Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)

1999-12-09 / 16. szám

8 HELYTÖRTÉNET 1999/16. szám Emke az Erzsébet körút sarkán Az Erdélyrészi Magyar Közmű­velődési Egyesület 1884. decem­ber 27-én alakult meg Kolozsvá­rott. Az ország legnagyobb egyesü­letének célja volt az erdélyi részek­ben a hazafiasság fejlesztése nem­zeti irányú művelődés útján. Az egész országot átfogó hálózat fővá­rosi épülete, rövidítve Emke-ház néven az Erzsébet körút és a Kere­pesi (ma Rákóczi) út sarkán épült fel. Az Orient Kávéház szomszéd­ságában a klasszicista stílusú há­romemeletes ház földszintjén 1894-ben Wassermann Jónás ká­véházat nyitott Emke néven. A kávéház törzsközönsége közé tartoztak a szomszédos Népszín­ház, a későbbi Nemzeti Színház művészei, esténként népszerű ci­gányzenekar szolgáltatott a muzsi­kát a vacsorázó és mulatni vágyó úri közönségnek. A „nemzet csa­logánya”, Blaha Lujza is betért tár­saságával több alkalommal, a ká­véház fölött volt utolsó otthona. Itt énekelte Honthy Hanna Békeffi István-Lajtai Lajos máig is nép­szerű dalát: „Hétre ma várom a Nemzetinél, Ott, ahol a hatos megáll ” Az első világháború kitörésekor a kávéház mindig tömve volt be- vonulókkal, akik innen egyenesen a pályaudvarokra mentek, ugyan­akkor a fürdőhelyekről nyaralásu­kat megszakítva érkezők, akiket hazaparancsol a katonai menet­rend, megpihentek a kávéház asz­talainál. A kávéház kirakatok előtt kínálgatták a járókelőknek az áru­sok falevelekkel töltött cigarettái­kat, állandóan körültekingettek, nem tűnik-e fel az úton a rendőr, ugyanis árusításra engedélyük nem volt, közben rekedt, halk hangon mondogatták: - Itt a török, itt az albán, a valódi retta, cigaret­ta. József Attila költő 1919-1920 között az Emkében kenyeres fiú­ként dolgozott. Az Emke első fénykora az 1920- as évekre esett, amikor étterem nyílt meg az alagsorban. Az Emke pincéjében rövid ideig kabaré is működött, de gyenge műsorukkal megbuktak, később a pincehelyi­séget bárnak alakították át. Buda­pest ostromakor, 1945-ben telje­sen kiégett, üvegnélküli kirakatai­ban mindenféle portékát árultak, aranyat, pogácsát, lángost. Az Emke kulturális szerepe 1946- ban megszűnt, az Emke Kávéhá­zat átépítették. A New York Ká­véházból sport áruház lett egy időre, a művészek, írók, lapszer­kesztők és filmesek átköltöztek az Emkébe. Az ötvenes évektől az Emkét a város közepének tartották, a hatva­nas években átalakították, kávéhá­zi része, emeleti étterme és bálja fogadta a szórakozni vágyókat. Az Emke Étteremben léptek fel a kor legnagyobb sztárjai, Tabányi Mi­hály, a harmonikakirály zenekará­val szolgáltatta a muzsikát. Az örökmozgó Kovács Gyula dobolt, dobszólói színészi produkciókkal is felért, Pege Aladár bogozott mély áléléssel, Túrán László zon­gorázott, Beamter Jenő vibrafono- zott, hawai gitáron Balogh Géza, ritmusgitáron Kovács Andor ját­szott. Több mint másfél évtizeden át muzsikáltak együtt nagy sikere­ket aratva. A műsorban fellépett többek között a két Latabár, Fé­nyes Kató és Karády Katalin. Az Emkében indult Záray Márta és Vámosi János, majd később Koós János énekespályája. Pilinyi Péter ERZSÉBETVÁROSI EMBEREK Játék az arcokkal Bizonyara mindenkivel előfordult mar, hogy szere­tett volna kibújni a bőréből, egy új és más arcot viszont­látni a tükörben. Elég némi változatás: görbe orr, dú- sabb szemöldök és máris megváltozik az arc karaktere. Játék, mellyel átlényegülhet a külsőnk. Filmen és szín­házban nap mint nap tanúi lehetünk ennek. Van egy szakma, amely ehhez nyújt segítséget. Sommer Katalin ennek a szakmának ismert és elis­mert nagymestere. Ponto­sabban maszkmestere. Csaknem 40 éve van a pá­lyán. Felsorolni is nehéz lenne a színészek és rende­zők nevét, akikkel együtt dolgozott. Sokan közülük sajnos már nincsenek az élők sorában (Sulyok, Várkonyi, Darvas Lili...). Dolgozott az Ifjúsági Szín­ház (a mai Thália helyén volt), a Falu Színház, az Operett Színház maszk­mestereként. Ő állította be a Macskák című musical sminkjeit is. Huszonhárom évig volt a Magyar Televízió vezető maszkmestere. Közel 500 tévéjáték elkészítéséhez adta tudását. De mi a ma is fiatalos, energikus hölgy jelene? A VII. kerület Dob utca 31. szám alatt egy 120 négyzetméteres parókaké­szítő és kölcsönző üzletet működtet. 1983-ban kez­dett tíz négyzetméteren, ebből nőtte ki magát a mostani, ahol külföldi maszk kozmetikumokat, egészségügyi sminkeket is árusítanak. Itt születnek az igazi hajból készült pa­rókák is, színházi megren­delésre vagy orvosi vény­re, magánszemélyeknek. Ezek a parókák a műhaj­ból készültekkel szemben formázhatok hajszárító­val, csavarokkal, sütővas­sal. Természetesen az áruk is lényegesen maga­sabb, hiszen az utóbbiak elkészítése 55-60 órát vesz igénybe. Hihetetlen türelmet, precizitást, oda­figyelést követel ez a szakma. Sommer Katalin szíve­sen adja át tudását, kozme­tikusoknak sminkelést ta­nít, az Iposz mestervizsga tanfolyamán pedig paró­kakészítést. Mint mondja, a paróka­készítés kézműves munka - sajnos kihalófélben... MATUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom