Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-06-16 / 8. szám
1999/8. szám ÖNKORMÁNYZAT 3 „Iskola a megszűnéshatáron” ......Ki oda se ballagott még jutalmat is kapott így hát egy se ment oda meg is szűnt az iskola." (Weöres Sándor: Birka iskola) Úgy tűnik, hogy az MSZP- SZDSZ város-vezetés eltökélt szándéka, hogy a fenti vers szellemének megfelelő pedagógiai elképzeléseket honosít meg Erzsébetvárosban. Ez azért is meglepő, mert nemcsak saját, semmire nem kötelező ígéreteik és nyilatkozataik szerint, - amiket a választási kampányban és az elmúlt hónapokban tettek - nincs szükség iskolabezárásra, hanem a gazdasági, jogi, szakmai érvek is ez ellen szólnak. Nem igaz, hogy Erzsébetvárosban csökkent az iskolás gyermekek száma, ugyanis az elmúlt években ugyanannyian iratkoztak be az első osztályokba, mint azt megelőzően. Nem igaz, hogy elöregedő kerületünkben előbb-u- tóbb úgyis iskola bezárásra került volna sor, ugyanis a népességnyilvántartási adatok azt mutatják, DEMETER TAMÁS: hogy Erzsébetváros fiatalodik, s ez a tendencia az elkövetkező években csak erősödni fog. Nem igaz, hogy a Fővárosi Önkormányzat kényszeríti rá kerületünket iskola bezárására, u- gyanis a Fővárosi Közgyűlés jegyzőkönyveiben azt olvashatjuk, hogy kerületünk ragaszkodik az intézmény átvételéhez. Nem igaz az, hogy a városrészünk sanyarú pénzügyi helyzetén az iskola bezárásával lehet kizárólag segíteni, hiszen az elmúlt félévben végkielégítésekre, és a hivatal felújítására több iskola éves költségvetését fordították. A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy valójában más okai lehetnek az erkölcstelenül és törvénytelenül áterőszakolt iskolabezárásnak. Mert, hogy az eljárás példátalanul jogszerűtlen volt, az tény. Jogszerűtlen volt, mert megsértették a közoktatásról szóló törvény azon rendelkezéseit, melyek az iskola megszüntetése előtti kötelező egyeztetéseket írják elő. A kerület vezetése a döntés meghozatala előtt sem a tantestülettel, sem a szülői munkaközösséggel, sem a diák önkormányzattal nem egyeztetett. Jogszerűtlen volt a döntés meghozatala, hiszen a Főváros még át sem adta az intézményt. Jogszerűtlen volt, hiszen az előterjesztés nélkülözött minden fontos mellékletet Csak találgatni tudunk, hogy ennek az ésszerűtlen és törvénytelen eljárásnak mi lehet az igazi o- ka. Csak az az egy biztos, hogy azok a döntéshozók, akik az elmúlt években feltétel nélküli támogatói voltak az Erzsébetvárost gazdaságilag tönkre tevő politikának, az általuk okozott károkat a szülőkkel, pedagógusokkal és gyermekekkel akaiják megfizettetni. Puskás Attila Sándor frakcióvezető (Fidesz) „A. japán módszerről...- A művelődési bizottság elnökeként két lapszámmal korábban azt nyilatkozta, hogy a bizottságuk nem tárgyalt iskolabezárásról. Azóta tárgyaltak.- Igen, azóta nagyot fordult a világ, s a törvényi előírásoknak megfelelőn a mi bizottságunk hivatott arra, hogy iskolai témákat előkészítsen a testületi ülés számára. Megértettük feladatunkat, s ennek szellemében jártunk el. Tisztában voltunk azzal a ténnyel, hogy pillanatnyilag Magyarországon, s így Erzsébetvárosban is közel egy évtizednyi pangás után racionalizálni kell az oktatási rendszert, amit alapvetően befolyásol az erőforrások lehetősége. így jutottunk el odáig, hogy tartalmas vita után azt javasoltuk a képviselő-testületnek, hogy szüntesse meg a Hemád u. 46. szám alatti oktatási intézményt. Őszintén remélem, hogy az említett iskola falai között továbbra is oktatás folyik, mert erre a legalkalmasabb, s ezt a tevékenységet különösen tisztelem, s támogatom.