Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)

1998-11-18 / 15. szám

1998/15. szám HITÉLET - HELYTÖRTÉNET 13 A Szent Erzsébet templom hírei Utcáink és tereink névadói A nyelvújítás vezéralakja Kazinczy Ferenc November 19-én, csütörtökön templomunk védőszentjének, Szent Erzsébet ünnepén az esti szentmisét hálaadásul ajánljuk fel. Ezen a napon egész napos szentségimádás lesz, 17 órakor közös imával szentórát tartunk. November 19-én 20-án és 21-én a szentmisén 18 órától lel- kigyakorlatos szentbe­szédek lesznek a búcsú ünnepére való felkészü­lésül. A szentbeszédeket a templom papsága fogja tartani. November 20-án a Madách Gimnázium énekkara, a Vox Volup- tatis énekkar és a Molnár Antal Zeneiskola énekes szólistái és ütőhangszeres együttese eladá­sában Raminez: Kreol miséjének bemutatója lesz a templombúcsú alkalmából. A búcsúi ünnepi nagymisét november 22-én, Krisztus Király vasárnapján 11 órakor tartjuk, melyen a Carmine Celebrat kórus Mozart: D-dúr Ruszinok körében használt szó, de eredetét tekintve a görög „grammata” szót kell idéznünk. Ennek jelentése: bejegyezni. Ebből lett a szlávos forma, mely a magyar görög katolikusok ajkán is él, s jelenti azt a halotti megem­lékezést, ahol az elhunytak be­jegyzett, feljegyzett neveit felol­vassák. Általában úgy történik, hogy egy könyörgésformulába belefoglalják például egy család egykori tagjainak neveit vagy a templom néhai papjait, jótevőit. A régi naptáraink novembert a halot­tak hónapjának is nevezik, lévén november 2. a halottak napja, de a nyughelyek felkeresése egész hónapban folytatódik. A halottak napjának megülése ugyan a X. század végén indult el a fran­ciaországi Clums bencés monos­torából, tehát római katolikus ere­detű, de hazánkban, mivel mi lényegében a nyugati kultúr­körhöz tartozunk, általánossá vált e napnak a megülése. így a Rózsák téri görög katolikus temp­Missa Brevis című müvét énekli. November 27-én délután hitokta­tói megbeszélés, 19.30-ig pedig engesztelő szentóra lesz. Advent első vasárnapja november 29-én lesz. Előző este, 28-án 17.45-kor lesz az adventi koszorún az első gyertya meggyújtása. Ugyancsak ezen a szombaton segí­tünk adventi koszorút ké­szíteni az érdeklődőknek. December 1-jén 19 órától lesz a Karitász-munka- társak megbeszélése, de­cember 5-én 17.30-kor az adventi koszorú másik gyertyájának ünnepélyes meggyújtása. December 6-án Szent Miklós ünnepén a 11 órai szentmisét egész egyházközsé­günkért, a templom jótevőiért ajánljuk fel, 17 órától szentórát tartunk. December 7-én a Kato­likus Legényegylet összejövetele lesz, december 8-án a Szeplőtlen fogantatás ünnepén 17.45-kor litániával köszöntjük a Szűzanyát. lomban is megtartották november 2-án az előbbiekben ismertetett megemlékezést. Bár a hramota eredetileg a tavasszal tartott halot­tak szombatjaihoz kapcsolódik, de mint hagyományelem, mely­hez a hívek igen ragaszkodnak, magától értedődően alkalmas november 2-ára is. A halottak bejegyzésére külön­böző lehetőségek vannak. Fel­fektethetnek alkalmaként íveket, melyekre a hívek bediktálják szeretteik nevét, s ez alkalmat ad bizonyos vagy felajánlott összegű adomány átnyújtására is. Láttam olyat, hogy a család halot­tainak a nevét kis füzetek tartal­mazzák. (Ez főleg az ortodoxok körében elterjedt.) Egyes helye­ken vaskos füzetek, esetleg fó- liánsok szerepelnek hramotás- könyv gyanánt. Ezek még tör­ténelmi forrásmunkáknak is al­kalmasak, mert számot adnak az egykor élt hívekről meg ado­mányozókról. Dr. Sasvári László Református nemesi családban született 1759. október 27-én a Bihar vármegyei Ersemlyén Kazinczy Ferenc. Hétéves koráig anyai nagyapja házában nevel­kedett, 1767-ben került vissza apjához Alsóregmecre. Késmárkon latint és németet, 1769-től a sárospataki kollé­giumban tíz esztendeig filozó­fiát, jogot és teológiát tanult, itt fejezte be főiskolai tanulmányait. Eperjesen, Kassán és Pesten jog- gyakomoskodott 1782-ig. Pesten vált Jozefinistává”, II. József császár hívévé. Családja kedvéért Zemplénben, majd Abaújban aljegyzői munkát vállalt. Elfor­dult a vallástól, fel­világosodott világ­szemléletű lett, 1784- ben a szabadkőmű­ves titkos társaság tagjai közé választot­ta. Állami szolgálatba lépett át, 1786-ban Kassán gróf Török Lajos főigazgató mellett az állami iskolák felügyelőjeként dolgozott. íróként elég későn, harmincéves korában jelentette meg az írásait. Megindította Baráti Szabó Dá­viddal és Batsányi Jánossal az első magyar irodalmi folyóiratot Magyar Museum címmel 1788- ban Kassán. Hamarosan nézet- eltérése támadt Batsányival, ott­hagyta a lapot, majd 1790-ben új folyóiratot indított Orpheus (ez volt a szabadkőműves neve) címmel. II. József császár halála után 1791-ben menesztették ál­lásából, visszavonult regmeci birtokára, teljesen az irodalom­nak élt. Belekeveredett 1794 nyarán a Martinovics-féle összeesküvés­be, ismerősei között terjesztette a Reformátorok Titkos Társaságá­nak Kátéját. Lebukott, elfogták, pallos általi fej- és jószágvesz­tésre ítélték, de büntetését ke­gyelemmel meghatározatlan ide­ig tartó börtönbüntetésre változ­tatta I. Ferenc császár. Brünnben, Kufsteinben és Munkácson 2387 napot töltött börtönben, 1801. június 28-án szabadult kegye­lemmel. Kisbányai birtokán gazdálkodott, amelyet Szépha­lomnak nevezett el. Negyvenöt éves korában nősü­lésre adta a fejét, feleségül vette volt főnökének leányát, a nála húsz évvel fiatalabb Török Sophiet. Széphalomra költöztek 1806-ban, hét gyermekük szü­letett. Fiúk, Kazinczy Lajos 1820. október 20-án született Széphalmon. A sza­badságharc tábornoki beosztású ezredesét 1849. október 20-án golyó által kivé­geztette Haynau, ő volt a tizennegyedik vértanú. Kiterjedt levelezést folytatott Kazinczy az ország íróival (leveleit huszonhárom kötetben adták ki) és az irodalompártoló urakkal. Rendkívül jelentős volt nyelv­újítói munkássága, csiszolta, fi­nomította és választékossá tette a magyar nyelvet. Birtoka jövedelmének nagy ré­szét az irodalomra fordította, saját pénzén adta ki müveit és más írók irodalmi munkáit. Állandóan anyagi gondok szo­rongatták, szinte koldussá tették pőréi saját és felesége család­jával. Az északi megyékben dúló ko­lerajárványnak esett áldozatául, 1831. augusztus 23-án hunyt el Széphalmon. A háza előtti kert­ben temették el, a sírja fölé emelt neoklasszicista stílusban épült mauzóleumot és múzeumot nap­jainkban is látogatják. Erzsébetvárosban a Nagy kereszt és Kiskereszt utcát emlékére 1879-től Kazinczy utcára ke­resztelte át a Fővárosi Közmun­kák Tanácsa. Pilinyi Péter NOVEMBER, A HALOTTAK HÓNAPJA Hramota

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom