Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-01-15 / 1. szám
10 HELYTORTENET 1998./1. szám LISZT DEDIKACIO Egressy Béni Erzsébetvárosban Református lelkész családjában született Egressy Béni Kazincbarcikán 1814. április 21-én. Középiskolai tanulmányait Miskolcon végezte, ahol zenét és francia nyelvet is tanult. Sárospatakon tanult tovább 1830-1831 között, apjának halála után Mezőcsáton segédtanítói állást vállalt. 1833-ban felcsapott színésznek, kassai és kolozsvári fellépése után bátyjával, Egressy Gáborral a budai Várszínházhoz szerződött. 1836-ban már a századik fellépését ünnepelte 1837. augusztus 22-én a Nemzeti Színház megnyitó előadásán bátyja mellett ő is szerepelt. 1838-ban Havy Mihály színésztársával elgyalogoltak Milánóig, ahol továbbképezte zenetudását és tenor hangját. Hazatérése után 1843-tól a Nemzeti Színház tagja, főleg énekes szerepekben játszott. Műdalokat komponált, operaszövegkönyveket írt, 1843-ban Vörösmarty Szózatának megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját. 1844-ben megírta a Hunyadi László librettóját, amelyet Erkel Ferenc zenésített meg. Ezt követően már Erkelnek írta meg a Bánk Bán szövegkönyvét, az operák bemutatója után a színházban tombolva éljenezték a szerzőket, megszületett a magyar opera. A negyvenes években divatba jött népszínművek népdalbetétjeit Egressy szerezte, 146 zenei alkotásának nagy része a Nemzeti Színház színpadáról indult el az országhódító kőrútjára. A Kerepesi (ma Rákóczi út) út és a Síp utca sarokházában lakott a földszinten ifjú nejével, König Rózával. Zenei képzettségét már odáig fejlesztette, hogy csaknem minden hangszeren tudott játszani, lakásán tanította a cigánymuzsikusokat, zenekarrá szervezte őket. Egressy Béni cigány- zenekara tizenkét fos volt, Pest legnépszerűbb szórakozóhelyén a Városház utcai Komlóban játszottak. Petőfi barátaival a Pilvax kávéházból esténként át- rándult a Komlóba, ahol élvezték Egressy zenekarának virtuóz játékát. Petőfi verseinek első megze- nésítője volt, tizenhat költeménye ihlette komponálásra. Amikor Liszt Ferenc 1846-ban Magyarországra jött, Fogadj Isten címmel Lisztnek ajánlott szerzeményével köszöntötte a nagy zenészt. Lisztnek annyira megtetszett, hogy a tizedik rapszódiájában feldolgozta és művét Egressynek dedikálva adta közre. 1848. március 15-én délelőtt Egressynek tudomására jutott, hogy a márciusi ifjak a Länderer és Heckenast nyomdájában vannak. Odasietett, ő is kapott a frissen nyomtatott Nemzeti dal példányaiból. Hazarohant és még aznap dallamot szerzett hozzá, a legnépszerűbb dal lett a. nép körében. A szabadságharcban hadnagyi rangban harcolt, a kápolnai csatában súlyos láblövés érte. A lábadozó Egressyt főhadnagynak lépették elő, Komáromban jelentkezett szolgálatra, Klapka tábornok zenekari igazgatónak nevezte ki. Hálából a Klapka induló című szerzeményével kedveskedett parancsnokának. Komárom kapitulációja u- tán visszatért a Nemzeti Színházhoz karigazgatónak. 1851. július 17-én hunyt el Sándor utcai otthonában, a Kerepesi temetőben helyezték nyugalomra. Emlékét őrzik magyar nótái, indulói, gyászdalai, ma is éneklik orgonára alkalmazott zsoltárait és, - a Szózatot. Pilinyi Péter Kép a Síp utcából A múlt század végén a Síp utca és környéke sajátos hangulatú, a zsidó folklórtól eleven szigete volt Erzsébetvárosnak. Érdekességként megemlíthető, hogy 1897-ig a Síp utcánál ért véget a Wesselényi utca. A Dohány utcai zsinagóga régi metszeteken való ábrázolásakor látható is, hogy mindkét oldalról házak veszik körül. A sűrűn beépített részt csak 1897-ben lazította fel a Wesselényi utca meghosszabbítása a Síp utcától a mai Károly kör- . útig, s vált szabaddá a \*y zsinagóga egyik oldala. A múlt század 70-es éveiben egy kisbaconi (Erdély) születésű fiatal székely fiú, a későbbi varázslatos meseköltő Benedek Elek lelt otthonra a Síp utcában, írói becsvágytól hajtva jött fel a fővárosba. A vonat már az Eiffel tervezte Nyugati pályaudvarra futott be vele másfél napi zöty- kölődés után, késő este. „Tündéri fényben ragyogónak képzeltem el az ország szívét” - emlékezett vissza késő öregségében. Csalódás érte. Ez még messze nem a millenniumi időkre kiépült világváros. Társával - mint az Édes anyaföldem című visszaemlékezéseiben íija - a Körösi Csorna Sándorok fajtájából való” földijével, gyengén világított, rosszul kövezett, zegzúgos utcákon botorkáltak éjjeli szállást keresvén. így jutottak el a Széna térre, amely csak később vette fel Kálvin nevét. Ma is áll az a sárga egyemeletes, két kőoroszlánnal díszített ház a református templom szomszédságában, ahol a két székely fiú az első éjszakáját töltötte Pesten. Másnap azután útnak eredtek olcsó, hónapos szoba után kutatva. Eközben találtak rá a Síp utca 10.-es számú házra. ,Javakorabeli, barátságos képű zsidóasz- szony fogad. Előszoba nincs, e- gyenest a konyhába lépünk” - emlékszik az író. A konyha két oldaláról nyíltak a szobák. Ezek egyikét bérelték ki havi 10 pengő forintért. Innen jártak be az egyetemre. A házigazda nevét is megőrizte az írói emlékezet: Schächter Miksa. Egyetlen gyermekük, az orvostanhallgató is Miksa névre hallgat. Az orvoslás mellett történeimmel is foglalkozik: egyetemi pályadíjat nyert a Mohácsi vészről írt dolgozatával, mert „Miksa vallásos zsidó, s kuruc magyar”. Ebben az időben „sem az országban, sem az egyetemen zsidókérdés nincsen. Ennek a nemzedéknek az apja, nagyapja a magyar szabdságért harcolt 48-ban, s 49-ben Világostól hozza a nagy bánatot, akár az én édesapám” - valotta öregkorában a nagy mesemondó, a Síp utcai hónapos szoba kapcsán és ürügyén. Iván Géza Hársfa utcai „Ki mit tud” A Nyugdíjasok Szövetsége és a dr. Hun Nándor Nyugdíjas Klub 1997. december 18-án vetélkedőt rendezett „Ismerd meg Erzsébetváros nevezetességeit” címmel. Előtte néhány hónap alatt végiglátogatták Erzsébetváros műemlékeit, melyekről igen színvonalas ismertetést kaptak. Ezek képezték a vetélkedő anyagát. A szakmai zsűri 12 résztvevő felkészültségét és tudását könyvutalványokkal és könyvekkel jutalmazta. A program a kulturális bizottság támogatásával valósulhatott meg. Benedek Elek emlékezései
