Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-07-21 / 10. szám
1999/10. szám KÖZREND - KÖRNYEZETVÉDELEM Harc a parlagfűeUen Felhívás a fővárosi kerületi önkormányzatokhoz, iskolákhoz, egészségügyi intézményekhez, civil szervezetekhez és Budapest minden polgárához. A parlagfű elleni küzdelem már ötödik éve folyik szervezetten Budapesten. A parlagfű virágzása előtt, június-júliusban szervezte meg a Fővárosi Önkormányzat a lakossági gyűjtést. Az akcióhoz az önkormányzatok, civil szervezetek, orvosi rendelők mellett 64 iskola csatlakozott. A Fővárosi Parlagfű Program eredményeként könyvelhetjük el, hogy Budapesten viszonylagosan visszaszorult a parlagfű; a növekedés csupán 1%-os volt, - míg az ország területén 10% feletti értékkel nőtt a parlagfuves terület. Az előző évekhez képest nőtt Budapesten a lakosság aktivitása, a Fővárosi Parlagfű Akcióban összesen másfél millió szál parlagfüvet gyűjtöttek össze a résztvevők. A köz- szolgáltató társaságok és a főváros intézményei kaszálási terveiket mára a parlagfű virágzáshoz igazítják. A Fővárosi Önkormányzat felhívással fordul Önökhöz, Budapest polgáraihoz, önkormányzataihoz, egészségügyi és oktatási intézményeihez, civil szervezeteihez, hogy idén is kapcsolódjanak be a Fővárosi Parlagfű Akcióba, irtsák lakóhelyükön a gyomokat, kerüljön virág, pázsit a parlagfű helyébe! Kéijük, hogy az idén is vegyenek részt a parlagfű visszaszorításáért folytatott harcban - az előző évekhez hasonló aktivitással! Dr. Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes Koncepció-tervezet környezetünkért Egy megszállott, aki zöldben utazik... Matematikusból lett közgazdász, közgazdászból „profi” környezetvédelmi szakember. 1983 óta Erzsébetvárosban lakik., hol a Damjanich utcában, hol a Bethlen Gábor utcában. Különben is nyitott szemmel jár az utcán, nevetve mondja, hogy főleg a Bethlen Gábor utcában kell is, mert könnyen kuty agumiba lép az ember. Gulyás Mihály hosszú ideig a Környezetvédelmi Minisztériumban (és jogelődjeiben dolgozott), de 1995 óta önálló céget vezet. Elsősorban környezetvédelmi konferenciák szervezésével, és környezetvédelmi jogszabályok összegyűjtésével, s kiadásával foglalkozik. Mind a két tevékenység rendhagyó és fontos. Telefonkönyvi vastagságú az a jogszabálygyűjtemény, amit elém rak szemléltetésül.- Bán Imre bizottsági elnök szerint tapasztalatával és szakértelmével oroszlánrészt vállalt abból a munkából (a képviselő-testület mellett működő közrendvédelmi és környezetvédelmi bizottság külsős tagjaként), amelynek végterméke lett az a kerületi környezetvédelmi koncepció-tervezet, amely egyöntetűen kivívta a testületi ülés elismerését. Mi ennek a ,,sikernek” a titka?- A „megfejtés” kulcsa: azt hiszem, eleve olyan feladatokat vállaltunk fel, amelyek egyrészt egy választási ciklus alatt megvalósíthatók, másrészt találkoznak a közvetlen környezetvédelmi és lakossági igényekkel. Szerintem tervezhetők, folyamatosan vállalhatók fel az ütemterv szerinti tennivalók.