Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-09-11 / 12. szám
1998/12. szám HELYTÖRTÉNET - ISKOLA 13 LEGENDÁS ISKOLÁINK Az Alsó erdősor utcai iskola Kerületünk gazdag múltú iskolái közül kivételt képez a Alsó erdősor 14/16. Általános Iskola, amely 1965-ben épült. Azonban e „kartávolságnyi” idő alatt is olyan tehetségeket bocsátott szárnyára az intézmény, akik a világ hangversenytermeiben, különböző színpadokon él, a sportban sikert- sikerre halmoztak. Az iskola elődje 1954-ben nyílt meg a Damjanich utca 6-ban. Eletrehívását az a cél vezette, hogy a kerületi általános iskolák túlzsúfoltságát enyhítse. Ekkoriban 30-on felüli létszámmal indultak párhuzamos osztályok elsőtől nyolcadikig. Az intézmény vezetésével Szőnyi Imrét, a Her- nád utca 3. számú Leányiskola igazgatóját bízták meg. A pedagógusok és a tanulók is a kerület különböző iskoláiból kerültek ki. Egy év múlva életveszélyesnek nyilvánították a Damjanich utcai épületet, ezért nem folytathatták tovább itt a tanítást. Az osztályokat ideiglenesen a Rottenbiller utcai Fiúiskola és a Hemád utca 42. fogadta be. 1956 szeptemberében barátságos otthonra talált az iskola a Bethlen tér 2-ben működő Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola II. emeletén. A hely azonban kevés volt a közel 600 főnyi tanulónak. A nagy hivatástudattal dolgozó pedagógusoknak már az itteni évek alatt sikerült megalapozni azt a kiemelkedően eredményes oktatónevelő munkát, amely az 1965- ben átadott új épület falai között bontakozott ki. Abban az időben a kerület legjobban felszerelt iskolája volt az Alsó erdősor utcai, szaktermekkel, könyvtárral. A magas tanulólétszám miatt hosszú é- veken át délelőtt és délután is folyt a tanítás. Az 50-60 fos pedagógusgárda kiválóságai közül kiemeljük Hamvas Annát, az énekzene tagozat megalapítóját. Számos külföldi zenetanár látogatta meg a tanárnő óráit. Hamvas Anna az iskolán kívül is népszerűsítette a Kodály koncepciót (Kanadában, Izlandon). A néptáncot Karcagi Gyuláné 1971ben honosította meg, és tette sikeressé az alsó és felső tagozaton egyaránt. Bemutató órák sokasága, hazai és külföldi néptáncfesztiválokon való részvétel, „Nívódíj” és a „Kiváló együttes” cím elnyeréséhez vezetett. Karcagi Gyuláné 1998-ban magas állami kitüntetést vett át a Par- ' lamentben több évtizedes eredményes néptánctanításáért. (Folytatás a következő számban) Utcáink és tereink névadói „Az irodalom rettegett ellenőre:” Bajza József A Heves megyei Szűcsiben született 1804. január 31-én Bajza József. Gyöngyösön, majd Pesten jogot tanult, 1828-ban ügyvédi oklevelet szerzett, de soha nem praktizált. Követi írnokként részt vett az 1825-ös országgyűlésen, Gróf Széchenyi István reformjának lelkes híve volt, aki az Akadémia alapítására nagy jelentőségű alapítványának letevésével kezdte meg közéleti szereplését. Már korán, 1823-ban költeményeivel tűnt fel, első versei az általa szerkesztett Aurórában jelentek meg. A Kritikai Lapokat 18311836 között, az Aurórát 18321837 között, a Figyelmeztetőt 1837-1840 között szerkesztette. Az Auróra írókör ifjabb nemzedékének vezére, szoros barátságot kötött Vörösmarty Mihállyal és Toldy Ferenccel, együtt szerkesztették az Athenaeumot 1837- 1843 között. Ezekben a folyóiratokban jelentős kritikai munkásságot fejtett ki, erkölcsi bátorsággal és az igazság szeretetével tűnt ki. 183 8-ban megnősült, feleségül vette Vörösmarty feleségének test- vérnénjét, Csajághy Júliát. Vitába keveredett Szent- miklósy Alajossal az epigramma elméletével kapcsolatban, megbírálta keményen a Wiegand-féle lexikont, ezért nézeteltérése támadt Döbrentei Gáborral, aki a vitába belevonta gr. Dessewfíy Józsefet is, ekkor mondta ki az irodalom terén először Bajza alapelvét: „Az írók köztársaságában nem érdem, nem születés, nem hivatal többé, egyedül okok, egyedül ész adnak elsőséget.” Pyrker László egri érsek német verses müvének lefordításáért Toldyval együtt Kazinczy Ferencet is megtámadta, kijelentette, hogy magyar embertől nem érdem, ha német könyvet ír. Sok ellenségre, de egyúttal nagy tekintélyre tett szert, ő volt az akkori irodalom rettegett ellenőre. Az újonnan épült Pesti Magyar Színház első igazgatójának nevezték ki 1837-ben. Megszervezte a teátrum első együttesét, kidolgozta a játékrendjét, művészeti lelkiismeretességet és fegyelmet igyekezett meghonosítani a színházban. A teátrum 1839-ben részKulturális ajánlatunk Az Örmény Kultúra Barátainak Erzsébetvárosi Egyesülete minden érdeklődőt szívesen lát szeptember 28-án (hétfő) 18 órától a Belváros-Lipótváros Polgármesteri Hivatal Dísztermében Jakobovits Miklós nagyváradi képzőművész-művészettörténész: „A magyar és örmény művészetek kölcsönhatásai a magyar nyelvterületen” című előadására A rendezvényt Belváros-Lipótváros Polgármesteri Hivatala és Erzsébetváros Ónkormányzata is támogatja. vénytársasággá alakult Földváry Gábor elnökletével, Bajza megvált a színháztól, amelynek az elnevezése 1843-tól Nemzeti Színházra változott. Bajza másodízben közvetlenül a szabadságharc kitörésekor vállalta a színház vezetését, de csak rövid időre, mert 1848. július 1-től átvette Kossuth Hírlapjának szerkesztését A lap utolsó száma 1848. december 31-én jelent meg, a fővárosba bevonuló osztrák csapatok elől szülőföldjére menekült és csak Buda várának visszafoglalása után tért vissza Pestre, a Futár című lapot szerkesztette 1849 júliusáig. A szabadságharc bukása után újból menekülnie kellett, Vörös- martyval a Tisztántúlon bujdosott, Borsodi József álnéven levelezett feleségével. Haynau leváltása után, 1851-ben tért vissza Pestre betegen és munkaképtelenül, látása teljesen megromlott, szenvedéseitől a halál váltotta meg. Bajza József 1858. március 3-án hunyt el Pesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra meggyötört testét, síremléke műemlékjellegű. Emlékét utcanév őrzi a Teréz- és Erzsébetvárosban. Pilinyi Péter
