Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-04-16 / 5. szám
1998/5. szám HELYTÖRTÉNET 11 Legendás iskoláink Még egyszer a Kertész utcai iskoláról Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész az öregdiákok találkozóján A Kertész utcai Polgári Fiúiskola életében az 1945/1946. tanévben meghatározó változás következett be. A vallás és közoktatási miniszter elrendelte, hogy az ideiglenes nemzeti kormány 6650/1945. MB. számú rendelete szerint „általános iskola” elnevezéssel új iskolát kell szervezni... Ezzel a népiskola IVIII., a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I-IV. osztálya fokozatosan megszűnt... Művelődési örökségüket az általános iskola vette át. A polgári iskolát vezető Triznyai László igazgatót 1945-ben Sándor Gyula Miklós váltotta fel. Az iskola átszervezése már az 1945/1946-os tanévben megkezdődött, s 1948/1949-ben az általános iskola VIII. osztályának megnyitásával befejeződött. Ezekben az években és azt követően is gyakran változott az igazgatók személye. Gerézdi Jánosné tanárnő 1951- ben került az intézménybe. Az itteni 47 éves tevékenysége szinte átfogta az iskola egész történetét. Ma már nyugdíjasként lát el fontos feladatot a 25 ezer kötetes iskolai könyvtárban. Az intézmény 1951-1955 között a Budapesti Tanárképző Főiskola gyakorló* iskolája volt. A tanárjelöltek itt készültek fel későbbi hivatásukra, az általános iskola tanárainak vezetésével. Majd a kerületi zeneiskola költözött az épület falai közé, felelevenítve a korábbi hagyományokat. Ekkor az iskola a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának lett a gyakorló intézménye. A főiskola zongorista növendékei itt sajátították el a zongoratanítás módszereit. A kerületi zeneiskola bár önálló szervezetként működött, de diákjai egyúttal az általános iskola tanulói is voltak. így olyan tehetségeket bocsátott útjára az általános iskola, mint a későbbiekben Kossuth-díjjal kitüntetett Kocsis Zoltán és Ránki Dezső, az Erkel-díjas Presser Gábor, továbbá a Kodály-vonósnégyes vezetője, az érdemes művész Falvay Attila. Szirányi János, a Magyar Rádió 1994-1996 közötti elnöke, jelenlegi művészeti igazgatója növendékként és tanárként is kapcsolódott a zeneiskolához. Az iskola további sajátossága, hogy a külön igazgatás alatt működő fiú és leány általános iskola 1959-ben egyesült, Kiss Béla igazgató vezetésével. (folytatása következik) A filmvetítés kezdetei Erzsébetvárosban 1895-ben egy hirdetővállalat a Váci utca egyik bérházából a szomszédos palota egyik ablakára szegezett fehér vászonlepedőre reklámképeket vetített, majd a reklámokat mozgóképek követték, az utcai közönség nagy ámulatára. A mozgóképek egy- egy mulattató jelenetet ábrázoltak, mindössze fél percig tartottak. Olyan nagy tömeg ámulta, hogy a kocsiforgalom elakadt az utcában. A fővárosban az emberek a Váci utcai amerikai csodaképekről beszéltek. A sajtó is foglalkozott a mozgó képekkel, felvetették azt a gondolatot, hogy jó lenne a mozgó jeleneteket bemutató képeket zárt helyen is, belépődíjért mutogatni. Somossy Károly orfeumában rögtön meg is kísérelte bemutatni a némafilmeket, de műsorok hiányában ez abbamaradt. Az első moziengedélyt Sziklai Arnold kapta 1896. június 22- én. A filmelőadásokat az Andrássy út 41. számú házban szerzett helyiségben kezdték meg. Az első magyar film- felvételt is Sziklai csinálta 1896-ban Ferenc József királynak az ezredéves kiállításon tett látogatásáról. Neumann József és Ungerleider Mór is berendezett filmlaboratóriumot az Erzsébet körúton, megkezdődött a magyar filmgyártás. 1899-ben Neumann József és Ungerleider Mór engedélyt kaptak, hogy a Kerepesi út 68. szám alatt működő Velence Kávéházban mozgóképeket mutathassanak be. Ami korábban nem sikerült több vállalkozónak, nekik igen. A közönség megkedvelte a moziképeiket, a kávéházban mindig telt ház előtt vetítettek. Először a Kerepesi út 82. szám alatti Sport Kávéházban tartottak mozielőadásokat, majd Unger- leiderék átterjesztették a szomszédos Józsefvárosba is, felépítették a Apolló mozit a mai Corvin Áruház helyén. 1901-ben mutatták be az első magyar filmet, Tánc címmel. Blaha Lujza, a kor legnépszerűbb színésznője is szerepelt benne. Csortos Gyula az 1912-ben bemutatott Egy csók története című filmben tűnt fel. Décsi Gyula Lenkey Zsigmonddal megalapította a New York Kávéházban az első moziszövetséget, amely védte a mozitulajdonosok érdekeit. Pilinyi Péter Ingyenes meditáció A Brahma Kumaris Szellemi Szabadegyetem ingyenes tanfolyamokat indít a pozitív gondolkodás, a meditáció és a keleti filozófia témákban minden hónap második hétfőjétől: hétfő- kedd-szerdai napokon, 3 héten át, 17.30-tól 18.45 óráig. Jelentkezni lehet a 216-3727-es telefonszámon, reggel 8-tól 9 óráig. A magyarörmény múltról A „Szemelvények az erdélyi magyarörmény múltból, családi archívumok alapján” című kiállítás április 30-ig tekinthető meg Budapest V, Akadémia u. 1. II. em. 293. szám alatt, a Fővárosi Örmény Kiállítóteremben. A kiállítás kedden és csütörtökön 14-től 16, pénteken 14-től 18 óráig tekinthető meg. A kiállítás ingyenes. Szabid * jroRT káVén4zm bBRIflSt.- BIOQMPrf •I«* basal aaMséMnytKépek WUIaiMa fiftton»82. SPORT-káréház iükm82. SALOME Az első tnagyar moziplakát.
