Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-07-03 / 9. szám
1998/9. szám HELYTÖRTÉNET 13 Muemléfccív\k a/HoHó-utca/15. felé, egy traktussal körülépítve az udvar... Bejárati előtere tengelyben helyezkedik el, lépcsőházát a belső traktusba illesztették. Az épület tipikus romantikus építészeti alkotás. Az ilyen épületek, eltekintve felületeik romantikus alakításától - átlagos klasszicista épületek szerkezeteivel készültek el. „Romantikájuk” egyszerű rátét, külsőség a korszak szabványosnak tekinthető kő-tégla falas épületén. Eme építészeti romantika jellegzetessége a sarokrizalitok kiképzése, a klasszicizmus középrizalitos megoldása helyett. Jellemző a kor építészetére, hogy a ház kornak megfelelő - romantikus - felület-alakítása mellett szerkezete konvencionális, konzervatív, de lépcsőjének korlátái már a következő évtized ízlését tükrözik. Pest perifériája lényegében előzetes terv nélkül, ötletszerűen alakult ki; az egyes, városrésznek még nem nevezhető ház-csoportok a letelepedés és a megélhetés lehetőségeinek függvényében, kőbánya, majorság, dülőút mentén jöttek létre. Pest fejlődése az 1870-es évektől gyorsul fel. A Terézváros, 1869-es 74 ezres lélekszáma 1880-ra 110 ezer fölé nő. A Terézváros, - az Erzsébetváros 1882-es leválasztásának érvágása után, azaz annak ellenére - 1890-ben immár elhagyja a százezres lakosságszámot (133 ezer), 1910-re pedig 150 ezer fö fölé nő az itteni lakosok száma. Az Erzsébetváros lakossága 1890-ben még éppen nem érte el a 90 ezret, de a feltűnően gyorsan növő lakossága a századfordulón már túlhaladja a 150 ezret is, 1910-ben pedig az itteni lakosok száma több mint 181 ezer. Az első világháború után a fejlődés lelassult. A Holló utca vonala véglegesen az 1840-es években alakult ki és azóta is őrzi ezt a formáját. Ebben a tekintetben tipikus pesti mellékutca. A Holló utca 15. szám alatti ház kétemeletes romantikus bérház, zártsorú beépítésben. Az épületet Gannersdorfer János részére emelte Hild József1840-ben. A korabeli tervek, kétemeletes, utca felé kéttraktusos, udvar felé egymenetes, belsőudvaros „szabványos”, klasszicista épületet mutatnak, elegáns kapualjjal, négyoszlopos lépcsőházi előtérrel, félköríves típus-lépcsőházzal, amelynek orsótéri tartószerkezete a belső oszloppár. Az épületet azonban Rados Jenő, Hild József monográ- fusa, mint földszintes házat említi. Valószínűleg az épület ebben a formájában nem épült meg, csak a földszint készült el. Erre utal az is, hogy 1862-ben Pán József kétemeletes „U”-alaprajzú épületet épített ugyanitt, Kedvessy Lajos részére. A két épület - terve - mutat bizonyos azonosságokat; elsősorban a bejárati előtér hevederosztása azonos. Lépcsöhá- zaik azonban az előtér ellenkező oldalaira kerültek. Valószínű, hogy Pán a rossz állapotú korábbi épület épebb részeit használta fel, amint az abban a korban megszokott gyakorlat volt. Az épület a második világháborúban mérsékelt károkat szenvedett. 1968-ban a BVTV felmérette a házat és terveket készíttetett helyreállítására is. Az épület átlagos XIX. század közepi ház, két traktussal az utca Az Erzsébetvárosiak Klubja minden héten kedden, 17 órától a szokott helyen várja tagjait, vendégeit. TEREINK, UTCÁINK NÉVADÓI Damjanich János tábornok Szerb származású katonatiszt családjában született Damjanich János, 1804. december 8-án a bánsági Strázsán. Katonai pályára lépett, a temesvári katonai nevelőintézetben végzett. Rukavina tábornok parancsnoksága alatt álló, Temesváron állomásozó 61. gyalogezrednél fökapitányi rangban szolgált. 1848 áprilisában összeütközésbe került Haynau tábornokkal, aki a magyar kormány ellen izgatott. Haynau közbenjárására Damjanichot Olaszországba rendelik, de a kormány a Szegeden összeverbuvált 3. honvédzászló őrnagyának nevezte ki április 20- án. Gyorsan haladt a ranglétrán, október 14-től alezredesi rangban dandámok a bánáti hadtestnél, 1849. február 3-tól tábornoki rangban a bánsági csapatok parancsnoka. Nevéhez fűződnek a szabadság- harc diadalmas csatái, a vörössip- kás katonáival negyvenhárom ütközetet nyert. Az osztrákok megerősítették Szolnokot, mivel a főváros és Debrecen közötti útvonal kulcsa volt. III. hadtest néven Damjanich Vécsey tábornokkal egyesítette a seregeket, Bánátot otthagyva, ahol már leverte kemény ütközetekben a rácok lázadását, seregével két tűz közé szorította az osztrák sereget, akik csak nagy veszteségek árán tudtak elmenekülni. A győztes csata után Damjanich felsorakozott vörös- sipkásaihoz így szólt:- Fiúk, büszke vagyok rátok. Ti az ördögöt is megveritek. Megérdemelnétek, hogy mindnyájan tisztek legyetek. De, hol volna akkor az én zászlóaljam. Szolnoki győzelméért 1849. március 5-én másodosztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Ideiglenes hadügyminiszternek nevezte ki a kormány április 28-án, de még aznap a lovak sétakocsikázás során elragadták, kocsija felborult és lábát törte, szolgálatképtelenné vált. Kossuth Damjanich balesetét mint nemzeti szerencsétlenséget tudatta az országgal. Arad várparancsnoka 1849. július 10-től, Schlich tábornok a vár feladására szólította fel. Damjanich várbeli csapatainak szabad elvonulást akart biztosítani, de a terve meghiúsult. Augusztus 17- én kapitulált a cári csapatok előtt, de az oroszok a tábornokot átadták az osztrákoknak. Aradon október 6-án kilenc tábornokot vittek a bitóhoz. Nyolcadiknak végezték ki Damjanichot. Amikor a porkoláb lesegítette a szekérről, amelyen lábatörötten ült, hogy az akasztófához kísérje, azt mondta:- Már azt hittem, én leszek az utolsó, pedig a csatában mindig elől szoktam járni. - Aztán eldobta mankóit. - Úgy sem lesz többé rájuk szükségem. Amikor már a bitón függött, Vécsey Károly, akinek már nem volt kitől elbúcsúznia, megcsókolta Damjanich kezét. Damjanich János emlékét utcanév őrzi Erzsébetvárosban. Pilinyi Péter
