Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-03-24 / 4. szám
1998/4. szán) HELYTÖRTÉNET 11 TEREINK, UTCÁINK NÉVADÓI „Megbukott, mint Rottenbiller...!” Rottenbiller Lipót, a forradalom polgármestere A halászok céhmesterének a családjában született 1806. november 11-én Pesten. Jogi és bölcsészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte el, 1828-ban ügyvédi vizsgát tett. Pályafutását táblai jegyzőként kezdte el, 1843-1848 között Pest alpolgármestereként működött a város szolgálatában. 1848-ban Pest polgármestere, március 15-én testületé nevében elfogadta és aláírta a nemzet tizenkét pontba foglalt kívánságait. Megválasztották a forradalom vívmányainak védelmére megalakult Közcsendi Bizottmány elnökének. Jegyzői Irányi Dániel és Degré Alajos voltak. Megszervezte Pest város 1500 fos polgárőrségét. A sajtó útján elkövetendő visszaélések, s kihágások megbírálása végett rendelt ideiglenes bizottság tagjának választották. A bizottság március 17-től április 11-ig működött. Részt vett a Nemzeti Múzeum előtt tartott népgyülésen, ahol Vasvári Pál a szenvedő haza nevében felszólította a népet adakozásra. A tanács tagjai közül elsőnek Rottenbiller aranyóráját és pecsétgyűrűjét e szavakkal dobta az elnöki asztalra elhelyezett kosárba. „- Mikor a haza szükségben van, fiainak nem szabad ékszertől csillognia.” 1849. április 24-én küldöttség élén Cinkotára ment, ahol a főváros lakosságának a nevében Aulich Lajos tábornokot a II. hadtest parancsokát és seregét köszöntötte, s meghívta Pest városába. A szabadságharc leverése után három-négy hétig volt letartóztatásban az Újépületben. Neje a gazdag Almay lány arannyal váltotta meg a szabadságát, de hivatalából elmozdították. 1861-ben rövid ideig polgármester, a képviselő- testület élén haladó határozatokat hozott, de a kormány ezeket a határozatokat sorra megsemmisítette, mire Rot- tenbiller és a város vezetősége és kép- viselő-testülete lemondott. 1865-ben Magyarország tárnokmestere újból Rottenbillert nevezte ki Pest város főpolgármesterének. Nem vették tőle jó néven, hogy elfogadta a kinevezést, annyira ártott népszerűségének, hogy kinevezése után közvetlenül megbukott Ferencvárosban a követválasztáson. Ebben az időben született a szállóige: „Megbukott, mint Rottenbiller! ” Nevéhez fűződik a főváros területének feltöltése és a pesti vízvezetékrendszer kiépítése. Több alkalommal pusztított kolerajárvány Pesten, s Rottenbiller megbízta Lindley Vilmos angol mérnököt, hogy a közku- tak helyett vízvezetéket építsen Pesten. Az első vízvezeték mindössze három kúttal és két gőzszivattyúval működött. 1867-ben Rotten- biller számolva a polgárság hangulatával, betegségére hivatkozva nem pályázta meg újból a főpolgármesteri tisztséget. 1870. november 17-én hunyt el Pesten, a Kerepesi (Fiumei úti) temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét az Erzsébetvárosban utcanév őrzi. Pilinyi Péter Kerámiával díszített épületek Erzsébetvárosban (IV.) A Zsolnay-kerámia díszítésű épületek mellett a kerületben még található nem Zsolnay- kerámiával díszített épület is. így a Rózsa u. 45. sz. homlokzatának nőfejes díszítése, alkotóját nem ismerem. A Rottenbiller u. 15. sz. házat Walla József, a Wienerbergi Téglagyár és Építőtársaság képviselője építette. Az épületen puttófejes virágfűzérsorok és a legfelső szint ablakai között csempeszőnyegek láthatók. Ezek szállítója valószínűleg az oszrák cég volt (1893). Stílusa után ítélve a Wesselényi u. 8. sz. ház (1911) homlokzatán látható bécsi szecessziós ízlésű gyermekeket is valószínűleg a bécsi vállalat készítette. A Városligeti fasor evangélikus templomának terrakotta díszítősorai alkotója ismeretlen (1904-1906). Az előbbiekben vázoltam a VII. kerületben az általam ismert kerámiával díszített épületeket. Bizonyosan található még több épület, amelynek homlokzatát vagy belső terét kerámia díszíti. Az utóbbi időben a homlokzattisztítás folyamán durva módszerrel igyekeznek a lerakodott szennyezetet eltávolítani, miközben eltávolítják a tégla égetési kérgét és ezzel rontják a kerámia tulajdonságait. Az is szokásos, hogy a tégla felületét vagy a terrakottát falfestékkel befestik, ami megakadályozhatja a páradiffüziót, az elem kiszellőzését. Ez az eljárás elfedi a kerámia jellegét és eltünteti a díszítés finom részleteit. De az is előfordul, hogy tatarozás folyamán a majolikát is befestik (Erzsébet körút 48. portál. Dob u. 9. homlokzat), vagy a kerámia díszítést pótlás helyett leverik. Az Erzsébetvárosi Honis- mereti és Helytörténeti Klubban 1997. november 11- én bemutattam az Erzsébetvárosban található kerámiával díszített épületek képeit. Szeretném jelen soraimmal a látottakat felidézni és a kerület vezetőinek, építészeinek, szakembereinek, lakóinak figyelmét felhívni, hogy az értékek megmentéséért tegyenek meg mindent és a Hungária-fürdő belső pusztításához hasonló pusztítás a jövőben ne forduljon elő! Védjük értékeinket, hogy unokáink is láthassák. Mattyasovszky Zsolnay Tamás A Budapesti Városvédő Egyesület VII. kerületi tagcsoportja április 8-án 17 órakor tartja következő ülését. Helye: Almássy téri Szabadidőközpont, Kodály terem. Szeretettel várnak minden érdeklődőt, aki ötleteivel, észrevételeivel, hozzáfűznivalóival segítené, támogatná munkájukat a kerület értékeinek megőrzésében.
