Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-02-11 / 2. szám
1998/2. szám HELYTÖRTÉNET 11 TEREINK ÉS UTCÁINK NÉVADÓI Vörösmarty Mihály Köznemesi családban született Vörösmarty Mihály, 1800. december 1 -jén, a Fejér megyei Pusztanyéken. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron és Pesten végezte. 1824-ben ügyvédi vizsgát tett. 1825-ben első nagy eposzával, a Zalán futásával a reformkor legnagyobb költői közé emelkedett. 1826-ban feladva nevelői állását, Pestre költözött, 1828- 1832 között a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratot és melléklapját, a Koszorút szerkesztette. 1837-ben Wesselényi Miklós és Kossuth Lajos perének idején írta meg híres költeményét a Szózatot. Hatalmas irodalmi munkássága, többek között szótár és nyelvtan készítéssel is foglalkozott, fordított, színműveket és könyvbírálatokat írt. 1837-1843 között a kor vezető kritikai és irodalmi folyóiratát, az Athenaeumot szerkesztette Bajzával és Toldyval. Tagja lett az 1841-ben megalakuló Nemzeti Körnek, amely a haladó politikai, irodalmi és művészeti mozgalmakat támogatta, Petőfi első felismerője, korai költeményeit, javaslatára a Nemzeti Kör adta ki. 1843-ban megnősült, Bajza sógornőjét, Csajághy Laurát vette feleségül. Nászajándékként 17 éves menyaszonyához írta a Merengőhöz című költeményét. Vörösmarty lelkesedéssel fogadta március 15-én az ifjúság forradalmát, beválasztották a Közcsendi Bizottmány tagjának. Tagja lett a sajtó útján elkövetendő visszaélések, s kihágások megbírálására rendelt ideiglenes bizottságnak is. A felelős minisztérium kinevezése után Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter felajánlotta a költőfejedelemnek a pesti egyetem irodalmi tanszékének vezetői tisztét, amit ő nem fogadott el. Megválasztották képviselőnek, Bácsalmás liberális képviselőjeként vett részt az ország- gyűlésen. 1848. július 22-én megszavazta, hogy az ország katonai támogatást nyújt a király és az olasz nemzet közötti béke megteremtésében. Petőfi átlátta e lépés tragikus következményeit, verset írt Vörösmartyhoz címmel, amelyben kíméletlen véleményét mondta ki: „Nem én téptem le homlokodról, Magad tépted le a babért. ” 1849-ben Kossuth Lajos a kegyelmi törvényszék bírójának nevezte ki'. A kormányt követte Debrecenbe, Szegedre, Aradra. A világosi fegyverletétel után Bajzával együtt Aradon, Szatmárban és Biharban bujdosott. 1850-ben Pesten jelentkezett a haditörvényszék előtt. Ügyének elrendezéséig szabadon engedték, néhány hónap múlva kegyelembe részesítették. Családjával visszavonult a Fejér megyei Baracs- kára, majd Pusztanyékre. 1855- ben kedélybetegen költözött vissza a fővárosba, ahol 1855. november 19-én elhunyt. Halála országos gyász volt, húszezer ember kísérte ki a Kerepesi temetőbe. Emlékét utcanév őrzi az Erzsébetvárosban. Pilinyi Péter Kerámiával díszített épületek Erzsébetvárosban Gólyák és az elektrotechnika Az Erzsébetvárosi Hely- történeti Klub vezetősége 1998. február 11-én, szerdán 17 órakor a Kazinczy utca 21. szám alatti (Dob és Wesselényi utca között) Elektrotechnikai Múzeumba hívja a kedves érdeklődőket. A múzeumban sok élményben, meglepetésben lesz részük. Megtudhatják többek között, hogyan segítik a villamos müvek a gólyák új fészekrakó szokásait. Arra is „fény derül”, hogyan vált az elektromosság az emberiség közkincsévé, és ebben milyen kiemelkedő szerepe volt a magyar mérnököknek. A múzeumot bemutatja: Iglódi Miklós tárlatvezető. A látogatókat köszönti: dr. Jeszenszky Sándor, az Elektrotechnikai Múzeum igazgatója. A múlt század második felében változott az építészek szemlélete és elterjedt a vakolatlan, tégla homlokzatú házak építése, majd a polikrom, színes homlokzat is tért hódított. E két változás a kő helyett igényelte a mázatlan (terrakotta) és a mázas (majolika) kerámia díszítő elemeket. Kezdetben a díszítő elemeket, a díszítő-épületkerámiát több budapesti épületszobrász készítette. A pécsi Zsolnay-gyár először 1875-ben szállított terrakota díszítő elemeket a Szkalnitzky Antal tervezte, Fechtig báró számára épült palotához (Vili., Bródy Sándor u. 2.). Nem sokkal ezután Pécsett készült a Várkert- bazár terrakotta és majolika díszítése. A kezdet után mind több építész alkalmazott terrakotta és majolika díszítést az épületen. Eleinte főképpen a középületeken alkalmazták a kerámia díszítést, de lassan-lassan a magánépíttetők is alkalmazták szerényebb mértékben. A mai Erzsébetváros területén is található Zsolnay-kerámiával díszített épület. Az erzsébetvárosi Zsolnay épületkerámiával díszített épületek sorát az Almássy tér 7. számú ház nyitja meg (1888). Az épület második emeleti ablakai alatt reneszánsz nőfejes tondók (tondo = kerek festmény, vagy relief (olasz)) és reneszánsz mintás majolika-mázas betétek vannak. Jelentős munka volt a Szent Erzsébetről elnevezett plébániatemplom (1893-1897), melynek északi bejáratai feletti timpanonok az Utolsó ítéletet, Szent Erzsébet halálát, Szent Erzsébet csodatételét ábrázolják. A bejáratokat virágmintás terrakotta szegélyezi. A főbejáratok feletti rózsaablak, az azt körülvevő díszítés a négy evangélista szimbólumával és a felettük álló Magyarország Nagyasszonya Szent István és Szent László között, két oldalt egy-egy térdelő angyal, Budapest és a történelmi Magyarország címere a baldachinok- kal. A templomban színezett majolika kálvária képek láthatók a gyár öttomyú jelével. Mattyasovszki Tamás A Rózsák terei Szent Erzsébet Templom egyik timpanonja
