Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-04-16 / 5. szám
10 KULTÚRA - KÖRNYEZETÜNK 1998/5. szám Könnyező fák és pincék., A tősgyökeres erzsébetvárosiak még gyermekkorukból emlékeznek arra, hogy szárazak voltak a pincék a Damjanich utcában, egészségesek voltak a Városligeti fasor gesztenyefái, s gyönyörű kertek pompáztak a fasori villákban. Ma életveszélybe kerültek a gesztenyefák, a kertek javát kiirtották, autók parkolnak a helyükön. A kutyák prédája a fák töve, a kipufogógáz, a nagyvárosi szmog mérgezi a fák és a környék tüdejét A pincék elvizesedtek. irtása. A vakolatot tégláig le kell égetni, utána vegyszeresen permetezni, s visszavakolni. Az erzsébetvárosi önkormányzat 1992-től 300 millió forintot fordítóm kellene a Damjanich utca túlterheltségét, a Városligeti fasorról ki kellene tiltani a parkoló autókat, a Kós Károly sétányt végleg le kéne zárni az autósok Baktériumok, könnyező házigombák lepik el hangtalanul és szívósan a pincéket. Először csak pókhálóknak tűnnek, majd ez a pókháló habzásnak indul, olyan, mintha simának a falak, s sajnos van is rá okuk... Külső-Erzsébetváros valaha mocsaras terület volt, s a teijeszkedő főváros erre épült. Ez még nem lett volna baj, csak később, a földalatti vasút és a metró építése megbolygatta a föld alatti természetes életet, ahol keresztbe-kasul ki- sebb-nagyobb patakok, folyócskák áramlanak. Dr. Serföző Ilona őslakos a Damjanich utcában, s most az érdekekért kiálló képviselő mellett a kémiai tudományok doktora is perlekedik egyszemélyben e városrészért. Érthetően magyarázza, hogy a földalatti, a metró beékelődése mellett az emelet-ráépítések, a túlterheltség összeségében okozói a talajvíz- és szennyvízfeltöréseknek, a pincék elnedvese- désének. A szakember mondatja vele, hogy a könnyező házigombák baktériumai lábbal is szét- hordhatók, járvány szerűen teijed- het a fertőzés. Igen költséges és körülményes a megfékezése, tott víztelenítésre, de ez csak csepp a tengerben. Sok oldalról megközelíthető a probléma, az egyik például a felelősség kérdése, ami szintén legalább két élű dolog. Egyrészt az önkormányzat privatizácóra kényzerül, el akarja adni a lakásokat, házakat, másrészt a polgárok, a lakók érthető módon olcsón szeretnének lakáshoz, házhoz jutni. Eddig rendben is van a dolog, csak onnét válik veszélyessé, ha az eladó nem világosítja fel a vevőt arról, hogy a vételáron túl a lakás, ház karbantartása is rá hárul. Nem tudatosult a veszélyhelyzet, pedig a pince és a tető is osztatlan közös tulajdon. Az az igazság, hogy csak tökéletes állapotú házakat szabadna eladni... A fasori fák képletesen köny- nyeznek, a városvédők pedig igaziból. Dr. Serföző Ilona ezzel és a fasori villákkal, kertekkel kapcsolatosan nagyon határozottan fogalmaz: „Állampolgári véleményeket tolmácsolok az érdekükben: mozgalmat kellene indítani a fák, a kertek megmentésére. Csök-kenSzünidei matiné A Zabhegyező Gyerekanimátorok Egyesülete által szervezett általános iskolások nemzetközi találkozója, a hetedszerre megrendezett Gyerekfesztivál nyitott napjának az Almássy téri Szabadidőközpont adott teret. Az április 5-i végeláthatatlan vasárnapi Kavalkád monstre műsorán a színpadi produkcióktól a különféle alkotóműhelyeken át a különböző „gyereketpróbáló” játékokig minden színre került. A forgatagban fogyatékos, sérült gyerkőcök is fel-feltűntek, mivel a szervezők a programokat úgy állították össze, hogy ők se maradhassanak ki a jóból. Hiszen a játékhoz mindenkinek joga van! elől. A közlekedésrendészet találja meg a megfelelő kivezető illetve kikerülő utakat. Azt is el tudnám képzelni, hogy például a Kamilla Kft. bekerítené a fasori fákat, ez is nagy lépés lenne ”. Természetesen a legnagyobb lépés az lenne, ha az itt lakók valóban magukénak éreznék ezt a városrészt, s összefognának a kerület egyik ékkövének számító fasor és, környékének megmentéséért. Varga László A Költészet Napja volt Április 11 -e József Attila születésnapja, melyről nem is emlékezhetnénk meg méltóbban, mint egy kétszeres József Attila- díjas költő versével. Aki mellesleg 1993 óta erzsébetvárosi... Bella István a Hetek költői csoportjának tagja, az Elet és Irodalom volt munkatársa és rovatvezetője, kiváló műfordító. Több, mint tizenhét kötete jelent meg. Csak az Isten Trikóját néha magán hagyta, úgy szeretett, félmeztelen. De meztelen volt a szeme alja. A szájaszéle. A két kezem. Meztelen volt az ágy. A párna. A levegő. Meg a sötét. ... Csak az Isten volt ruhában. De elfordította fejét. Akácos udvari műsorok A Belső-Erzsébetvárosi I. sz. Gondozóközpontban (Akácfa u. 61.) április 23-án Kanizsai Katalin magyamóta énekes lép fel * 24-én „Tavaszköszöntő” címmel az Operaház Gyermekkórusa ad műsort A bútorok szerelmesei Tóta József nem sokat tétlenkedett. Tavaly szerzett diplomája ide vagy oda, máris közszemlére bocsátotta tervei nyomán kivitelezett bútorait - többek között fénnyel megvilágított szekrényét, négy lábon álló „kistékáját” - két, szintén még „féllábbal” főiskolás kollégájával, Jakab Csabával és Márton László Attilával egyetemben. Nem is akárhol, hanem szemérmetlenül a főváros egyik legrangosabb kiállítótermében, a Vigadó Galériában április 2- től 19-ig. Tóta József Szolnokról került Erzsébetvárosba egy lakáscsere folytán. Mint mesélte: asztalosként kezdte, s csak ötödszörre vették fel az „Iparművészetire”, ahol ráadásul addigra már a „sima” bútortervező szakot meg is szüntették. Ám építész-tervezőművész végzettsége ellenére bútortervezőnek vallja magát. Miképpen azt is, hogy egy Vigadós fellépéssel több az esélye a „befutásra”...
