Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-05-07 / 6. szám
RENDELET IV 15. §. Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás annak, aki: a. , a lakástulajdon haszonélvezője, b. , akinek bérleménye, vagy lakástulajdona használatából bevétele származik, c. , akinek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában az általuk lakott lakáson kívül olyan ingó vagy ingatlan vagyon van, melynek az együttes forgalmi értéke az 500.000,- Ft-ot meghaladja. d. , aki életvitelszerűen nem abban a lakásban él, melyre a támogatást kéri e. , aki olyan lakásra kéri a lakásfenntartási támogatást, melyre már megállapított lakásfenntartási támogatás van érvényben. f. , akinek lakásában közeli hozzátartozóján kívül más személy is él. g. , annak a munkanélküli kérelmezőnek, aki a felajánlott közmunkát nem vállalta el, s azt a tényt nyilatkozatban is rögzítették, vagy hitelt érdemlően nem igazolható a munkába állási szándék. 16. §. (1) Akinek a lakásfenntartással kapcsolatosan hátraléka keletkezik hátralékkiegyenlítő támogatásban részesülhet. A hátralékkiegyenlítő támogatás megállapításának feltételei: a. , a hátralék mértéke ne haladja meg a 100.000,- Ft-ot, b. , a kérelmező a hátralék 30 %-ának megfelelő önrész megfizetését vállalja, és 5 munkanapon belül azt befizeti, vagy részlet- fizetésre vonatkozó megállapodást köt a lakásfenntartási költség beszedésére jogosult szervekkel és a befizetésről szóló igazolást vagy megállapodást 10 munkanapon belül bemutatja a CSSK-nak. Az összes díjtartozás 20 %-ának megfelelő összegre a CSSK-k közreműködésével pályázatot nyújt be az e céllal működő valamelyik alapítványhoz és az erről szóló igazolást csatolja a kérelemhez, c. , 3 éven belül hátralékkiegyenlítő támogatásban még nem részesült, d. , akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét. (2) Flátralékkiegyenlítő támogatás 3 éven belül ugyanazon háztartásban csak egy kérelmezőnek állapítható meg. (3) Az önkormányzati támogatás nem haladhatja meg a teljes hátralékösszeg 50 %-át. (4) A hátralékkiegyenlítő támogatást a Polgármesteri Hivatal a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervnek egyösszegben utalja át. 17. §. (1) Akinek hátralékkiegyenlítő támogatást állapított meg az önkormányzat a tárgyévben nem részesülhet átmeneti segélyben. Nem állapítható meg hátralékkiegyenlítő támogatás annak, akinek a lakásfenntartásnál figyelembe veendő költségek tekintetében lakásfenntartási támogatás folyósítása időszakában keletkezett hátraléka. (2) Hátralékkiegyenlítő támogatás egyazon hátralékösszegre csak egyszer állapítható meg. (3) A 17. §. (1) bekezdésében meghatározott esetekben a Szociális Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület indokolt esetben méltányosságot gyakorolhat. Indokolt esetnek minősül ha átmeneti segély megállapítására a tárgyévben elemi kár miatt kerülne sor. 18. §. (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell: a. , a rendelet 8. §. (2) bekezdése szerinti jövedelemigazolást, b. , a 14. §. (2) bekezdésében felsorolt lakásfenntartási kiadások 6 havi hivatalos számláját, c. , a lakásban való tartózkodás jogcímére vonatkozó igazolást (bérleti szerződés, tulajdoni lap) d. igazolást arról, hogy a kérelmezőnek nincs tartozása, illetve, hogy az nem haladja meg az 5.000,- Ft-ot. e. , az igénylő és a vele egy lakásban lakók vagyonnyilatkozatát. (2) A hátralékkiegyenlítő támogatáshoz az (1) bekezdésben meghatározott igazolásokat kell csatolni azzal az eltéréssel, hogy a 18. §. (I) bekezdés d. pontja helyett részletes igazolást kell a díjbeszedésre jogosult szervtől mellékelni a hátralék összegéről, havi bontásban. (3) A lakásfenntartási támogatás esetén a jogosultság megállapításának további feltétele az igénylő és a vele egy háztartásban lakók írásbeli felhatalmazása arra vonatkozóan, hogy a lakásfenntartási kiadások beszedésére jogosult szervezet az esetleges fizetési elmaradásról a Polgármesteri Hivatalt tájékoztassa. Ápolási díj 19. §. (1) Ápolási díj állapítható meg az Sztv. 41. §. (1) bekezdése szerint, mely esetben az ápolási díj mértéke a nyugdíjminimum összege. (2) Az (1) bekezdés szerinti eseten túlmenően az önkormányzat ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szorul, továbbá az ápoló rendelkezik olyan háziorvosi igazolással, mely szerint a szükséges ápolási tevékenység ellátására alkalmas. Az ápolási dij megállapításának további feltétele, hogy az ápoló az ápolttal közös háztartásban éljen. Ebben az esetben az ápolási díj összege a nyugdíjminimum 80 %-a. (3) Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ápoló háztartásában az egy fore jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, az ápolási díj mértéke a nyugdíjminimum összege. (4) Az ápolási díj megállapítása előtt - az Sztv. 41. §. (2) bekezdésében meghatározott esetben vizsgálni kell, hogy az Önkormányzat által működtetett intézményi ellátás keretében megfelelő ellátásban részesíthető-e az ápolásra rászoruló személy. A Polgármesteri Hivatal felkérésére az illetékes Gondozási Központ minden kérelemhez környezettanulmányt készít. Meg kell keresni az ápolandó személy háziorvosát, aki szakvéleményt ad az ápolás szükségességéről, illetve arról, hogy az ápolásra szoruló személy ellátása más formában is megfelelően biztosítható-e. (5) Az ápolásra szoruló személy, akire nézve az ápolási díj megállapításra került nem részesülhet házi segítségnyújtásban. (6) Az ápolási díj e rendeletben meghatározott összegeit a folyamatban levő ügyekben, illetve az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatát követő folyósítás esetén lehet alkalmazni. Átmeneti segély 20. §. (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (20. §. (2). bek.), személyek részére átmeneti segélyt nyújthat, ha a családi háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülélő esetén a kétszeresét. Családi háztartás esetében az átmeneti támogatás mértéke nem haladhatja meg az e rendeletben szabályozott esetszámokat és összegeket. Amennyiben családonként az átmeneti támogatás mellett további támogatásként élelmiszer valamint rendkívüli gyermekvédelmi támogatás is megállapításra kerül, úgy e három segélyforma együttes összege egy naptári év alatt nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.
