Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-03-02 / 3. szám
4 ÖNKORMÁNYZAT 1998/3. szám Több pénz jut a környezetvédelemre Bírságokat az alapba! A nemrég elfogadott környezetvédelmi alapról szóló rendelet alapján többletbevételhez juthat Erzsébetváros önkormányzata. A képviselő- testület által kitűzött célokat erősíthetik a helyi bírságokból, különféle díjakból és pályázatokból befolyt összegek, melyek kizárólag a kerület környezetvédelmére fordíthatók. A környezetvédelmi alap létrehozása e területen jóval nagyobb függetlenséget biztosít a Vll. kerület számára - mondta Antosik Ferenc, a környezetvédelmi bizottság elnöke. Korábban például a bírságokból és a közterületi szabálysértésekből befolyt összegek túlnyomó része a fővárosi önkormányzathoz került, míg ezután a kerület javára fordulnak az arányok. Az 1 millió forinttal induló alap bevételeinek felhasználásáról az illetékes bizottság javaslatára a testület dönt. Elképzelések szerint az önkormányzat jóval több pénzt fordítana szelektív hulladékgyűjtő udvarok kialakítására, talajvíz-ellenőrző mérőku- tak telepítésére, zajszint mérésre és általában a zöldterületek növelésére. Idén elsősorban a régi házak belső udvarainak zöl- desítését támogatnák. A további tervekről Antosik Ferenc kifejtette: a kerületi játszótereken kevés a játék, ezért azok számát növelni szükséges, akárcsak a közterület-felügyelőkét (a kerületi alközpontban jelenleg hatan dolgoznak), akiknek munkájára igen nagy szükség lenne. Szabó Zsolt A Nemzetközi Nőnap alkalmából március 8-án, délután 15 órakor sok-sok szegfűvel, szerény vendéglátással, zenés, szórakoztató műsorral köszöntik a hölgyeket Erzsébetváros országgyűlési képviselői. Fiiló Pál a Wesselényi u. 69-ben, dr. Szabó Zoltán pedig az Erzsébet krt. 40-42-ben vár mindenkit szeretettel. Módosító indítvány felújítási támogatásról Fedríd Gábor egyéni, képviselői indítványt fogalmazott meg a társasházak felújítási támogatását szabályzó rendelet módosítására. A közérdekű témáról lapunk kérdésére a következőket nyilatkozta:- Képviselő-testületünk tavaly rendeletet fogadott el a társasházak felújításának támogatásáról, de arról is határoztunk, ha szükséges, akkor a tapasztalatok alapján évenként felülvizsgáljuk, s ha szükséges, akkor korrigáljuk. Ez történik most, ennek szellemében fogalmaztam meg módosításaimat. Javaslom, hogy a rendeletben „visszatérítendő kamatmentes, és vissza nem térítendő felújítási támogatás” szerepeljen. Javaslom, hogy az elnyerhető támogatás 20 % legyen, s hozzunk létre Felújítási alapot. Ebbe az alapba, ami infláció követő, a képviselő-testület döntése értelmében visszaforgatható a társasházak által visszafizetett pénz. Szerény számításaim szerint ezzel legalább 100 házzal bővülhetne a felújítási támogatások lehetősége. Ez a lehetőség azért is jó, mert költségkímélő, nőhet az alap összege. A kerületiek között a legtöbb támogatást mi adjuk a társasházaknak. Például 5 millió forintból csak 4 milliót kell visszafizetni. Önkormányzati pénzből csökkentenék a költségeket Előkészületben a vízóraprogram Akár márciusban a képviselő- testület elé kerühet az a javaslat, amely - tulajdonviszonyoktól függetlenül - támogatná az erzsébetvárosi lakások vízórákkal való felszerelését. A folyamatosan emelkedő víz- és csatornadíjak nem csak a lakosság terheit növelik, de az önkormányzatot is évente több, mint 100 millió forinttal “rövidíti meg” az átalánydíjas elszámolás. A vízóraprogram előterjesztője, Haller Gyula önkormányzati képviselő elmondta: a testület még tavaly decemberben felkérte a polgármestert és a jegyzőt, hogy a műszaki és jogi feltételeket dolgozzák ki. Elképzelések szerint nem tennének különbséget az önkormányzati és társasházi lakások között, hiszen a lakóházak zöme ma már amúgy is vegyes tulajdonú. Ismeretes, hogy Budapesten, a víz- és csatornadíjak mértékét a fővárosi közgyűlés határozza meg, ám annak áthárításáról a kerületi képviselők döntenek. Az önkormányzati bérleményeknél az átalánydij as elszámolás miatt nem lehet a valós vízfogyasztás után fizetni, így a kerület százmillió forintos nagyságrendben kénytelen átvállalni a különbözetet. Becslések szerint - két vízórával számolva - lakásonként a 20-25 ezer forintot is elérhetik az órák beszerzésének és felszerelésének a költségei. Amennyiben a lakók önerőből szereltetik fel a mérőegységeket, a megtérülés 4-6 évre tehető. Önkormányzati támogatással mindez a felére csökkenhet - véli a képviselő, aki szerint e téren a kerület hosszú, legalább tíz éves folyamat előtt áll, és éppen ezért mielőbb el kell kezdeni. A társasházi közgyűlések vízmegosztási vitáival kapcsolatban kiszámolták, hogy egy ház- a fő vízmérőn mért - fogyasztásának mintegy 5-10 százalékát teszi ki a közös használat. Haller Gyula ezért azt is javasolja, hogy az önkormányzat - ugyancsak saját költségén valamennyi házban szereltessen fel órát a közös fogyasztás mérésére. A bérlakások és a magántulajdonú lakások esetében vitatott fogyasztást szintén egyértelművé lehetne tenni, ha a többség vállalkozna a mérők felszerelésére. A nagyfogyasztónak számító üzlethelyiségek bérlői vagy tulajdonosainak is érdeke lenne a mérés, mert ellenkező esetben a társasház a közös költség emeléÍ sével hajtaná be a veszteséget. ' Amennyiben az órák beszerzését és felszerelését is az önkormányzat intézné, úgy az előre kalkulált kiadások tovább csökkenthetők. Információnk szerint a programra mintegy 60 millió forintot különítenének el a most készülő kerületi költségvetésben. Szabó Zsolt A Polgári Egylet Erzsébetvárosért Egyesület magát „egyszerű tagként” megnevező tagja, nevezetesen a FIDESZ Polgári Párt alelnöke. Deutsch Tamás a meghívását elfogadó két vendégével, a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatójával, dr. Ferenczi Istvánnal, illetve az erzsébetvárosi háziorvosok képviselőjével, dr. Mikó Istvánnal közösen az e- gészségügyi alapellátás problémájával, helyzetével kapcsolatosan lakossági fórumot tartott február 23-án, a Bethlen Gábor téri Gyógypedagógiai Intézetben.
