Erzsébetváros, 1998 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1998-05-19 / 7. szám
12 HELYTÖRTÉNET 1998/7. szám Egy régi színház a Klauzál téren Sándor. Az István téri színházban lépett fel először Szigeti Jolán, Dickens regényének színpadi átdolgozásában, A londoni koldusokban, a darab sikere után külföldre szerződtették. Érdekességnek számít a színház slágernek szánt egyik színlapja, jelezte, hogy a darab vidámság és humor világába vitte a közönséget: Az Amerikai. Eredeti paródia 3 felvonásban, é- nekkel, tánccal. Szigligeti Ede 100 darab aranyas népszínműve nyomán, Kotzebue, Schiller, Szigeti és még hatvan többé- kevésbé ismert nagytehet- ségü skribler után csipegette, zenéjét szerezte Káldy. Rendező Lukácsy. Koltai egy búskomor földesúr. aki mindig kraj- cáros szivart és hosszúvá- gatú komiszdohányt szív, oka van rá. Szívén szú rág, melyet semmi se pusztíthat el... Szakáll. Kereki szabómester, udvarias iparos, különösen a felesége iránt. Sovány és kövér ember egyaránt játszhatja... Boross. Panni, eredeti szerep, mely két szó és két lépésből áll - ez este súgó nélkül játszik. Breznavné. A színház életében nagy szerepet játszott a görögtűz, erős vonzó erőt gyakorolt a közönségre, a színlapokon mindig fel volt tüntetve csalogató- nak: tabló görög tűzzel. Magasabb színvonalon álltak a színház zenés darabjai, de Miklóssy direktor a színház műsorára tűzte a színi irodalom komoly termékeit is, többek között a Bánk bánt. Házi szerzője, Lukácsy Sándor később számos népszínművével gazdagította a Népszínház színpadát. A zsidó honvéd című darabját még a pesti német színpadokra is átdolgozták. Pilinyi Péter A z 1870-es években az alsó és középosztály nagy része könnyű élvezeteket keresett a gombamódra szaporodó népies és pórias zúgszínházakban. amelyekben még nagyrészt német nyelven folytak az előadások. Ebbe a korszakba esik az Erzsébetvárosban egy rövid életű színházi vállalkozás is. 1872. október 30-án nyílt meg Miklóssy Gyula színháza az István téren, amely napjainkban a Klauzál tér nevet viseli. A vállalkozó szellemű igazgató felhasználta a sajtót is színházi vállalkozásának népszerűsítésére, színházi napilapot indított Színlap címmel, hasábján igyekezett népszerűsíteni az István téri színházát is. Nem valami kultúrmisszió lebegett Miklóssy direktor szeme előtt, de érdemének hozható fel, hogy a népies darabokat magyar nelven adták elő. Müsordarabjainak már a címei is beszédesen hirdették tartalmukat: Hinkó, a hóhér legény és Markitta, a hóhér leánya; A bányarém (Vahot Endre rémdrámája); Zarándokok vagy szerelmi kaland egy apáca- kolostorban; A havasi rémkirály; Angyal Bandi (amit Feleki Miklós követett el); Viola, az alföldi haramia (amivel Szigeti Imre duplázott rá az Angyal Bandira); Az elevenholt házaspár; A kétfejű csalogány (Irta: Bolond Istók) A társulat tagjai között többen is voltak, akik fényes nevet szereztek maguknak a színészetünk történetében. Ilyen volt Fizván’ Gyula, Kas- say Vidor, Solymossy Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő művész, a magyarországi üvegmozaik művesség “megalapítója”. Keze nyomán kapott ólomüveg-ablakokat többek között a Szent István Bazilika, a Mátyás-templom, a Rózsák terei templom és az Országház. Hazai elismerésként 1899-ben “iparművészeti nagy aranyérmet” kapott, ugyanakkor nemzetközi hírét igazolja, hogy templomok díszítésére kérték fel Norvégiában és Mexikóban is. kuratóriuma nem tudta biztosítani az anyagi hátteret. Most a képviselők az alapítványi alapító okiratot is módosították úgy, hogy a működtetéshez szükséges források előteremthetővé váljanak. Demeter Tamás hozzátette: rendkívül nagy az érdeklődés a múzeum iránt nem csak Magyarországról, de külföldről is. Az önkormányzat számára kifejezetten előnyös lehet az idegenforgalom fellendülése. Szabó Zsolt Méltó helyre kerülnek az erzsébetvárosi közkincsek Nyáron nyílik a Róth Miksa Múzeum (Folytatás az I. oldalról) A közgyűjtemény bemutatása mellett lakásmúzeumként is működni fog a Nefelejcs utca 26. szám alatti ház - mondta el Demeter Tamás, a kulturális bizottság elnöke. A teljes nevén Róth Miksa Múzeum és Művelődési Ház beindításának, és üzemeltetésének idei költségeihez 8 millió forintot biztosítanak. Az é- pület külső felújítása már megtörtént, a belső kialakítás ezután következik. A nagyközönség előtt várhatóan már a nyáron megnyílik az intézmény, melynek fenntartásával ideiglenesen az Almássy téri Szabadidő- központ vezetőjét, Újfalusi Gábori bízták meg. A múzeumalapításhoz szükséges engedélyek beszerzése még hónapokig eltarthat, és az igazgatói pályázatot is csak ezután írhatják ki. Az elfogadott alapító okirat szerint az intézmény alaptevékenysége a múzeumi tevékenység, Róth Miksa alkotásainak és hagyatékának állandó kiállítása, kutatások, adatgyűjtések végzése, tanulmányok készítése, publikálása, konferenciák, előadások, viták szervezése és tartása, helytörténeti gyűjtemény kiállítása és bővítése, illetőleg más kiállítások szervezése. Ismeretes, a neves művész leányai, Róth Amália és Móczár Jenöné 1986-ban készült öröklési szerződésükben az akkori VII kerületi tanácsra hagyták édesapjuk örökségét azzal a céllal, hogy azt közkincs- csé tegyék. Két évvel később megalakult az erre létrehozott közgyűjteményi alapítvány, amely az évek során többször is átalakult. A művész egykori lakóházának első emeletén 1994-ben megnyílt a Róh Miksa lakásmúzeum és kiállítás, ám hamarosan be is zárták azt, mivel az alapítvány
