Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)

1999-12-09 / 16. szám

II

RENDELET-TERVEZET

1999/16. szám

képeztek ki és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolványával elláttak.

(6) Jelzőeb a halláskárosultak segítését szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(7) Sport és vadászállat: a Magyar Vadászkamara és a Magyar Kutyafogat-hajtó Sportszövetség igazolása alapján az ott szereplő előírások szerint tartott állat.

(8) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történő vezetése értendő, a kutya gazdájának felelőssége mellett.

(9) Kutyafuttatásnak minősül az állat szabadon engedése az erre kijelölt területeken.

(10) Közterületnek minősül: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magán- területnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

Közterületi rend: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályok megtartása.

(11) Közös használatra szolgáló helyiségnek minősül: általában a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a közös fürdőszoba, a közös mosdó, a közös WC (árnyékszék), a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a közös pince- és padlástérség (a pince és padlásrekeszek kivételével) az épületben lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben.

Közös használatra szolgáló terület: általában kapualj a lépcsőház, a folyosó, a függőfolyosó, az épületben lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek megközelítéséhez és rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben, továbbá az épülethez tartozó udvarnak, kertnek az egy építési telek nagyságát meg nem haladó része.

(12) Közösségi helyiség: az olyan közösségi,célt szolgáló helyiség, amelyet a kezelő megállapodás alapján enged át a lakóközösségnek (például barkácsműhely, hobbiszoba).

(13) Többlakásos épületnek számít, ha egy építményen belül legalább három önálló lakás van.

Az állattartás általános szabályai 3.§

%

llk jjtr

(1) Az állattartó köteles folyamatosan betartani a közegészségügyi, a környezetvédelmi, a közbiztonsági, az állat- védelmi, az állategészségügyi előírásokat és tartózkodni a környezetében élők nyugalmának zavarásától.

(2) Az állattartó köteles biztosítani az állat számára szükséges életfeltételeket és gondoskodni az állat megfelelő, biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról.

(3) Az állattartó az állat egészségének megóvása érdekében köteles gondoskodni az állategészségügyi rendelkezések betartásáról, illetve az állat megbetegedése esetén

(4) A kerület közigazgatási területén gazdasági haszonállat nem tartható.

(5) A kerület közigazgatási területén vadállat nem tartható.

(6) A hazánkban nem honos, továbbá a természet védelme alatt álló állatok gyedi engedély alapján, az Átv. 20.§-a szerinti feltételek között tarthatók.

(7) Az élelmiszer-előállító és értékesítő egységek, az

egészségügyi intézmények területén állatot tartani nem szabad. Művelődési- és gyermekintézmények, szállodák területére állatot bevinni csak az intézmény vezetőjének, igazgatójának engedélyével lehet.

(8) Az állattartást meg kell tiltani, ha:

a) az állattartó a szükséges engedélyekkel nem rendelkezik,

b) az állattartás körülményei az előzetes felszólítás ellenére nem felelnek meg a szakhatósági előírásoknak,

c) az állattartás a lakóépület lakóinak nyugalmát zavarja.

(9) Állatvédelmi bírságot köteles fizetni, aki tevékenységével, mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabályokat, vagy hatósági határozat előírásait megszegi.

(10) A gazdátlan, elhagyott, kóbor állatok befogása, elszállítása, a közterületen található állathullák begyűjtése a Fővárosi Közterület-felügyelet feladata, melyet a Fővárosi Állategészségügyi (Ebrendészeti) Telepe útján lát el.

(11) Aki rendellenesen viselkedő kóbor ebet, macskát, vagy vadon élő állatot észlel, az köteles bejelenteni az állatorvosnak vagy a kerület jegyzőjének.

(12) Közterületen, közparkokban álaltot etetni tilos.

Az «^»tartás szabályozása

jT 4 §

(1) Vakvezető és jelzőebek kivételével társbérlet, albérlet, bérlőtársi jogviszony esetén az ebtartáshoz szükséges a társbérlő, föbérlő, vagy a bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása.

(2) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól a 35/1997.

;pÉ6.) Kormányrendelet az irányadó.

(3) Ebtulajdonos bárki lehet, de ebtartásra kizárólag nagykorú személy jogosult.

(4) Az ebet az ebtartó köteles az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. tv. és annak végrehajtási rendelete szerint megfelelően tartani.

(5) Az ebet az ebtartó úgy köteles tartani - szükség esetén megkötve zárt helyen -, hogy az elkóborolni, felügyelet nélkül közterületre kijutni ne tudjon.

(6) Kiszámíthatatlan természetű eb esetében a ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. Az eb megkötés nélkül tartható, amennyiben a lezárt helyről biztos módon megakadályozható a kiszabadulása.

(7) Bekerítetlen ingatlanok ebet szabadon tartani nem szabad. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve ez ingatlan határait ne hagyhassa el.

5-§

(1) Közterületen ebet sétáltatni pórázzal mindenhol lehet, kivéve, ahol azt tábla tiltja.

(2) Veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebeket csak a Vhr. 7.§ (1) bekezdés, valamint a 8.§*(1) bekezdésben szabályozottak szerint szabad a közterületre kivinni, továbbá az ebek felügyeletéről gondoskodni. A veszélyes és veszélyesnek minősített eb felügyelet - beleértve a sétáltatást is - 18 év alatti személyre ideiglenesen sem ruházható át. *