e- lőadó. Fő­könyvelő 1957-61-ben, 1961- 70 között a Jázmin utcai Álta­lános Iskola, 1970-76 között a Vörösmarty Gimnázium taná­ra. Az írószövetség alelnöke 1986-89 között, 1989-ben el­nökségi tagja, 1990-től az írók Szakszervezete elnöke. Az írószövetség elnöke 1992-95 között. József Attila Díjat 1970-ben, SZOT-díjat és Pax- díjat (Lengyelország) 1974- ben, Kossuth Díjat 1991-ben kapott. Ismertebb művei: 4447, Tartozik és követel, Já­kob lajtorjája, A reimsi an­gyal, A panasz leírása, A töve s a gallya. Spányi Antal érseki hely- nők, püspök. Született 1950-ben Bu­dapesten. Sze­rény körülmé­nyek között nevelkedett Józsefváros­ban, két lány és egy fiú test­vérével békében és boldogan. Jó tanuló volt, mégsem az el­méleti tudományok vonzották. A főiskolát Esztergomban vé­gezte. 1976-ban szentelték pappá. 1983-ban Budapestre került a Szent Vince templom­ba, a Haller térre, káplánból plébános lett. A Haller téri templom felújítási munkálatai irányításával történtek. Ennek eredmény« révén helyezték át vezetői Erzsébetvárosba 1992- ben a Szent Erzsébet plébániá­ra, ahol egy gyönyörű műem­lék felújítása várta. 1994-ben pápai káplán lett. Bekerült az Egyházmegyei Kormányzatba, 1995-ben érseki általános hely- nők, 1998-ban szentelték püs­pökké, mégis Erzsébetváros­ban maradt. Egyszerre állt helyt az érseki hivatalban és a plébánián. Érdeklődésének kö­zéppontjában a hitoktatás áll, az egyházmegyei zsinaton ő vezette a hitoktatással foglal­kozó csoportot. A hitoktatás el­méleti és gyakorlati, pedagógi­ai kérdései foglalkoztatják. Zoltai Gusztáv igazgató. Új­pesten szüle­tett 1935. júli­us 28-án. A háború előtt az első elemit a budapesti zsi­dó iskolában végezte. Édes­anyját és édes­apját a Holo­caust idején elvesztette. Édes­anyját Auschwitzban, édesap­ját munkaszolgálatosként vé­gezték ki. Ezután a Bnei Akiva Cionis­ta Szervezet Gyermekotthoná­ban, majd a Budapesti Zsidó Hitközség Árvaházában nevel­kedett. Az általános iskola el­végzése után - az Árvaház álla­mosításakor - édesapja húga, mint gyám nevelte tovább. Közgazdasági technikumot végzett, majd megnősült. Há­zasságából egy gyermek szüle­tett. Különböző állami tisztsé­geket töltött be 1961-1987 kö­zött, elsősorban kulturális terü­leteken, mint színházigazgató. Második házasságából egy fia született. A Hitközségnek 1959 óta fi­zető tagja. A Hitközség legfel­sőbb vetőségének 1970-78 kö­zött választott tagja volt, 1987- től előbb, mint kulturális igaz­gató, majd 1990-től, a második cikluson keresztül a Hitközség választott igazgatója. A Zsidó Világkongresszus Európai Ta­gozat Végrehajtó Bizottságába 1992-ben választották be, 1995-ben és 1998-ban négy év­re ismét megválasztották. Társ­elnöke a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak, az Emanuel Alapítvány titkára. Tagja a Magyarországi Cionis­ta Szövetségnek, több zsidó alapítvány kuratóriumi vezető­ségi tagjának választották. A Magyar Köztársaság elnöke 1995-ben a legmagasabb álla­mi kitüntetésben részesítette eddigi munkája elismerése­ként. Ez év februárjában Izrael­ben a Szenes Hanna-díjjal tün­tették ki, a Sochnut (Jewish Agency) oklevéllel ugyancsak az Izraeli-Magyar Baráti Társa­ság is kitüntette. (A díszpolgárokkal készült kisinterjúinkat következő szá­munkban közöljük.) (szüle) December 16-án üléseznek Erzsébetváros önkor­mányzatának képviselő­testülete soron, következő rendes ülését december 16-án csütörtökön, dél­után tartja a polgármeste­ri hivatal tanácskozóter­mében. Erzsébetváros díszpolgárai (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Szabó Zoltán, Erzsébetváros polgármestere elmondta, hogy a képviselő-testület már 1995 novemberében rendeletet hozott, amely Erzsébetváros díszpolgára cím alapításáról szó­lott. Idézet a rendeletből: „Erzsébetváros önkormányzata attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában és Erzsé­betváros hírnevének emelésében kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket méltó kitüntetésben részesíthesse, valamint szemé­lyüket és tevékenységüket megfelelőképpen értékelje, a kerület legmagasabb elismeréseként Erzsébetváros Díszpolgára címet alapít. Az Erzsébetváros Díszpolgára cím adományozható an­nak, aki Erzsébetváros és polgárai javára kifejtett életművével, kiemelkedő munkásságával hozzájárult a kerület fejlődéséhez, gyarapodásához és hírnevének öregbítéséhez. A cím posztu­musz adományozása is lehetséges.” A képviselő-testület november 18-ai rendes ülésén úgy dön­tött, hogy posztumusz díszpolgári címet Kibédi Ervin színmű­vész, Rejtő Jenő író, Örkény István író, dr. Szegő Tamás újság­író kap. Díszpolgári címre javasolták az idén Antal Imre előadómű­vészt, Spányi Antal katolikus püspököt, Zoltai Gusztáv igazga­tót, Jókai Anna írót, mely előterjesztést elfogadta képviselő-tes­tület. A díszpolgári címeket dr. Szabó Zoltán, Erzsébetváros polgár- mestere adta át az Erzsébet-napon megtartott rendkívüli ülésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom