Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-10-29 / 14. szám
J 1998/14. szám HITELET - HELYTÖRTÉNET Templomunk ünnepén A hagyomány szerint 903-ban Konstantinápolyi, a kelet-római birodalom fővárosát pestisjárvány fenyegette, 911-ben pedig a szaracén sereg vette körül. Az első vagy második alkalommal történt, hogy az egyik külvárosi templomban, ahol a hagyomány szerint Mária palástját őrizték, Szent András püspök és Szent Epifán diakónus látták, hogy Mária az angyali és mennyei seregek társaságában oltalmazóan kiterjeszti palástját a város fölé. Ezt az eseményt örökíti meg október elsejei ünnepünk: Mária oltalma. Sok ország tiszteli védasszonyként Máriát, a Rózsák téri görög katolikus templom oltárképén Magyarok Nagyasszonyaként láthatjuk. Görög katolikus egyházunk október 1-jén tartott ünnepe itt tá- gabb értelművé vált. Általában ma már templomunk védasszonyának az ünnepét, templomunk búcsúnapját október első vasárnapján tartjuk. így volt ez október 4-én. Az ünnepi liturgiát dr. Pregun István püspöki helynök, Virányi György paiókus és Tóth Ferenc segédlelkész tartották. A püspöki helynök úr szentbeszédében arról szólt, hogy milyen fontos a templom a közösség életében. A liturgia után az ünnepség folytatódott az új közösségi teremben. A kerületi önkormányzat segítségével a parókiaépülettel szomszédos házban tágas pincehelységet vehettünk birtokba, ahol a közösségi élet bővebb kibontakoztatására kerülhet sor. A helyiséget Pregun helynök úr áldotta meg. A szertartást agapé, szeretetvendégség követte. Az esti 18 órakor kezdődő liturgián - mint az minden hó első vasárnapján szokásos - a Budapesti Görög Katolikus Énekkar Buhnó Tamás karnagy vezetésével, egy fiatal zeneszerző, Fekete Kiss Sándor görög katolikus misekompozícióját adta elő. Ilyen zenemű már nagyon régen született! dr. Sasvári László A Szent Erzsébet Templom hírei Mindenszentek ünnepén november 1- én, vasárnap 17 órá-tól szentórát tartunk, majd az esti szentmisén megemlékezünk halottainkról. Körülbelül 19 órától Mozart Rcquiemjét adja elő a Carmine Celebrat kórus és zenekar, neves szólisták közreműködésével. November 2-án, hétfőn Halottak Napja lesz. Imádkozzunk elhunyt szeretteinkért. Egész novemberben, minden hétköznap, hétfőtől péntekig 17.30 órakor szentmisét mondunk miden elhunytért, különösen azokért, akikről a hívek megemlékeznek. Az esti szentmise után 3-án a Karitász munkatársak megbeszélése lesz a plébánián. November 6-án, első pénteken betegeinket a szokott módon felkeressük, 8-án, vasárnap a 11 órai szentmisén a templom kómsa Gregorián misét énekel és motettákat ad elő. November 9-én az esti mise után a plébánián az egyházközségi képviselő-testület tartja soronkövet- kező ülését. November 2-án 14 órától szeretettel vátjuk idős, magányos testvéreinket a plébánia hittantermében tartandó összejövetelükre. Az esti szentmise után 13-án csendes, engesztelő szentórát tartunk. A Karitász céljainak megvalósítására 15-én ajánljuk fel a hívek adományait. 19-én, csütörtökön templomunk védőszentjének, Szent Erzsébet ünnepén az esti szentmisét hálaadásul ajánljuk fel. 20- án a Madách Gimnázium énekkara, szólistái és szavaiéi adnak ünnepi estet 19 órától a templombúcsú alkalmából. A búcsúi ünnepi nagymisét november 22-én, Krisztus Király vasárnapján 11 órakor tartjuk, melyen a Carmine Celebrat kóms Mozart: D- dúr Missa Brevis művét énekli. November 27-én dél után hitoktatói megbeszélés lesz a plébánián, délután pedig a templomban engesztelő szentóra 19.30 óráig. November 29-én Advent első vasárnapja lesz. Előző este, 28-án 17.45 órakor lesz a templomban az adventi koszorún az első gyertya meggyújtása. Ezen a szombaton segitünk adventi koszorúi készíteni. Információ: 322-4117. A Rózsák terei templomban november 1-jén 19 órától Mozart: Requiem című művét szólaltatja meg a Zimányi István vezényelte Carmine Celebrat Kórus és Zenekar. Szólisták: Zádori Mária, Lukin Márta, Mukk József és Moldvav József. Egy régi szálloda emléke Egy sárga, földszintes ház épült 1818-ban a Kerepesi (Rákóczi út) út elején, a 4. szám alatt. Ablakai keskenyek voltak, homlokzatán elhelyezett cégtábla hirdette, hogy itt fogadja vendégeit a Zum Weissen Schwann, azaz a Fehér Hattyúhoz cimzett fogadó. A szomszédos Vörös Ökör fogadó embereivel vetélkedve lesték nap mint nap az alkalmazottak az Eger vagy Szolnok felől közlekedő kocsikat és vásárosszekereket, igyekeztek rávenni az érkezőket, hogy náluk szálljon meg. A híres pesti vásárok a mai Kálvin tértől a Deák térig húzódó Országúton (Múzeum körút és Károly körút) zajlottak le. Ilyenkor telt ház volt a Kerepesi út összes fogadóiban, udvaraikon helyezték el a lovakat és az árukkal megrakott szekereket. A Fehér Hattyú fogadónak különösen tágas volt az udvara, amelynek a Dohány utcai oldalon is volt kapuja. Müller József és Perger 1823-ban bérbevették a Glück családtól a fogadót, az árendások „azt a bet- sületet veszik magoknak, hogy T. Utazó Uraknak jelentsék” hogy a fogadót a Szentgyörgy naptól árendába fogadták, tudatták a betérő vendégekkel. Néhány év múlva már kávéházuk is volt, Finster János mérte a kávét. A fogadó árai igen mérsékeltek voltak, a legdrágább három á- gyas szoba négy forint ötven krajcárba került, ugyanakkor a Hotel Európában 30 forintért lehetett kibérelni a lakosztályokat. A hagyomány szerint 1848-1849 kö- j zött Kossuth Lajos j itt szállt meg, erre később büszkék is voltak a fogadó bérlői. Glück Károly vezette az 1860-as években a szállót, egy emeletet huzatott az épületre. Weingruber Ármin az 1880-as években bérelte ki a Fehér Hattyú szállót, az udvara egy üvegfalú lugast építtetett, itt étkeztek a vendégek. De ettől sem lett modernebb, sőt azt híresz- telték a rosszmájúak a szállóról, hogy utoljára Ferenc József magyar királlyá koronzásakor festették ki utoljára. Lakói többnyire vidéki kereskedők, kupecek voltak. A hírhedt tiszaeszlári per szereplői, Scharf Móric és apja szállt meg a fogadóban 1882-ben. A vérvád vezetőinek úszítására a felizgatott tömeg megostromolta a szállót, de a tulajdonosnak sikerült Scharfékat a Dohány utcai kapun kiszöktetni. Egy emeleti kis szobában lakott 1913-ban Mednyánszky László, a neves festő. A híres város- szépítőnek, Podmaniczky Frigyesnek is itt volt az agglegény szállása. A Fehér Hattyú szálló, a Glück család tulajdona apáról fiúra szállt, 1933-ban Glück Károly eladta, nem tartotta már érdemesnek átépíteni. A kapu alatt Kraus úr, az utolsó bérlő személyesen árulta az ódivatú vaskályhákat, rézágyakat, tükröket és a porcelán mos- ft dókat. Az öreg, rozoga épületet 1935-ben lebontották, csak néhány vén fa maradt meg az új épület udvarán. Pilinyi Péter
