Erzsébetváros, 1999 (7. évfolyam, 1-17. szám)
1999-05-07 / 6. szám
1999/6. szám HELYTÖRTÉNET 11 Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren Láng Adolf építész terveinek alapján 1897-ben építette fel a Fellner és Flelmer osztrák rutinos színházépítő cég az Izabella (ma Hevesi Sándor) téren a Magyar Színház eklektikus épületét kis tomyocskával. Relle Iván alapította a föváros második operettszínházát, amit 1897. október' 16-án nyitottak meg a századvég nagysikerű o- perettjével, a Gésákkal. Pálmay Ilka és Petráss Sári, a kor legnagyobb primadonnái biztosították a telt házat, elsöprő sikerük volt. A Magyar Színházat Ewa Lajos és Rákosi Szidi irányította, Hegedűs Béla ügyvéd és Filo János voltak az igazgatósági tagok. Az első színházi évadban, 1897-1898 között húsz darabot mutattak be a könnyű múzsák hajlékában, követve az István téri színház hagyományait. Relle igazgató helyébe Beöthy László lépett, akinek Aranylakodalom című darabját sikerrel mutatták be. Beöthy fedezte fel Fedák Sárit, a színházhoz akarta szerződtetni, de a tulajdonosok nem tartották tehetségesnek, sőt Beöthy színpadi rendezéseibe is beleszóltak. Beöthy otthagyta a színházat, s a Nemzeti Színház igazgatója lett, Fedák pedig rövidesen a kor legnagyobb csillagaként tün- döklött. Beöthy 1907-ben újból átvette a színház vezetését, drámai társulatot szervezett, szerződtette Gombaszögi Fridát, Csortos Gyulát, rövid időre Som- lay Artúrt és Törzs Jenőt. A Szent Péter esernyőjével nyitotta meg 1907 ő- szén az évadot. Fellépett később színpadán Rátkai Márton, az akrobatikus ü- gyességü táncoskomikus is. A színházi előcsarnok és a színpadi rész szűknek bizonyult, 1916-ban átépítették, a tér felé bővítették, 1917-ben már a főváros előkelő szórakoztató intézményeként emlegették, ahol a komoly drámai műfajok is otthonra leltek. Például Hevesi Sándor rendezésében játszották Szomory Dezső II. József császár című darabját. A fasizálódás idején a színház neve Új Magyar Színházra változott, operetteket játszottak, Fedák Sárival a főszerepben. Az ostrom után, a Magyar Színház 1945. január 28- án nyílt meg elsőként a közönség számára, márciusban József Attila Színház néven működött, Gogol Revizor című darabját adták elő. A Nemzeti Színház drámai müveinek kamaraszínháza 1949-ben, majd 1951-1961 között a Madách Színház működött az épületben. A Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színház lebontásra került az épülő metró miatt, 1961. április 16-án költözött át a Izabella téri Madách Színházba. A színház épületét újjáépítették, az Izabella tér neve 1966. november 4-én Hevesi Sándor színházigazgató, rendező emlékére Hevesi Sándor térre változott. Napjainkban is itt működik a Nemzeti Szín- | ház a teljesen új Nem- j zeti Színház épületének a felépítéséig... Pilinyi Péter „New York, New York” Az Erzsébetvárosi Helytörténeti Klub „Mesélnek a kávéházak” sorozatában május 12-én a New York Kávéházat mutatja be Erki Edit művelődéstörténész alkalmi kalauzolásával. Találkozó: 17 órakor a bejáratnál (Erzsébet körút 9/11). (Sz)épülő Erzsébetváros (Az előző számban közölt írás befejező része) A vállalkozói tőke támogatása a befektetési feltételek hosszú távú biztosítását jelenti. A vállalkozók bevonása a rehabilitációs területeken fontos, de vannak olyan helyek, ahol ez lesz túlnyomó többségben vagy akár teljes egészében. Ilyenek a Gozsdu-udvar és a Madách sétány, a Rákóczi út 70-72., a Damjanich „kisváros”, az Akácfa utca 1214.-Klauzál utca 11., a Garay utca 13-15., az Egyetemi Nyomda épület a Dohány utca 12-14-ben, a New York Palota, a Continental Szálló, Hun- gária-fürdő és a Royal Szálló épülete. A Rákóczi út 70-72-nél ebben az évben kezdődik az építkezés, előreláthatólag másfél év alatt iroda-üzlet-appart- man együttes épül, egészen az Alsócrdősor 6-ig. A Damjanich „kisváros” a volt troligarázs helyén létesül, tervei ősszel kerülhetnek az önkormányzat elé. A Dohány utca 12-14. kiürítése a végénél tart, irodaépületté alakítják. A Continental Szálló már bontásra szorul. Erre a hatóság februárban kötelezte a tulajdonost. A Royal Szálló új tulajdonosa ebben az évben kezdi az é- pület rendbehozatalát. Előrehaladott tárgyalások folynak a Holló utca 10-12. hasznosítására. Mi az, ami a lakóházaknál ebben az évben látható lesz? A Nyár utca 7-ben, a Kertész utca 24-28-ban elindul a rehabilitációs munka. Megkezdődik a felújítás a Holló utca 1- nél, a Dob utca 24-nél és 51-nél, a Csengery utca 20-nál és 22-nél, és nyolc ház bontásáról is döntés született. A városépítés és rehabilitáció négy éves programja nagy előrelépést jelent, de marad tennivaló az azutáni évekre is. A munkák ütemét az önkormányzat lehetőségei határozzák meg, de számítunk minden kerületi és azon kívüli erőre. Ez nemcsak azt jelenti, hogy sok pénzre van szükség, hanem véleményekre és javaslatokra is a megvalósításnál. A készülő szabályozási tervekről lakossági fórumot tartunk. A városépítéssel és rehabilitációval foglalkozó civil szervezetek véleményét, javaslatait szívesen fogadja a kerület- fejlesztési bizottság. Gergely József a bizottság elnöke Mozüeltár... Kopácsi István (Hemád utca 40.) olvasónk levélben hívta fel figyelmünket, hogy Pilinyi Péter ,JErzsébet- város, a mozik bölcsője” címmel, 4. számunkban megjelent cikkében több filmszínházról sem tett említést. A Baross Gábor szobor helyén állt Capitol, a Rákóczi utca-Szövetség utca sarkán volt Phönix, majd Rialto, a Dohány utca-Nyár utca sarkán lévő egykori Kamara, a Dembinszky utca-Aréna út sarki Metropol, a Rotten- billcr utcai Odeon, valamint a Rottenbiller utca-Dam- janich utca sarki Damjanich mozit hiányolta az erzsébetvárosi filmszinházakról szóló átfogó írásból. Ezúton köszönjük Kopácsi István kiegészítését, ám „kiegészítésül” - a szerző védelmében - mi is hozzátennénk, hogy az alábbi mondattal zárult a cikk: „...Ezeken kívül számos kis mozi tengődött a kerületben, megszűntek, majd újrakezdték és végleg eltűntek.”
