Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-09-03 / 12. szám
10 ISKOLÁINK 1999/12. szám SZÉCHÉNYITŐL ERED A CUKRÁSZ ELNEVEZES Budapesti vendéglátós tanoncok szakirányú iskolája A reformkor kimagasló egyéniségei közül gróf Széchenyi István sok más fontos kérdés mellett foglalkozott gasztronómiával is; cikkek sora jelzi ez irányit érdeklődését, aktivitását. Külföldi ismerőseinek gyakran adott ételkészítési recepteket, melyek közül néhány eljutott az angol királyi családhoz is. Ennek köszönhetően VII. Edward angol király szolgálatába fogadta Görög Rezső magyar szakácsot. A nagy cukrászelődök (Kugler, Gerbeaud, Hauer, Schwabl, Ruszwurm stb.) utóda volt Dobos C. József szakács és csemegekereskedő. Tortája, melyet az 1885-ös kiállításra készített, nagy elismerést aratott itthon és külföldön egyaránt. Elsőként gróf Széchenyi István nevezte el a csemegéket készítő szakembereket cukrászoknak. Gundel János neve szintén jól cseng a magyar vendéglátó szakmában, aki egyúttal 35 évig a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulatának elnöki tisztét is ellátta tiszteletre méltó önzetlenséggel és imponáló szaktudással. Több mint tíz évi kitartó munkával győzte meg az iparosokat és az illetékes' minisztériumot, hogy szükséges a vendéglősipar iskolai képesítéshez kötése, mert ez a vendéglős és szállodaipar fejlődésének alapvető feltétele. 1895-öt írtak, amikor megindult a Budapesti Vendéglátós tanoncok Szakirányú Iskolája a Szemere utcában. Már 1898-ban a tanítás sikerét jelezte a Bécsben rendezett nemzetközi kiállításon szerzett aranyérem. 1913-ba'n áttelepítették az iskolát a Nyár utca 9-be. A kezdeti két évfolyamos képzés 1919-től vált négy évfolyamossá. A felszolgálástan mellé felvették a borászatot és a szakácsművészetet is. Bővítették a szaktárgyak és a közismereti tárgyak körét. Tanítottak a kezdeti magyar, német, francia, számtan-mértan mellett földrajzot, történelmet, fizikát, rajzot, könyvvitel- és költségvetéstant, s Az iskolát 1913-ban a Nyár u. 9-be telepítették át polgári ismereteket is. Illemtan kezdettől fogva szerepelt a tantervben. Az intézmény első igazgatója, Walter Károly 25 évig vezette a tanonciskolát. Utódjául dr. Kritsfalussy Istvánt nevezte ki az Ipartestület. A testület nagymértékben fejlesztette az intézményt: ellátta a szaktárgyak tanításához szükséges eszközökkel, szemléltető ábrákkal, modellekkel, továbbá teljes porcelán, üveg és asztalnemű készlettel. Ennek következtében az iskola felzárkózott a külföldi szakiskolák szintjére. Akkoriban nagy hiány volt magyar nyelvű szakkönyvekben. Ezt pótolták többek között: Gundel- Reichards, Fuchs valamint Szath- máry könyvei. Löhnest Mátyás 326 darabos könyvadományából ifjúsági és tanári könyvtár is létesült. A tanítás ismét új helyen folytatódott. A Lónyai utcai épület alagsorában megnyílt a borpince teljes felszereléssel és tankonyhát is létesítettek. Fokozatosan elérték azt, hogy a szaktárgyak gyakorlati oktatását is az iskola falai között végezhessék. 1934-ben nagy sikert aratott az iskola az Országos Tanügyi Kiállításon bemutatott szakfelszerelésével. Díszes terítékei, porcelán, üveg és evőeszközkészlete látványosságszámba ment. 1942-ben a Czukor utca 6-ba helyezték át a tanonciskolát. Két év múlva összevonták a vendéglős és kávés szakirányú intézményt Budapesti Vendéglátóipari Szakirányú Iparos-tanonciskola néven. Budapest ostroma idején a Kazinczy utcai iskolába áttelepített berendezés és a Czukor utcai gazdag felszerelés nagy része elpusztult. Az 1944/45-ös tanévet mindössze 79 tanuló fejezte be. 1895-től 1945-ig átlag 300 tanonc iratkozott be évente az iskolába. 1945 után a többi iparostanonc iskolához hasonlóan átszervezték ezt az intézményt is. 1950-től három rokon szakmát egyesítettek az iskolában (iparcikk, élelmiszer kereskedelem és vendéglátóipar) és a Kertész utca 30 számú épületben helyezték el az összevont képzést. Néhány év múlva újra önálló lett és a Budapest Fővárosi Tanács Vendéglátóipari Tanulóiskolája néven az Osvát utca 3-ban folyt az oktatás. Az iskola vezetője Puskás Béla és testületé az idegenforgalmi tantárgyak tanítását helyezte előtérbe. A 60-as években már vendéglátóipari eladókat és szállodai szakembereket is képeztek. A 60-as évek végén kinőtte az intézmény az épületet és új helyre költözött. Az egykori tanonciskolajogutódja a Huba utcában működő 1997-től Dobos C. József nevét felvett vendéglátóipari szakközép és szakmunkás- képző. Művészeink, íróink szívesen írtak a vendéglátás örömeiről. Különösen Krúdy Gyula írt igazi ínyencként az étkezésről regényeiben. Szindbád alakját Latinovits Zoltán személyesítette meg filmen. A színész is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gőzölgő aranyszínű húsleves láttán annak ízét a szánkban érezzük. A szakma palacsintát nevezett el Gundel Jánosról, a Palóclevessel Mikszáth Kálmán előtt tiszteleg. Az Újházi tyúkhúsleves pedig az egykori Nemzeti Szinház művészét, Újházi Ede nevét örökítette meg. Buda Györgyné ■ Az Erzsébetvárosi Helytörténeti Klub várja az érdeklődőket október 13-án 17.30 órakor az Almássy Téri Szabadidőközpontban a Continental Szálló és a Hungária Fürdő története című előadására. Meghívott vendég: Erki Edit művelődéstörténész. A Szent Erzsébet templom hírei Szeptember 3-án, első pénteken betegeinket a szokásos módon meglátogatjuk, 19.30-ig csöndes engesztelő szentóra * 5-én, vasárnap a 9 órai szentmisén Veni Sancte. Váijuk a gyerekeket és családjaikat * 6-án, héttőn 16 órától a Katolikuá Legényegylet tartja összejövetelét. Este képviselő-testületi ülés lesz * 7-én, kedden este 18.45- kor a Karitász csoport összejövetele * 8-án, szerdán Kisbol- dogasszony napján, Szűz Mária születésének ünnepén este 17.45-kor litánia * 9-én, csütörtökön 14-kor váijuk idős és magányos testvéreinket az Idősek Klubja összejövetelére. Vájuk a gyerekek jelentkezésé hittanra az iskolákban és a plébánián.
