Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-02-11 / 2. szám
1998/2. szám EGÉSZSÉGÜGY - SPORT 13 Díjak Erzsébetváros sportjáért Erzsébetváros Sportjáért Díjat az idén a friss világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok vízilabdázó Kiss Gergely, a Madách Gimmnázium testnevelő-tanárnője: dr. Szabó Lászlóné, a Hemád „három” általános iskolában szintén tesnevelést oktató Kreisztvirt Tamás, - a többek között - az Erzsébetváros SE elnöke Farkas Ferenc, illetve az Oregfiúk labdarúgó-csapata és a Természetbarát Sport- szövetség kapta. Gyurisné Braunsteiner Márta, a VII. kerület Oktatási Bizottságának elnöke a Dob utcai Általános Iskolában január 30-án tartott ünnepélyes, családias hangulatú átadáson bevallotta, felül kellett bírálniuk a dijjal kapcsolatos rendelkezést. Azt az előírtakkal ellentétben nem 3, hanem 4 egyéni jutalma- zottra módosították a 2 csapat kategóriás mellett. Ennek oka Kiss Gergely, akinek újdonsült eredményei felett nem lehetetett elsiklani. A képzőművészeti plaketten és okiraton megörökített, s pluszban sportszervásárlási utalvánnyal járó, másodízben odaítélt díjakat Bakonyi Karola polgármester adta át (Kiss Gergőt távollétében édesanyja képviselte), aki elsőként mondott köszönetét az ünnepeiteknek eredményes munkájukért. Azért, hogy a nehéz körülmények ellenére sem adják fef hitvallásukat. Majd pedig itt utasította vissza kategorikusan azt az állítást, miszerint nincs kerületi sport... EMlÉklM’ „Farkastörvényei” szerint... Farkas Ferenc született erzsébetvárosi, s csak nemrégiben költözött el a Rottenbiller utcából. Kézilabdázott, jégkorongozott, s mint mesélte, „sportkarrierjét” 1976-ban kezdte a Testnevelési Sportfelügyelőségnél, ahol három évig tevékenykedett sportaktivistaként. Majd aztán ‘79-ben adódott a lehetőség, hogy szervezett formában tovább folytassa a munkát immáron az Erzsébetvárosi SE elnökeként, és a kerületi sportegyesületek vezetőjeként. S ugyan előbbi főállása, s büszke is 19 sportágára, ám társadalmi tisztségekként felvállalta a Fővárosi Sportalbizottság szakértői, a Magyar Golyósportok Szövetsége elnöki és az Országos Szabadidő Szövetség választmányi tagi funkciókat is. Lényegében a hobbijának élhet nap mint nap - az eredeti szakmája karosszérialakatos -, s a pénzproblémák ellenére, azért mindig sikerül megszervezni a hatalmas tömegeket megmozgató, hogy csak a „legeket” említsük: az óvodás Nyuszi-, és Mikuláskupákat. S bár kapott már különféle dijakat (OTSH, Budapest), de kerületi szinten még sohasem. Ezért különösen értékes számára ez az elismerés. „Szeretni kell, ennyi az egész...” Dr. Balogh Istvánná három éve vállalta el a Természetbarát Sportszövetség vezetését társadalmi munkában. Egyébként már a ‘70-es évektől bekapcsolódott a mozgalomba. Imádja a természetet, az embereket, legfőképpen a fiatalokat. Példa erre, hogy szakoktatóként szakmunkástanulóinak állandó kirándulásokat szervez a mai napig is. Életfilozófiája: „szeretni kell ennyi az egész”, véleménye szerint csakis ezen múlik minden. Egyedülállóan aktív a kapcsolatuk a lakossággal, s nem csak szövetségi, hanem országos szinten is az élen járnak az eredményességben. Az utolsó percben értesítették a díjról, nagyon váratlanul érte. Köszönetét mond valamennyi tagnak érte, mert ez közös érdem, kétsége sincs felőle. (Következő számunkban folytatjuk a díjazottak bemutatását.) Előny a megelőzésre! A rosszindulatú daganatos meg- betegések a haláloki statisztikákban világszerte a második helyet foglalják el. így van ez hazánkban is, évente kb. 36 ezer daganatos beteg hal meg, illetve 3200 új megbetegedést regisztrálnak. A férfiaknál leggyakoribb a tüdőrák, a nőknél pedig az emlőrák, különösen az időseknél - tájékoztat bevezetésként a legfontosabb adatokról dr. Vas Mária adjunktus, a Péterfy Sándor utcai Kórház klinikai onkológusa. Majd kitér arra, hogy a rákos megbetegedések a sikeres gyógyításának előfeltétele a korai felismerés, azaz a veszélyeztetett lakosság szűrése. A szűrővizsgálatok kiszélesítésével a korai felismerés lehetősége nő meg, tehát a gyógyíthatóság is. Ám sajnos az egész lakosság országos szintű átfogó, és rendszeres szűrésének anyagi feltételei nincsenek meg. A VII. kerületben ennek dacára 1995. ősze óta folyik a Péterfyben a kerületi lakosság komplex onkológiai szűrővizsgálata. Dr. Varga Mária orvosigazgató nagyon pozitívan értékeli, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat általánosnak egyáltalán nem mondható anyagi támogatást nyújt erre (1997-ben, főre lebontva 2850 forintos dologi költségtérítést), kiemelten kezelve ezzel a lakosság egészségi állapotát. Valamint lehetőséget adva így a fent említett megbetegedések korai felismerésre. A kezdeti stádiumban lehet ugyanis a legjobb szakmai hatásfokot, eredményeket felmutatni, ráadásul a legkevesebb pénz ráfordítással, s nem utolsósorban a legkisebb fájdalom mellett. Ezért mindenképpen érdeke lenne a lakosságnak, legfőképpen a 40 és 70 év közötti korosztálynak, hogy legalább évente szánjon időt a vizsgálatra. Már csak azért is meggondolandó, mert a kórház saját körzetében elvégzett statisztikája szerint az ezidáig szűrésben résztvetteknek 5 százalékánál mutattak ki elváltozást, az 5 százalékon belül pedig minden harmadik daganatos beteg volt. A családi orvosok bevonásával történik a behívás, különös tekintettel arra a bizonyos legveszélyeztetetebb korosztályra. Emellett a kórház párhuzamosan bekapcsolódott a mammográfiás vizsgálaton alapuló, meghívásos területi emlőszűrési modellprogramba, a kifejezetten 50 és 65 év közötti asszonyokat megcélzó Világbanki Phare-programba. E programok eredményessége mégegyszer hangsúlyozandó, a lakosság résztvételétől függ, a lehetőség adott, csak élni kell(ene) vele. Ismerik ugye az erre is nagyon találó szlogent: „Veled is megtörténhet...!”