- Az bizottsági döntés előtt gondolom kiment az iskolába tájékozódni, véleményeket gyűjteni?- Valóban felkerestem az iskolát, s beszéltem az érdekeltekkel, szülőkkel, pedagógusokkal. Most egy tanár példameséjét szeretném visszaidézni, tanulságként. Egy történet szerint egy kis japán faluban sokáig nem született gyerek, ezért bezárták az iskolát. Néhány év múlva mégis világra jött egy gyermek a kis japán faluban. Mikor tanköteles lett, akkor az elöljáróság úgy döntött, hogy iskolát kell nyitni, s azonnal kineveztek, illetve szerződtettek egy iskolaigazgatót és egy tanítónőt. A döntés után a falu népe üdvrivalgásba tört ki, s boldogok voltak az emberek. Ez a módszer igen elny99 erte a tetszésemet, jó lenne meghonosítani, csak mi nem Japánban élünk...- A vitákban bizottsági ülésen és a testületi ülésen is megfogalmazódtak kétségek.- Az ellenzék természetesen ellenkezett. Erre az a válaszom, hogy a Hemád utcaihoz hasonló problémás gyerekek másutt is vannak, s megoldható a szakszerű foglalkoztatásuk. Kitűnő pedagógusaink vannak, akikre nyugodtan rábízhatják a szülők gyermekeiket. Bizottságunk különben úgy fogalmazta meg határozati javaslatait, hogy azok megfeleljenek a törvényességi követelményeknek. Sajnos az is előfordult, hogy közben óhatatlanul kiütközött rutintalanságunk, ami elsősorban kommunikációs tévedésekben nyilvánult meg. Ezért az vesse ránk az első követ, aki már járt hasonló cipőben. Bízom benne, hogy nem kell gyakorlatot szereznünk iskolabezárásokból, s még mindig kedvelem a fenti japán módszert. Testületi krónika (Folytatás az l. oldalról) A következő napirend során szintén iskolával foglalkozott, az Osvát u. 3. sz. alatti Általános Iskola elhelyezéséről döntöttek a képviselők. Elfogadta a testület a települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok közötti megállapodásokat, a német kivételével, amit a következő testületi ülésre hoznak be. A kiegészítésekkel együtt elfogadta a testület a lakásgazdálkodási koncepció irányelveit. Elnapolták a Civil Tanács létrehozására beterjesztett javaslatot azért, hogy a június 17-én sorra kerülő testületi ülésen a meghívott civil szervezetek képviselői is kifejthessék véleményüket. E- gyetértő határozatot hoztak a Fővárosi Közterület-felügyelet Erzsébetvárosi Alközpontjának a bővítésére. Módosította a testület az Erzsébetvárosi Televíziós Közhasznú Társaság társasági szerződését és 3 millió forintra emelte törzstőkéjét. Ugyancsak elfogadták a képviselők az Erzsébetvárosi Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság törzstőkéjének a kiegészítését. Ezek után zárt ülésen döntött a testület a Klauzál u. 12. a Klauzál u 14. a Klauzál u. 18. a Nyár u 11. a Nyár u. 13. a Nyáru. 15. a Nyár u. 17. szám alatti ingatlanok együttes eladásáról. „Ad hoc” bizottságot szavaztak meg az Erzsébetváros Díszpolgára cím 1999. évi adományozására. Módosították az Erzébet- városi Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat alapító okiratát. Ugyancsak módosították az Erzsébetváros ‘97 Kft. társasági szerződését. Végül szintén zárt ülésen foglalkozott a testület az aljegyzői pályázat elbírálásával.
