Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-03-24 / 4. szám
10 ISKOLA 1998/4. szám LEGENDÁS ISKOLÁINK A Kertész utcai Polgári Fiúiskola A mai Kazincy utcában alapították meg a VII. kerület második polgári iskoláját az Erzsébetvárosi Kör kezdeményezésére, 1889-ben. Az új intézmény helyiségeit kezdetben a Kazinczy utca 3. számú épületben bérelték ki. A polgári iskola megszervezője és első igazgatója Lád Károly tanár volt. Hihetetlen nagy érdeklődés nyilvánult meg a Csengery Antal által kezdeményezett új iskolatípus iránt, amellyel a kultuszminiszter a polgárságot kívánta megajándékozni. Az iskolába 253 fiú iratkozott be, ami az akkori időben a legmagasabb létszámot jelentette. A következő években megduplázódott a tanulók száma. 1894-ben már szűknek bizonyult az épület és ezért a Wesselényi és az Akácfa utca sarkán emelt épületbe költözött az iskola. Az új épületben helyezték el a Kereskedelmi Tanonc iskolát is. Az 1897/98-as tanévben megnyílt a polgári iskola V. osztálya, a következő évben a VI. is. így tervezte Csengery Antal is, aki “általánosan mívelő, a régi középiskolánál rövidebb idő alatt befejezést nyerő középfokú tan- intézef’-et szándékozott megvalósítani. Az elképzeléséhez fűzött remények hamar meghiúsultak, mert az 1903/1904-es tanévben már nem nyílhatott meg a VI. osztály, sőt az V. osztályt is megszüntették. Vagyis a polgári iskola felső osztályait leszakították, és kereskedelmi elnevezéssel szakirányú iskolává alakították. A polgári iskola így is igazolta életképességét. Lád Károly igazgatót 1915-ben vesztette el az iskola, aki mögött 40 éves igazgató-tanári múlt állt. Az új igazgató Béky Dezső, majd 1920-tól Puhr József lett. A háborús évek után újra felMindenki marad a régiben Az Oktatási, Ifjúságpolitikai és Sport Bizottság elnöke, Gyu- risné Braunsteiner Márta szerint a VII. kerületi óvodákban magas színvonalú a munka a méltatlan körülmények ellenére is. Többnyire ugyanis lakóházban működnek, s mert ezeket az intézményeket természetesen ugyanúgy érintik az irdatlan közös költségek, emiatt nagyon sokba kerül a fenntartásuk. Egy hatéves fejlesztési koncepció révén, mellyel az erzsébetvárosi “gyerekneveldék” az egyszeri, nagyobb befektetéssel, ám hosszútávon olcsóbb, kifizetődő megoldással végre saját otthonra lelnek. A Damjanich utca 51. szám alatti Óvoda már ennek köszönhetően telepedhetett meg a Nefelejcs utca 62-ben. A Fővárosi Önkormányzat legutóbb ehhez a tervhez kapcsol- hatóan felajánlotta igen kedvező feltételekkel azt a lehetőséget, hogy a városligeti Fazekas Gyakorló Óvodájában három csoportnak szívesen alakítana ki helyet. Braunsteiner Márta két javaslatot is előkészített az ügyben a képviselő-testület felé. Az egyikben a „legdrágább" Király utcai óvoda szerepelt, a másikban pedig, hogy bármelyik óvoda tehermentesítésére - a kerületben 112 százalékos a feltöltöttség! - használják ki ezt a nem mindennapi alkalmat.- A képviselők végül is sehogyan sem döntöttek - nyilatkozta Gyurisné Braunsteiner Málta. - A tárgyalási napon műtétem miatt nem tudtam részt venni. Ugyan a kollégámat megkértem, hogy képviseljen helyettem, ám az mégsem ugyanaz, mintha én álltam volna ki az álláspontok mellett. Véleményem szerint elszalasztottunk egy kitűnő lehetőséget! A fotón középen: a szakállas „vendégtanár”, Kodály Zoltán lendült az intézmény a tanárok és az igazgató odaadó munkája következtében. A tantestület az oktatás mellett nagy gondot fordított a nevelő munkára is. Báró Wesselényi Miklóst az iskola patrónusának választották meg nagy ünnepség keretében. Wessel Jenő rajztanár megfestette az árvízi hajóst, mely annak az arcképgyüjteménynek lett a becses része, ahol már Kossuth, Széchenyi, Rákóczi, Petőfi és Jókai is szerepeltek. Ma már kiegészíthetnénk ezt a sort az iskola padjait egykoron koptató Karinthy Frigyes és Rejtő Jenő arcképével is. A művész ily módon próbált példát állítani az ifjúság elé, annak érdekében, hogy a példaképeket kövessék a tanulók. A növendékek egyénisége és tehetsége kibontakoztatása érdekében létrehoztak különböző ifjúsági egyesületeket, önképzőköröket és elsőként kapcsolódtak a cserkész mozgalomhoz. Az iskola kezdetektől fogva sok tomaversenyt rendezett, nagy sikerrel. 1910-ben, a fővárosi versenyen Lukáts Kálmán tornatanár csapata megszerezte a „Rákóczi” vándorzárszlót, amit 14 éven át nem is engedett át más iskolának. A zenei nevelés terén szintén élen jártak. A Bohus Endre vezette énekkar kiemelkedő eredményeket ért el. A zenei élet olyan nagyságai is vezényelték az iskolai kart, mint Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Walter Brúnó. Nemcsak a hazai rádió, hanem a Londoni Gramofon Rt. is készített velük lemezfelvételt. A polgári fiúiskola 1933-ben költözött a Kertész utcába. Azóta többször átalakult, de zenei és sporthagyományait máig is őrzi. Buda Györgyné Megalakult az Örmény Kultúra Barátainak Erzsébetvárosi Egyesülete, mely havonta tartja ösz- szejöveteleit az Almássy téri Szabadidőközpont 407-es termében. Március 14-én, ha a tudományosságot nem is mellőzték, kötetlen beszélgetés zajlott le „Gondolatok az örmény egyházról” címmel. Hernádi folyamat A Fővárosi Önkormányzat a Hemád utca “negyvenhatban” lévő Általános Iskola továbbfejlesztését tervezi. Ezért, ahogy azt az Oktatási, Ifjúságpolitikai és Sport Bizottság elnöke, Braunsteiner Márta lapunknak elmondta: „úgy gondoltuk, hogy az ott tanuló erzsébetvárosi gyerekek ellátását átvesszük. Ám túl korán került döntéshozatalra Erzsébetváros képviselőtestülete elé a téma, nem volt pontosan tisztázott minden ezzel járó kötelezettség, így a testület úgy döntött: nem tudja azt felvállani”.