- Tanulmány értékűnek tituláltam az előterjesztésüket, s Tízmilliót pályáztak közrendvédelemre Mozgásérzékelő lámpákat szerelnek fel A közrendvédelmi és környezetvédelmi bizottság június 29- én az Almássy Téri Szabadidőközpontban bizottsági ülést tartott, melyen a fővárosi közrendvédelmi pályázatról tárgyaltak, azt készítették elő - nyilatkozta lapunknak Bán Imre elnök. A pályázatban - melynek beadási határideje július 15. volt - három fő prioritást fogalmaztak meg: a körzeti megbízotti irodák újbóli kiépítését, a kerületi lakóházak mozgásérzékelő lámpákkal történő felszerelését, illetve egy, az önkormányzat által működtetett bűnmegelőzési iroda felállítását. A fenti célok megvalósítására több mint tízmillió forintot pályázott meg az önkormányzat a Fővárostól, mely százmilliót oszt majd szét. A mozgásérzékelő lámpák kiépítését azonban már a közeljövőben megkezdik a legveszélyeztettebb részeken abból a három millióból, amit az önkormányzat erre tett félre. egyik legnagyobb erényének azt tartottam, hogy már a tervezet-koncepció szintjén is markánsan látható volt a kitűzött célokhoz vezető utak határidős parcellázása, az esetleges további feltárásokhoz szükséges tanulmányláncolatok kitűzése, és realizálási lehetőségei. Tényekkel, adatokkal, tennivalókkal, felelősökkel. Tiszta matematika!- Tudatos felméréseket készítettünk. Merítettünk a korábbi évek hasonló törekvéseiből is, de döntő fontosságúnak ítéltük a bizottságunk által elfogadott elképzelések minél pontosabb feltérképezését, tények, adatok, gazdasági számitások számbavételét. A tanulmánytervek készítése még most is tart, például pontosan felméretjük, hogy melyik utcában lehet (és milyen?) fákat, bokrokat telepíteni. Azt is mérlegelni kell, hogy a kiszemelt fa gyökere ne púpozza fel az aszfaltot, ne fúródjon be a föld alatt húzódó csatornákba. Előnevelt, várostűrő fajtákra van szükség, keressük őket. Talán meglepő amit most mondok, de szerény számításaim szerint például 100 méternyi járda hosszhoz kb. 100 milliós értékű ingatlan párosul. Egy fasor jelentősen növeli az ingatlan értékét, s az önkormányzat „fasori beruházása” busásan megtérül.- A koncepció-tervezet szerint a lakóházak belső udvarainak kertté alakításához is komoly remények fűződnek?- Igen, ez egy érdekes, s szintén fontos részfeladat. Külön motiválja még az, hogy ebbe a sávba már konkrétan beléphet maga az erzsébeti polgár, a házak lakója is. A mi elképzelésünk szerint ezekbe az udvarokba nem nyári, évelő virágokat kellene ültetni, hanem szintén fákat, bokrokat, örökzöldeket. A gondozásukat elvállalhatnák a lakók, ellentétben a fentebb említett közterületi, előnevelt fákkal, amelyeket az önkormányzattal szerződést kötött szakcégek gondoznának szakszerűen.- Olvasói leveleink is felhívják a figyelmet arra, hogy a kutyák milyen gondokat okoznak ebben a kerületben is. Erre is van javaslatuk?- Több megoldás is létezik. Ismertek az eddig létesített kutyafuttatók előnyei, hátrányai. A jogosan panaszolt szagot jelentősen lehet mérsékelni rendszeres permetezéssel, valamint zöld növények, s bizonyos zeolit képződmények telepítésével. Különben ezt az egész kérdést nagyon óvatosan, körültekintően kell kezelnünk. Szerintem emberi viselkedés, hozzáállás tükröződik a kutyák viselkedésében. Oda piszkít, ahol hagyják. A másik: ha azt az elképzelésünket valóra tudjuk váltani, hogy 2-3 éves időszakra az üres, elhagyott telkeken kutyafuttatókat tudunk kialakítani, jelentősen javulhat a helyzet. Ugyanis annak is meg van a pszichológiája, ha kis távolságon belül ilyen átmeneti lehetőségeket biztosítunk, akkor a gazdi azt a 200-300 métert hajlandó a kutyával megtenni, s nem a járdára, a házsarkokra hagyja lerakni a kutyagumit. Varga László
